Új Néplap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-18 / 218. szám
GAZDASAG 5 2014. SZEPTEMBER 18., CSÜTÖRTÖK Változnak a céges támogatások projektek Több ponton módosultak a beruházások szubvenciójának szabályai Jelentősen módosultak a nagyobb céges beruházásokhoz igényelhető, a hazai költségvetésből finanszírozott EKD-támogatási konstrukció szabályai - derül ki egy augusztus végén megjelent kormányrendeletből. Változás történt a támogatások odaítélését, illetve kezelését végző intézmények terén is. A változások egy része kedvező a cégek számára. Tar Gábor Augusztus végén új szabályok léptek hatályba az egyedi támogatói döntéssel megítélhető (EKD) beruházási célú vissza nem térítendő állami támogatások terén. Az egyik fő módosítás arra vonatkozik, hogy a közép-dunántúli és a nyugat-dunántúli régióban magasabb lett az a minimális beruházási érték, amely után a vállalatok állami támogatást igényelhetnek új telephely létesítésére vagy egy meglévő bővítésére. Ezt az összeget a kormányrendelet 20 millió euróbán határozta meg szemben a korábbi, az egész országra érvényes 10 millió eu- rós értékkel. A kevésbé fejlett észak-magyarországi, észak-alföldi, dél-alföldi és dél-dunántúli régióban továbbra is 10 millió euró maradt a küszöbérték. Nem változnak a támogatás feltételei abban az esetben, ha új dolgozók kétévi bérére igénylik a cégek „Az előírt beruházási összegre vonatkozó differenciálás azt jelzi, hogy a kormányzat ösztönözni kívánja, hogy a cégek minél több beruházást vigyenek Kelet-Magyarországra, illetve Dél-Dunántúlra” - mondta lapunknak a PwC Magyarország támogatási csoportjának vezetője. Végső Andrea hozzátette: a közép-magyarországi régió helyzete speciális, mert az ország legfejlettebb régiójában 2014 júliusától nem adható regionális állami támogatás, kivéve 86 Pest megyei települést. A támogatott településeken az EKD-konstrukció továbbra is igénybe vehető legalább 20 millió eurót elérő beruházás esetében, igaz, nagyvállalati beruházásnál csak olyan esetben, ha az a meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő bővítésére vagy új létesítmény létrehozására irányul. Nincs változás olyan esetekben, amelyekben az új munka- vállalók 24 havi bérére igénylik a támogatást. Ez alapvetően a szolgáltató központokra jellemző, hiszen esetükben a bértömegből származik elszámolható költség, nem eszközökből. Az egész országra vonatkozóan továbbra is 10 millió euró a minimális beruházási értékhatár. Közép-Magyarországon ez a támogatás is kizárólag a támogatott településeken érhető el, és nagyvállalatok esetében meglevő tevékenység bővítésére nem kapható. Módosult viszont az EKD-tá- mogatás nyújtásának másik feltételül megszabott munkahely- teremtési kritérium. Eszerint a beruházás értékétől függetlenül a három fejlettebb régióban (Kö- zép-Magyarország, Nyugat-Du- nántúl, Közép-Dunántúl) száz újonnan létesített munkahelyet kell létrehozni, míg a fejletlenebb négy régióban (Észak-Ma- gyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl) ötveÉlénk érdeklődés az utóbbi másfél évben jelentősen nőtt az EKD-támogatás iránti kérelmek száma, amit az okozott, hogy 2013-ban már kimerült a Gazdaságfejlesztési Operatív Program nagyvállalatok részére telephely létesítésére, bővítésére vagy a munkavállalói bérek finanszírozására felhasználható uniós kerete - mondta Végső Andrea. Az új uniós költségvetési időszakban