Új Néplap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-13 / 214. szám
2014. SZEPTEMBER 13., SZOMBAT GAZDASÁG 7 A BUX index alakulása (pont) Nyertesek Utolsó ár Változás Millió _____________(Ft) ДО Ft MTELEKOM 373 1,36 187 Részvény MÓL 12250 0,99 712 TVK 4340 0,93 PANNERGY 331 0,91 10 BTEL 424 0,71 53 PHB 727 0,69 Vesztesek Utolsó ár Változás Millió _ Ш)____ДО____H_ Részvény OTP 4380 -0,45 1955 ANY 819-0,12 RABA 1208-0,08 RICHTER 4195-0,02 771 FORRÁS: BÉT BET-áruszekció (forint/tonna, 2014. szeptember 12.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2014. dec. 49800 Takarmánybúza 2014. dec. 40000 Takarmánykukorica 2014. nov. 36500 Takarmányárpa 2014. dec. 42 000 Olajnapraforgó 2014. okt 83000 Repce 2014. nov. 91700 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2014. szeptember 12.) €/Ft 314,80 0,45 Ft £)$/Ft 243,05-0,03 Ft CHF/Ft 260,08 1,30 Ft yl €/$ 1,2946 0,0013 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2014. szeptember 12.) VÉTELI ELADÁSI Budapest Bank 304,74 323,58 CIB Bank 301,64 326,78 Citibank 302,21 327,44 Erste Bank 305,35 322,95 FHBBank 305,23 323,47 K&H Bank 305,87 323,49 MKB Bank 304,36 323,84 OTP Bank 305,94 323,56 Ralffelsen Bank 311,12 317,40 Egyre többen vesznek lakást ingatlan Vidéken és Budapesten is fellendülés tapasztalható A lakáscélú hitelek állománya (milliárd forint) 4500 VG-GRAFIKA Nyáron élénkült az ingatlan- piac, de az árak továbbra is nagyon alacsonyak. Vidéken sokkal olcsóbbak a lakások, mint Budapesten, és a paneltulajdonosoknak többet kell várni egy vevőre. Inkább befektetési céllal vásárolnak ingatlant, ami az alacsony árak miatt logikus lépés. Hornyák József Idén növekszik a kereslet az ingatlanok iránt, és ha nem törik meg a vásárlási kedv, akkor a válság kirobbanása óta a legerősebb évet zárhatja a piac. Az ingatlanok ára azonban egyelőre továbbra is alacsony. A Duna House szerint vidéken 122 ezer forintos négyzetméterenkénti áron vásároltak panellakásokat Nyugat- és Ke- let-Magyarországon, míg Pesten 180 ezer forint volt az átlag. Az Otthon Centrum adatai szerint Tatabányán 110 ezer forint alatt volt a négyzetméterár az idei első félévben, de Békéscsabán is hasonlóan alacsony volt az ingatlanok ára. Szolnokon 117 ezer forint volt az átlag. Pécsen és Szekszárdon már megközelítette a 130 ezer forintot, Egerben a 150 ezret, Kecskeméten pedig 160 ezer forintot is kértek egy négyzetméterért. A Duna House elemzése alapján augusztusban a téglaépítésű lakásokért 144 ezer forintot adtak a keleti országrészben, nyugaton ennél drágábban, 164 ezerért lehetett venni egy négyzetmétert. A fővárosban viszont a téglalakások is sokkal drágábbak: a pesti kerületekben 232, a Belvárosban 311, a budai részen pedig 340 ezer forintos négyzetméterenkénti áron cseréltek gazdát a lakások. Vidéken átlagosan 6,5 millió forintért vettek meg egy panellakást, függetlenül attól, melyik országrészben talált gazdára az ingatlan. A téglalakások keleten 7,5 millió forintért keltek el, nyugaton viszont 8,9 milliót is adtak érte. Jellemző, hogy a panellakások tulajdonosainak sokkal többet, majdnem fél évet kell várni arra, hogy vevőt találjanak. A téglalakásoknál ez az időtartam a keleti országrészben 136, nyugaton pedig 145 nap. A legtöbbet a családi házaknál lehetett alkudni. Budapesten az eladó 14 százalékkal csökkentette az árat az első elgondolásához képest, Pest megyében 18, vidéken pedig 16 százalékkal mérsékelték az árakat. Budapesten a panelek árát 6, a téglalakásokét pedig 7 százalékkal tudták lejjebb szorítani a vevők. Vidéken ez az arány mindkét esetben nagyobb, 9 százalékos volt augusztusban. A Duna House szerint már júliusban is erős volt a befektetői