Új Néplap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-19 / 219. szám
6 2014. SZEPTEMBER 19., PÉNTEK KÜLFÖLD ШШШЖШ A jegybanktól vesz devizát Kijev az ukrán energiaügyi minisztérium a kijevi jegybanktól vásárol devizát ahhoz, hogy kifizesse az egyebek között a Magyar- ország felöl érkező földgáz ellenértékét - közölte a RIA Novosztyi. Az ukrán deviza- tartalék 15,83 milliárd dollár volt augusztus végén. Ez azóta csaknem 1,4 milliárd dollárral gyarapodott, miután az IMF átutalta a tavasz- szal megajánlott 17 milliárd dolláros hitel második részletét. Ukrajnának 5,3 milliárd dollár rendezetlen orosz gáztartozása van. ■ MTI Svájc fenntartja az arfolyamküszöböt a svájci jegybank (SNB) fenntartja a 1,20 frankos árfolyamküszöböt az euróval szemben, szükség esetén kész gyengíteni a frankot, hajlandó külföldi devizát vásárolni és más eszközökkel is élni. A svájci jegybank tegnapi ülésén nem változtatott irányadó kamatán sem, a frank londoni bankközi kamatára szóló célja továbbra is 0,00-0,25 százalék, amit 2011 szeptembere óta alkalmaz. Az SNB negyedévvel korábbi előrejelzéséhez képest az idei növekedési várakozását 1,5 százalék alattira változtatta az eddigi 2 százalék körüliről. ■ MTI Luxembourgi ítélet a minimálbérről a közbeszerzés keretében előírt minimálbér nem terjeszthető ki azokra a munka- vállalókra, akiket egy másik tagállamban tevékenykedő alvállalkozó foglalkoztat a szerződés teljesítése során- mondta ki tegnap kihirdetett ítéletében az Európai Bíróság. Az indoklás szerint a szolgáltatásnyújtás szabadságával nem egyeztethető össze az olyan minimálbér fizetésére vonatkozó követelmény, amely nem áll arányban a teljesítés helyén érvényesülő létfenntartási költségekkel. A bíróság egy Észak-Rajna-Vesztfáliában hatályos, erre vonatkozó törvényt vizsgálva mondta ki: ellentétes az európai uniós jogszabályokkal a német minimálbér kikötése, ha az alvállalkozó Lengyelországban működik. ■ MTI Három nagyprojektet hagytak jova két vasúti és egy közúti, már folyamatban lévő nagyprojekt finanszírozását hagyta jóvá az Európai Bizottság az elmúlt hetekben- közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). A finanszírozási döntések több mint 67 milliárd forint uniós támogatást biztosítanak a 87,2 milliárd forint összköltségű beruházások számára. Huszonegy kilométeren megerősítik és két elkerülő útszakasszal bővítik a 62-es utat, korszerűsítik Vác vasútállomását és a csatlakozó vágányhálózatot, továbbá elkészül a GSM-R vasúti kommunikációs rendszer első üteme. ■ MTI Fried: kellenek a szankciók Ukrajna A minszki békemegállapodás nélkül nem enyhítenek Porosenko Joe Biden alelnök és John Boehner képviselőházi elnök jelenlétében beszélt a Kongresszus előtt Amerikai cégeket is súlyosan érintenek az orosz szankciók, mégsem lehet meghátrálni, hiszen enélkül még rosszabb lenne a helyzet - mondta Dan Fried, az amerikai kormány szankciókért felelős nagykövete. Gyükeri Mercédesz Az Oroszország ellen meghozott szankciók visszavonásának minimális feltétele az, hogy a moszkvai vezetés betartsa a minszki tűzszüneti megállapodást - erősítette meg magyar újságírók előtt Dán Fried, az amerikai Külügyminisztérium Oroszország elleni szankciókért felelős megbízottja. A nagykövet hangsúlyozta: az orosz agresszió folytatódik Ukrajnában, bizonyítható, hogy orosz katonák tartózkodnak az ország keleti részén, ahogyan az is, hogy Moszkva támogatja a Donyeck és Luhanszk környékén harcoló szeparatis- tákat. Hozzátette: Washington reméli, hogy az október 12-re tervezett ukrajnai választások megrendezését nem zavarja meg Oroszország, ám ha folytatódik az agresszió, az Egyesült Államok és az Európai Unió is kész újabb büntetőintézkedések meghozatalára. Ami a Krím Oroszországhoz csatolását illeti, Fried közölte: azt Washington, a NATO-hoz hasonlóan törvénytelennek tartja azt, a szankciók feloldását mindenesetre a Minszkben szeptember elején aláírt egyezmény tiszteletben tartásához kötik. Fried a II. világháború befejezése óta a legnagyobb kihívásnak nevezte a mostani krízist, egyben 1945 után az első erőszakos területfoglalásnak Európa területén. „Mivel Magyarország pontosan tudja, mit jelent, amikor az oroszok megsértik a szuverenitásukat, meg kell értenie a fellépés fontosságát” - reagált arra, hogy Orbán Viktor többször is hangot adott aggályainak a Moszkva elleni intézkedésekkel kapcsolatban. „Mind jóban akarunk lenni Oroszországgal, javítani a viszonyt vele, de ez nem a megfelelő pillanat a barát- kozásra” - utalt a magyar-orosz kétoldalú kapcsolatokra. Kanada után Washingtonba látogatott tegnap Petro Porosenko ukrán államfő. A politikus John Kerry külügyminiszter után találkozott Barack Obama elnökkel és beszédet mondott a Kongresz- szus két házának közös ülésén. Obama a látogatás előtt úgy fogalmazott: Porosenko jelenléte a Fehér Házban olyan üzenet Putyinnak, A magyar miniszterelnök - több uniós vezetőhöz hasonlóan - korábban azt