Új Néplap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-12 / 213. szám
2014. SZEPTEMBER 12., PÉNTEK 3 HÍRSÁV Német motorosok érkeztek Mezőtúrra mezőtúr német testvér- városából, Weidából érkeztek a motorosklub tagjai a Berettyó-parti településre a napokban. A vendégeket a városházán fogadták, ahol tájékoztatót hallgattak meg a város történetéró'l, turisztikai, kulturális értékekről, a település jelenlegi gazdasági helyzetéről. A találkozón részt vettek a helyi motorosklub tagjai is. ■ SZ. ZS. A gyanú szerint készpénzzel menekült a karcagi Rendőrkapitányság lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást egy fiatalkorú kenderesi lakos ellen. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a 16 éves fiú szeptember 10-én 7 óra és 9 óra 30 perc közötti időben bement egy kenderesi lakóházba, és az egyik szobában megtalált készpénzzel elmenekült a helyszínről. A rendőrök a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható helyi lakost előállították a rendőrőrsre. ■ Mindenkit meghívtak, így zárva tartottak a tiszazugi Földrajzi Múzeum minden munkatársa meghívást kapott a Pulszky Társaság Kismúzeumi Tagozatának országos szakmai napjára, Bonyhádra. E társaság a legnagyobb taglétszámmal rendelkező szakmai civil szervezet, amely megalakulása óta folyamatosan törekszik a múzeumok társadalmi elismertségének megőrzésére. A meghívással gyakorlatilag a tiszaföldvári múzeum munkáját ismerték el. Tegnap emiatt zárva tartott az intézmény. ■ A város odafigyel a nyugdíjasaira tegnap tartották meg a Szolnok Városi Klubok és Nyugdíjasok Érdekvédelmi és Kulturális Egyesülete rendezvényét, melyen Szalay Ferenc polgármester, a Városi Idősügyi Tanács elnöke is részt vett, és beszámolt az önkormányzat szépkorúakat érintő szociális intézkedéseiről is. M M. G. A készenléti rendőrök rúgtak a legjobban sport A Magyar Rendészeti Sportszövetség, az Országos Katasztrófavédelmi Sportegyesület és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szervezte az éves rendőri, katasztrófavédelmi és büntetés-végrehajtási bajnokságok dobogósainak országos labdarúgótornáját. Szolnok először adott otthont a műfüves pályán szerdán rendezett eseménynek, amelyre tizenhat csapat nevezett. A Készenléti Rendőrség csapatának győzelmével és a házigazda középmezőnyével végződött bajnokság fővédnöke dr. Pintér Sándor belügyminiszter, védnöke dr. Bakondi György országos katasztrófavédelmi főigazgató volt. ■ SZ. I. Teljes élet látás nélkül is életerő A fiatal hölgy „szeme” a Jamaal névre hallgató labrador ________________^MEGYEI TŰKOR A kunszentmártoni Pintér Erika magabiztosan közlekedik Szolnok utcáin is zsemleszínű labradorával, aki nagy segítség számára Örül a felajánlott segítségnek Senki nem mondaná meg első látásra a kunszentmáro- ni Pintér Erikáról, hogy nem lát. A magabiztosan közlekedő fiatal hölgy nemcsak a szárazföldön, de a vízen is remekül közlekedik. Békési Brigitta- Soha nem felejtem el azt a napot, amikor elveszítettem a látásomat - kezdte a kunszentmártoni Pintér Erika. A harminchét esztendős hölgynek még gyermekkorában kezdett elromolni a szeme. - Hat és fél éves koromban, egyik reggel arra ébredtem, hogy nem látok. Bár a zöldhályog miatt korábban is előfordult ilyen, de az alkalommal minden sötét is maradt. Örökre. Rettenetesen megijedtem és nagyon sírtam- emlékezett vissza a szörnyű napra. Azt is elárulta, hogy öt testvére közül az egyik bátyja, bár más okból kifolyólag mint ő, de szintén nem lát. A történtek után Erika Budapestre járt iskolába, jelenleg pedig a vakok és gyengénlátók megyei szervezeténél dolgozik.