a nagyvállalatok várhatóan már nem kaphatnak EU-támo- gatásokat, így a PwC szakértőié arra számít, hogy továbbra is élénk lesz a cégek érdeklődése az EKD-támogatás iránt. net. Megszűnt a korábbi szabályozás azon kitétele, hogy az 50 millió eurónál nagyobb értékű termelő beruházásoknál 200, illetve 100 új munkahelyet kell teremtem. „Ez mindenképpen könnyítés az 50 millió eurónál nagyobb értékű beruházást tervező cégek számára” - mondta a PwC szakértője. A cégek szempontjából azt is kedvező változásnak értékelte, hogy mostantól már csak a 100 millió euró beruházásra jutó támogatásnál nagyobb mértékű szubvenciót igénylő beruházások esetében, illetve relokáció esetén szükséges a cégeknek belső dokumentumokat benyújtaniuk a tervezett projektek ösztönző hatásáról. Ebben a dokumentumban azt kell a cégeknek bizonyítaniuk, hogy a kért állami támogatás hiányában valósulna meg a beruházás az érintett térségben, vagy a projekt nem lenne kellően nyereséges az adott térségben. Végső Andrea a változások között azt is kiemelte, hogy az EKD-támogatás a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz mint támogatóhoz került át. Korábban a terület alapvetően a fejlesztési tárcához tartozott, és a Nemzetgazdasági Minisztérium is szakmai ellenjegyzőként részt vett a támogatási kérelmek elbírálásban. „Ez a változtatás felgyorsíthatja a cégek által benyújtott kérelmek elbírálását, ugyanis korábban mind az NFM, mind az NGM aláírta a támogatási szerződéseket, ez lassította a támogatások megítélésének és a szerződéssel kapcsolatos módosítások folyamatát” - tette hozzá. Az EKD-támogatásokat kezelő szerv, a Nemzeti Befektetési ügynökség (HIPA) - augusztus előtti nevén Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) - pedig egy új feladatot kapott. A támogató döntések előkészítésén és a szeiződések kezelésén kívül a kormányhatározat értelmében a HIPA látja el a támogatott beruházások költségeinek elszámolásával kapcsolatos teendőket. A skótokat követi a többi országrész? népszavazás Bármi megtörténhet Skóciában, ahol ma tartanak népszavazást arról, az országrész elszakadjon-e Nagy-Britanniától. Az előzetes felmérések azt mutatják: a függetlenségpártiak hajszálnyi előnyre tettek szert a kampány finisében. A londoni politikusokon kívül üzletemberek és közéleti személyiségek is felhívták a figyelmet arra, milyen kockázatokkal járhat az elszakadás, egy ilyen lépést ugyanakkor precedensként értékelhet a többi, nagyobb autonómiát elérni kívánó országrész is. Az elszakadás demoralizáló lehet az uniópártiak számára az ország többi részében is - mutatott rá a Guardiannak nyilatkozó, Észak-írország és Skócia viszonyával foglalkozó szakértő. Egy független Skócia az északír britek számára is hívószó lehet, veszélyeztetve az IRA ír terrorszervezettel 1997- ben kötött tűzszünet óta meglévő stabilitást. Graham Walker ugyanakkor kiemelte: az országrészben erősebb a brit unió támogatottsága, mint a skótoknál. Észak-írország esetében nem elhanyagolható körülmény, hogy gazdaságilag jóval Az Egyesült Királyság részei Lakosság . Е®У ™ luto GDP* Wales 3,0 millió 30 546 Észak-írország 1,8 millió 19603 Anglia 53,0 millió 50 566 Skócia 5,3 millió 44 378 Egyesült Királyság 64,1 millió 43830 * vásárlóerő-paritáson FORRÁS: VG-GYŰITÉS fejletlenebb régióról van szó, amely aligha tudná magát úgy fenntartani, ahogy azt Eding- burgh - jórészt a nyolcvanas években