vetette fel, hogy a szankciókra válaszul hozott orosz ellenintézkedések súlyosan érintik az európai, így a magyar gazdaságot is. Lapunk ezzel kapcsolatos felvetésére Dan Fried úgy reagált: a szankciók és az ellenlépések az amerikai vállalatokat is súlyosan érintik, legyen szó a pénzügyi amely „angol és orosz szavtik ezreivel ér fel”. az államfő látogatása alkalmával az amerikai képviselőház határozatot fogadott el, amelyben támogatásáról biztosította az ukrán nép jogát ahhoz, hogy szabadon határozza meg jövőjét, beleértve a viszonyát más országokkal és nemzetközi szervezetekkel. vagy az energetikai szektorban működő cégekről. Az Európa számára létfontosságú olaj- és a gázszállításokat éppen ezért nem is érinti az embargó - ezzel az eszközzel Iránnal szemben él a nemzetközi közösség - emelte ki. A nagykövet visszautasította Szergej Lavrov orosz külügyminiszter napokban tett kijelentését, miszerint az Oroszország elleni szankciók tovább mélyítik az ukrajnai válságot. „Az oroszok sok mindent mondanak, ennek a jó része nem igaz. Elvégre cáfolják azt is, hogy katonáik Ukrajna területén tartózkodnak - fogalmazott a Világgazdaság kérdésére Dán Fried. - Ukrajnában enélkül még rosszabb lenne a helyzet, de tény az is, hogy az intézkedések rontották az orosz gazdaság kilátásait is, legyen szó a tőkekivonás felgyorsulásáról vagy az orosz pénzügyi helyzet piaci megítélésének romlásáról.” Porosenko Washingtonban Jövő hónapban véget érhet a Fed pénznyomtatási programja j élénkítés Tízmilliárd dollárral J vágta vissza a pénznyomtatásét a Federal Reserve szerda este, így már csak 15 milliárd forintnyi eszközt vásárol egy hónap alatt, és Janet Yellen elnök szavai szerint októberben megszüntethetik a mennyiségi könnyítés harmadik körét. Ezzel a válság kirobbanása óta I folytatott extrém laza monetáris politikának vége lehet az Egyesült Államokban, és hamarosan kezdődhet a kamat- emelési ciklus. A Fed a Nyíltpiaci bizottság kétnapos ülését követő közleményéből ugyan nem vették ki azt a részt, amely szerint még jelentős ideig nem emelnek kamatot, ettől függetlenül a jövő év közepére már a jelenlegi 0-0,25 százalék közötti kamatsávnál magasabb szintre szá- mítnak az elemzők. Sőt, a Fed kamatdöntős testületének tagjai 2015 végére már 1,375 százalékos kamattal számolnak, I míg korábban 1,125 százalék volt a prognózisuk. Yellen próbálta tompítani ennek az élét, és azt mondta, hogy ez nem nagy változás. A várhatóan gyorsabb kamatemelési ütem bizonytalanságot okozott a tőzsdéken, ezt azonban kompenzálta, hogy a Fed az eszközvásárlási program befejezése után sem fogja eladni a jelzálogfedezett értékpapírokat. A lejáró kötvényeket is mindaddig befektetik, amíg nem kezdik el emelni a kamatot. Eladások ezután sem lesznek, csupán a lejáró kötvényeket nem újítják meg. A Fed szerint jövőre nem éri I el a 3 százalékot az USA gazdasági növekedésének üteme, és hosszabb ideig támogató monetáris politikát alkalmaznak. Yellen úgy látja, hogy 2017-ig tarthat, amíg normalizálódik a helyzet. ■ H. J. A hét képe A Skócia elszakadásáról rendezett tegnapi népszavazás újraélesztette a katalánokban a függetlenségi vágyat. A Spanyolország keleti részén található tartományban alig egy héttel a katalán nemzeti ünnepen rendezett tömegtüntetések után a héten szerdán is nagygyűléseken álltak ki a skótok törekvései mellett. A barcelonai vezetés évek óta szorgalmazza az önállóságot vagy legalább a nagyobb pénzügyi önrendelkezést, az ország központi vezetése ezeket a javaslatokat sorra elutasítja. A függetlenedési vágy különösen a válság kitörése óta erősödött fel a 7,5 millió lakosú tartományban, amelynek GDP-je 120 százaléka a spanyol átlagnak. Barcelona - a többi spanyol régióhoz hasonlóan - élesen tiltakozott a madridi vezetés megszorító politikája ellen, igaz, a magas államadósság miatt többször is pénzügyi segítségért fordultak a kormányhoz. Készült az Europress támogatásával Nem jogellenes a feladott csomagok utáni pluszdíj bíróság A fapados légitársaságok jogosan számolnak fel díjat a feladott csomagok után - állapította meg az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága. A jogi eljárást egy 2010-ben történt ügy kapcsán indította el egy spanyol, aki sérelmezte, hogy a La Corunából Amszterdamba tartó járatra vásárolt jegyének árán túl a Vueling spanyol légitársaság 40 eurót számolt fel a csomagjaiért. Az utas arra hivatkozott, hogy a spanyol törvények értelmében a légitársaságok utasai a jegy árában megjelölt összegen túl semmilyen más költséggel nem terhelhetőek. Az Európai Bíróság hangsúlyozta, hogy az uniós jog felülírja az országok jogalkotását. „A csomagok feladása nem elkerülhetetlen, ugyanakkor előre jól bekalkulálható eleme az utazásnak, és ennek díja nem más, mint plusz költség egy kiegészítő szolgáltatásért”- állapította meg a testület, hozzátéve ugyanakkor, a társaságok nem kérhetnek pénzt a kézipoggyászért egy bizonyos méret alatt. ■ VG