- A munkahelyemre, Szolnokra, mindennap busszal vagy vonattal járok - mesélte.- Előfordult már, hogy elkéstem, de még soha nem tévedtem el. Persze a kutyám, Jamaal, nagy segítség számomra. Nagyon játékos, engedelmes, és könnyebben kezelhető, mint a korábban mellettem levő labrador, Buksi. Azért amit tudok, megteszem egyedül - tette | hozzá Erika, aki öt éven át ön- | kémesként dolgozott jelenlegi «j munkahelyén, igen talpraesett J hölgy.- Nem egyszer előfordult már, hogy az ismerőseim elfeledkeztek arról, hogy nem látok - mesélte. - Emlékszem egy esetre, amikor épp az autóbuszt vártuk, távolabb kicsit a megállótól. Mivel nagy volt a forgalom, nem hallottam, hogy mikor érkezik az autóbusz, csak arra lettem figyelmes, hogy a többiek elindultak. Úgy szóltam utánuk, hogy engem ne hagyjanak itt. A közlekedéssel kapcsolatban: azzal nem sokra megy egy nem látó ember, ha integetnek neki a kocsiból, hogy mehet. Ha pedig- rendkívül pozitív tapasztalataim vannak az emberekkel kapcsolatban - hangsúlyozta Pintér Erika. - Gyakran megkérdezik tőlem, hogy segíthet- nek-e, aminek nagyon örülök, mert bizony olykor-olykor el- kél a segítség. Persze, előfordul, hogy olyankor is felajánlják a segítségüket, amikor csak állok és várok valakire. Néha ilyenkor is elfogadom az útbaigazítást, mert aki felajánlotta is jobban érzi magát, ha nem utasítom vissza. A nem látó emberek tájékozódási képességét nem lehet ösz- szehasonlítani, a közlekedésünk nagyon egyéni. Mindenesetre igyekszünk a forgalomhoz igazodni és annak alapján tájékozódni - árulta el. rá is dudálnak, csak megijed. Nagyon veszélyes továbbá, ha útburkolat megbontásakor csak egy szalaggal kerítik körbe a gödröt. Kis híján súlyos balesetet szenvedett az egyik sorstársam egy ilyen alkalommal. Az útfelbontásnál dolgozó munkás kiáltott oda a többieknek: „nézzétek már, ott egy vak ember, állítsátok meg, mert belesétál a gödörbe!” - számolt be a végül szerencsésen végződő történetről. Erikát, saját bevallása szerint sok minden érdekli, de olykor vágyainak gátat szab a tény, hogy elveszítette szeme világát. - Szeretném kipróbálni, milyen falat mászni vagy ejtőernyőzni, de más extrém sportok is érdekelnének - mondta. - Ám, nem kellett lemondanom teljesen a mozgásról. A szolnoki Tisza Evezős Egylet vezetőedzője, Molnár Dezső kereste fel az egyesületünket, hogy vállalnák látássérültek edzését is. Mivel iskoláskoromban is eveztem, nem volt kérdés számomra, hogy újra beülök a hajóba. Ketten kezdtük az egyesület tagjai közül, most már négyen járunk edzésekre - árulta el. Erika országos és megyei bajnokságon is szokott indulni, a szeptemberi Tisza Kupán is részt vesz. Kategóriájában mindig az első helyen végez.- Igyekszem mindenből kivenni a részem a munkahelyemen is - folytatta Erika. - Egy program keretében, melyben én is részt veszek, a szolnoki közintézményeket járjuk be. A bejárások célja, hogy a külső és belső akadálymentesítéshez tanácsokkal szolgáljunk. Nagyon pozitív, hogy kikérik a véleményünket. Még jobb lenne, ha a kivitelezés előtt és nem azt követően történne még egy egyeztetés, így még hatékonyabbak lehetnénk - tette hozzá. S hogy mik a tervei?