jelenlét Budapesten, de az augusztusi adatok egészen kimagaslóak. „A megkérdezettek 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ilyen céllal vásárolta az ingatlant, átlagosan 15,5 millió forintot költöttek és 55 négyzetméter körüli lakást választottak” - írja az elemzés. A második legnagyobb csoport - 32 százalékkal - az első lakást vásárlóké volt, ők átlagosan 10,5 millióért vásároltak. Vidéken a befektetők csak a harmadik legnagyobb csoportot alkották, 20 százalékos aránnyal, a vásárlói átlaguk pedig 8 millió forint körül alakult. A legnagyobb csoport vidéken az első lakást vásárlóké lett (29 százalék), a második pedig a nagyobbá költözőké (24 százalék), akik 100 négyzet- méter körüli lakást vettek. A felsővezetők 14 millió forintért vásároltak lakást vidéken, miközben a tanulók ennek feléért, 7 millióért. A középvezetők 11, a beosztottak 9,4, a nyugdíjasok pedig 8,3 millió forintért tudtak lakást vásárolni, vagyis jól látszik a csoportok közötti jövedelmi különbség. A felsővezetők 100 négyzetméternél nagyobb, míg a tanulók 50 négyzetméternél is kisebb lakást vettek vidéken. Augusztusban vidéken a tranzakciók zömében, 42 százalékában 40-60 négyzetméter közötti ingatlan szerepelt, fele ennyien vásároltak 60 és 80 négyzetméter közötti ingatlant. Pest megyében csupán minden ötödik megvásárolt lakás esett 40-60 négyzetméter közé, a legtöbben (26 százalék) inkább 60-80 között vásároltak. Jól teljesít az agglomeráció is TÖBB AZ INGATLANKERESŐ a főváros környéki településeken, de az egész országban érezhető, hogy visszatért a családok bizalma, és egyre többen vágnak ingatlanvásárlásba az Otthon Centrum elemzése szerint. A javuló várakozások az agglomerációs piacot is elérték, a bővülő kereslet mindegyik agglomerációs területen tapasztalható. Sok vevő a korábban elhalasztott vásárlását valósítja meg, több most az első lakását vásárló is. Szentendrén és környékén a fiatal, kisgyermekes családok 20-30 millió forint körül keresnek családi házakat, a tehetősebbek, akár 40 millió forintig is elmennek. A fellendülés freien is érezhető, szinte minden ingatlantípus iránt komoly kereslet mutatkozik. Vác, Göd és Dunakeszi térségében van keresletű felújítandó házakra, amelyeket 6-12 millió között kínálnak, de szinte biztos, hogy költeni kell még rájuk. Du- naharasztiban a 10-15 milliós házak a legnépszerűbbek, legyenek ikerházak, sorházak, vagy családi házak. A keresők néha 20 millióforintig is elmennek az új otthonra szánt összeg tekintetében. JO TANACS Tönkrement az új cipőm, elzavartak SZAVATOSSÁGI JOG Olvasónk drága cipőt vásárolt, de az néhány nap alatt eldeformálódott. Visszavitte az üzletbe, ahol közölték vele, biztosan nem rendeltetésszerűen használta terméket, és nem adtak helyt a panaszának. A csizma nem tartós fogyasztási cikk, tehát törvény szerint két év szavatossági idő jár rá. (Ez utóbbi egyébként akkor is megilleti a vásárlót, ha a termék jótállásos.) Ha minőségi vita támad, a vásárlást követő fél éven belül a kereskedőnek kell bizonyítania az igazát. olvasónkkal nem viselkedtek jogszerűen. A cégnek kötelessége bevizsgáltatnia a cipőt, mielőtt kijelenti, hogy a hibát a termék nem rendeltetésszerű használata okozta. a szavatossági jog érvényesítéséhez be kell mutatni a blokkot, amellyel a vásárlás helyét és időpontját a fogyasztó igazolni tudja. Ha a bizonylat nincs meg, akkor elveszett a szavatossági jog, illetve a vásárló a kereskedő jóindulatára van bízva. esetünkben a szavatossági idő érvényben van, tehát ha a kereskedő nem tudja megjavíttatni a terméket, akkor vagy be kell vizsgáltatnia, vagy kell adnia helyette egy hibátlant. Ha ez sem lehetséges, vissza kell térítenie a teljes vételárat. (Megállapodhatnak úgy is, hogy a fogyasztó levásárolja a termék árát, de ezt egyik fél sem köteles elfogadni.) A hölgy menjen vissza az üzletbe, beszéljen az üzletvezetővel, mondja el, tisztában van fogyasztói jogaival. Ha nem boldogul, írjon be a vásárlók könyvébe, vetessen fel jegyzőkönyvet, illetve forduljon a lakóhelye szerint illetékes békéltető testülethez. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Újabb vizsgálatokat terveznek majd a méhek védelmében méhészetek Évente mintegy 60 milliárd forint folyik be a méztermelésből - Vitatott egyes növényvédő szerek használata A közeljövőben új felmérést indítanak a méhcsaládok veszteségeinek felmérésére és okainak feltárása az Európai Bizottság tervei szerint. Főként a különböző kórokozók (paraziták, vírusos és baktériumos fertőzések) jelenlétére koncentrálnak - közölte a parlament honlapján a földművelésügyi miniszter. Fazekas Sándor az MSZP-s Heringes Anita kérdésére leírta: ennek megvalósulása csak 1-2 év múlva várható. Magyarországon két éve indult el az unió által is támogatott kísérleti felügyeleti program, melyben az unió tagállamai közül 17 vett részt. Több mint 3000 méhészetet és mintegy 32 ezer méhcsaládot vizsgáltak meg. Európában és Amerikában méhpusztulást figyeltek meg, ennek okaként a növényvédőszerek használatát is gyanították. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) megbízásából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) labor- vizsgálatokat végzett növényi mintákból és méhhullákból. Erre hivatkozva idézi a miniszter: Magyarországon nem tapasztalható az a tömeges méhpusztulás, mint ami elsősorban az amerikai kontinensen jellemző, sőt a méhcsaládok és a méhészetek száma évről évre növekszik. Több növényi kultúrában (repce, kukorica, napraforgó, alma, cseresznye, meggy) 7 rovarölő permetezőszert (szerves foszforsav-észter, neonikoti- noid, valamint szintetikus piret- roid hatóanyagú), és 11 rovarölő csávázószert (neonikotinoid, illetve szintetikus piretroid hatóanyagú) vizsgáltak meg. Ezek hatására több növényvédőszer engedélyokiratát módosították a méhek érdekében. A gyümölcsösök esetében visszavonták a dimetoát készítmények engedélyét, szigorúbb besorolást kaptak az indoxakarb tartalmú rovarölő permetező szerek. Az Európai Bizottság felkérte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalt (EFSA) egy, a növényvédő szerek alkalmazása mé- hekre gyakorolt kockázatának Szorgosak, óvni kell őket értékeléséről szóló új eljárási útmutató kidolgozására. Korábban az EFSA a neonikotinoid és fipronil hatóanyagok használatát a méhekre nézve kockázatosnak ítélte. Magyarország nem támogatta a korlátozásokat, amely alapján a kukorica, a napraforgó, a repce esetében betiltották a csávázást és a talajfertőtlenítést. A zöldszervezetek által bírált neonikotinoid csoportba tartozó hatóanyagok a tárcavezető szerint a repcében, a napraforgóban virágzáskor már gyakorlatilag nem mérhetőek. A NÉBIH idén júliusban elrendelte a Póker Extra 80 WDG gombaölő növényvédőszer bizonyos gyártási számú tételeinek visszagyűjtését, miután a szerben szennyezésként előforduló, nem engedélyezett hatóanyag a méhek és egyéb beporzó rovarok pusztulását okozhatja. Magyarországon 1 millió 63 ezer méhcsalád van, így a családszám meghaladja a négyzetkilométerenkénti 11,4 „méhcsaládos sűrűséget”. A méhészet a mező- gazdaság termelésének 1, az állattenyésztésnek mintegy 3 százalékát adja, mintegy 18-20 ezer családnak nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást. Magyar- országon átlagosan 22-25 ezer tonna mézet termelnek évente, magyar méztermelés árbevétele éves szinten mintegy 60 milliárd forint. ■ É. S. V l