felfedezett Északi-tengeri olajmezőkre hagyatkozva - reméli Skócia esetében. Az olajmezők annál inkább kapóra jöttek Skócia számára, mivel a nyolcvanas évek a hagyományos nehézipar és a bányászat leépítéséről szóltak az országban. A gazdasági térkép átalakulásához az is hozzájárult, hogy ugyanebben az időszakban London és régiója jelentős pénzügyi és média- központtá nőtte ki magát - írja elemzésében a Reuters. Hozzáteszik: a mostani feszültséget az is szította, hogy miközben a főváros önállóan erősödött, teljes régiók szakadtak le, amit a központosított brit gazdaság- politikának tudtak be. Nem véletlen, hogy David Cameron miniszterelnök a kampányban nagyobb autonómiát ígért a skótoknak arra az esetre, ha az unióban maradnak. A Reuters szerint az angol régiók közül ez elsősorban Yorkshire szemében lehet érdekes, érdekesebb akár, mint Wales esetében, amelynek gazdasága máig nem heverte ki a nehézipar leépítését. Dafydd Wigley, a walesi nacionalista párt volt vezetője a Reutersnek úgy nyilatkozott, a függetlenséget mindössze a lakosság tíz százaléka támogatja, így fő céljuk rövid távon nem is az elszakadás, hanem az, hogy a terület nagyobb beleszólást kaphasson a bevételek elköltésébe. ■ VG HIRDETÉS SMART SPECIALISATION STRATEGY N!H NEMZETI INNOVÁCIÓS HIVATAL November közepéig készül el a nemzeti intelligens szakosodási stratégia (S3), amely egy új típusú, a KFI folyamatok hatékonyabb támogatását lehetővé tevő, ezáltal a térségek tudásalapú gazdasági fejlődését célzó dokumentum. Az S3 nélkülözhetetlen feltétele a 2014-2020-as tervezési időszakban a KFI-re fordítható, Strukturális Alapokból érkező, több mint 700 milliárd forintnyi EU-s forrás lehívásának. A stratégiaalkotással kapcsolatosan online kérdőíven gyűjtjük a javaslatokat, hozzászólásokat. Kérjük, hogy a www.s3magyarorszag.hu web- oldalon található, 2014. szeptember 22. (hétfő) 8.00-ig elérhető online kérdőív kitöltésével járuljon hozzá megyéje specializációs irányainak kijelöléséhez! Együttműködését köszönjük! Váratlanul pénzt oszt a bankoknak a kínai jegybank élénkítés Kína pénzt pumpál a gazdaságába, miután az elmúlt időszakban kiábrándító adatok érkeztek az országból. Elemzők szerint a növekedés lassulása és az árnyékbankrendszer térnyerése miatt ad 500 milliárd jüant - több mint 80 milliárd dollárt - a legnagyobb bankoknak a kínai jegybank. A Wall Street Journal szerint az öt legnagyobb kinai bank kaphat egyenként 100 milliárd jüant a jegybanktól három hónapos hitel formájában. Kína 7,5 százalékos gazdasági növekedést szeretne elérni az idei évben, ebhez pedig már nem csak költségvetési, hanem monetáris impulzust is bevetnek az országban. Az OECD legfrissebb felmérése erre az évre 7,4, jövőre pedig 7,3 százalékos növekedést prognosztizál a kínai gazdaságban. A hitelezés növelését is segítheti a váratlanul bejelentett program. Az árnyékbankrendszeren keresztül ugyanis jelentős mennyiségű hitelt helyeznek ki a kínai gazdaságba, ami pénzügyi stabilitási problémákat okozhat. A kihelyezés nagyságát 35 ezer milliárd jüanra becsülik. Ezéit is dönthetett a kínai jegybank a kamatok mérséklése helyett egy célzott gazdaságélénkítés mellett, amibe csak ä legnagyobb bankokat vonta be. Ez azonban vélhetően nem tudja megfékezni az árnyékbankrendszert. A Bank of America Merrill Lynch közgazdászai szerint Peking a következő hetekben további intézkedéseket hozhat. ■ H. J.