- Szeretnék beköltözni Szolnokra, önkormányzati lakást igényeltem. Nagyon örülnék, ha sikerülne kapnom egy kis garzont, mert akkor nem kellene mindennap buszoznom - árulta el a fiatal hölgy. A desszertet mi adjuk a gulyások mellé fesztivál Érdemes lesz az Új Néplappal a kézben kilátogatni a Tiszaligetbe! Sorban a tizenhatodik Szolnoki Gulyásfesztiválnak ad otthont a hétvégén a megyeszékhely legzöldebb városrésze, a Tisza- liget. A legutóbbi rendezvényeket az egyre sűrűbb színpadi események, illetve társprogramok miatt már többnaposra tervezték a szervezők. Idén is már csütörtöktől, a hagyományos, városi motoros felvonulással vette kezdetét a fesztivál, amely egészen vasárnapig mozgásban tartja a gasztronómiai, szabadidős, kulturális és sport- események iránt érdeklődő fiatalokat és felnőtteket egyaránt (a részletes programkínálat az interneten megtalálható). A fesztiválra minden esztenА rangos eseményt tegnap látványos motoros felvonulás harangozta be: többtucatnyi motoros gördült végig Szolnok főbb utcáin. dőben több tízezren látogatnak el, s remélhetően a csapadékosabb időjárás sem rettenti el a Szolnokra érkező vendégeket. A Tiszaligetbe kisétálni azonban most nem csak a programok és a főzés miatt érdemes: aki szombaton egy Új Néplappal a kezében keresi fel sátrunkat, finom, illatozó süteményt kap ajándékba. A Szanda Buci Pékség által készített desszertet tehát mi adjuk a gulyások mellé. Sátrunkban egy jóízű beszélgetésre is lehetőség adódik. Ismerkedjünk meg egymással, meséljenek magukról, meghallgatjuk történeteiket, javaslataikat! Újságunkat ne feledjék otthon...! ■ Borongós gondolatok A gumicsizma egészen mást jelentett ezelőtt ötven évvel, mint most. Nehéz fizikai munkát, újságpapírkapcát, kevés fizetést. A csuda gondolta volna, hogy egyszer divatcikk lesz belőle, na persze a régi, fekete, csinosnak még a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető lábbeliket össze sem lehet hasonlítani a mai dizájnos darabokkal. MINDEZEK ELLENÉRE SOSem vágytam gumicsizmára, ám négy évvel ezelőtt mégis megtettem, amit sohasem gondoltam: vásároltam egyet. Merthogy a 2010-ben lehullott csapadék mennyisége átfolyt az ingerküszöbömön, és egy idő után elegem lett abból, hogy naponta két pár cipőm ázik ronggyá. Egész nap, megállás nélkül szakadó eső hetekig, alig egy hónapnyi nyár, jégeső, szélvihar, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Annak a nyárnak a végén azzal nyugtattuk magunkat, hogy „egyszer volt Izlandon tűzhányó”, merthogy vélhetően a több millió köbméter vulkáni hamu és por is közrejátszott a szűnni nem akaró esőzésben. az idén nem volt izlandi tűzhányó, viszont esőben most sem szenvedtünk hiányt. Legfeljebb az elosztásban volt némi különbség, most nem a többhetes folyamatos özönvíz volt a jellemző, hanem az egy hét eső/egy hét nyár rotáció borzolta a kedélyeket. Hol harminchét fok, hol tizenhét, ebből lehetett választani mind a nyaralóhelyek, mind a nyaralók bosszúságára. nem vagyok klímaszakér- tő, így meg sem próbálok tudományos magyarázatot keresni arra, hogy több forró, száraz nyár után miért lett az idén esős-hűvös az évszak. Szóval nem vagyok tudós, hanem csak egy egyszerű földi halandó, aki most őszintén bevallja, hogy már nagyon elege van az esőből. Lopott talicskán akarták a lopott holmikat elvinni ítélet A Jászberényi Járási Ügyészség a napokban bíróság elé állított két lőrinci illetőségű férfit. A tolvajok augusztus 12-én a jászfényszarui vasútállomáson a WC csapját letépték, és ellopták az ott talált, a MÁV tulajdonát képező talicskával és bádoglemezekkel együtt. A lopott holmit a MÁV alkalmazottak azonban nem engedték felrakni a szerelvényre, így az elkövetők a pályaudvaron hagyták azt, és gyalog indultak haza - útközben a rendőrök feltartóztatták őket. Lopás vétsége miatt az egyik férfi 8 hónap fogház büntetést kapott, 1 évre felfüggesztve, a másikat 120 ezer forint pénzbüntetésre ítélték. ■