Új Néplap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-11 / 212. szám

УП71йТ .ДТИ— ШШШШЁКШЩШНШШ HÍRSÁV Norvég alapok: Martin Schulz aggódik MÉLYSÉGES AGGODALMÁNAK adott hangot Martin Schulz, az Európai Parlament elnö­ke szerdán Twitter-csator- náján a norvég pénzeket kezelő magyar civil szer­vezeteknél tartott rendőri akció miatt. Az EP német elnöke rövid üzenetében ab­béli meggyőződésének adott hangot, hogy a másként vélekedő hangok tesznek egy társadalmat vibrálóvá. „Ez a fellépés az ellenkező irányba mutat” - vélekedett Schulz. ■ MTI Bagdadba utazott John Kerry előre be nem jelentett láto­gatásra Bagdadba érkezett szerdán John Kerry ameri­kai külügyminiszter, hogy támogatásáról biztosítsa az új iraki kormányt az Irak és Szíria egy részét ellenőrző Iszlám Állam (IÁ) terror­szervezettel szemben - kö­zölte Jen Psaki amerikai külügyi szóvivő. Kerry sür­getni akarja a két nappal korábban beiktatott Haider al-Ábádi síita kormányfőt, hogy mielőbb adjon több ha­talmat az ország szunnita kisebbségének. ■MTI-o. »<• '.OSk* Kína nagyobb nyitottságot ígér MÉG NAGYOBB nyitottságot és előnyös lehetőségeket ígért a külföldi vállalatok­nak a világ második legna­gyobb piacán Li Ko-csiang kínai kormányfő, amikor megnyitotta a nemzetközi vállalatok vezetőinek Tien- csinben rendezett - „nyári Davosnak” is nevezett - ta­lálkozóját szerdán. A mi­niszterelnök az üzleti kör­nyezet javítását és egysége­sítését ígérte azzal a céllal, hogy még vonzóbbá tegyék a külföldiek számára a be­fektetéseket. Peking szeret­né, ha a külföldi vállalatok segítenék Kínát, hogy új technológiák fejlesztőhelyé­vé váljon. ■ MTI Milliárdok ügyeletre vitairat A gyógyszertárak a finanszírozáson is változtatnának Hazai patikai gyógyszerforgalom (nagykereskedelmi áron, milliárd forint) FORRÁS: GYÓGYSZER-NAGYKERESKEDŐK SZÖVETSÉGE/IMS Évi 1,8-2 milliárd forintjába kerül ma az országszerte ügyeletet adó mintegy 770 gyógyszertárnak, hogy nyit­vatartási időn kívül is a be­tegek rendelkezésére állnak. A Magyar Gyógyszerészi Ka­mara azt szeretné, ha ezt az összeget nem a patikáknak kellene kigazdálkodniuk, és az ügyeletek szabályozása is egységes lenne. Haiman Éva Az ÁNTSZ adatai szerint ma összesen mintegy 770 patika vesz részt a lakosság ügyeleti gyógyszerellátásában, ország­szerte egy időben 150-180 gyógyszertár áll a betegek ren­delkezésére nyitva tartási időn túl. Ugyanakkor - amint az a Magyar Gyógyszerészi Ka­mara alelnöke, Sohajda Attila által készült vitairatból kide­rül - arra vonatkozóan, hogy melyik településen, mennyi gyógyszertárnak, milyen idő­beosztásban kell ügyelnie, nincs egységes rendezőelv, a gyógyszertárakat az ÁNTSZ jelöli ki. így míg a fővárosban az ügyelet zárástól-nyitásig tart, vidéken erre éppúgy van pél­da, mint arra, hogy zárástól késő estig, vagy csak pihenő- és szabadnapokon ügyelnek a patikák. Az ügyeletes patikák által lefedett területek - 3 ki­lométeres ügyeleti körzeteket feltételezve - Budapest belső kerületeiben jelentősen át­fedik egymást, néhány külső kerületben azonban fehér folt található, igaz, az itt élők rész­ben beszerezhetik a szükséges patikaszereket a környékbeli Pest megyei ügyeletes pati­kákban. Vidéken, 20 kilomé­ter sugarú ügyeleti körzeteket feltételezve, egyes területeken Senki sem elégedett „hogyan tovább gyógyszer­tári ügyelet” címmel egyezte­tést tart szeptember végén a Magyar Gyógyszerészi Ka­mara, hogy egységes szak­mai álláspontot alakítson ki a patikai ügyeletekkel kap­csolatosan. A kamara veze­tése ugyanis úgy látja: min­denképpen változtatásokra van szükség a gyógyszertári szintén jelentős az átfedés, míg másutt ellátatlan területek ta­lálhatók. Sohajda Attila, szerint a gyógyszertári ügyelet szabá­lyozásával párhuzamosan az ügyeleti finanszírozás rend­szerét is kell alakítani. Az el­múlt évek, évtizedek során kialakult gyakorlat szerint két bevételi forrás áll rendelkezés­re az ügyeletek finanszírozá­sára: a forgalomból származó árrés-bevétel illetve az ügye­leti díj, amit a patikák elvileg akkor számolhatnak fel, ha nem aznap kiállított receptet szeretne kiváltani, vagy ha nem is vényköteles orvosságot szeretne vásárolni valaki. Az ügyeletek szabályozása és finanszírozása terén, mert sem a patikusok, sem a la­kosság nem elégedett a je­lenlegi rendszerrel. Miköz­ben az előbbiek arra pa­naszkodnak, hogy egyre ke­vesebben veszik igénybe az ügyeletet, az utóbbiak sok­szor nem találnak ügyeletes patikát. előbbi bevételi forrás azonban, főként a nagyobb települése­ken, jelentősen visszaesett a patikaliberalizációt követően, amikor sorra nyíltak a késő es­tig és hétvégén is nyitva tartó gyógyszertárak. Az ügyeleti díj pedig 2001 óta változatla­nul 300 forint + áfa, ráadásul nem kötelező felszámítani, és a gyógyszertárak gyakorlata is teljesen eltérő ezen a téren. Az utóbbi években összessé­gében mindkét bevétel jelentő­sen csökkent, miközben csak az ügyeletes gyógyszerészek bér- és járulékköltségei évi mintegy 1,8-2 milliárd forintba kerülnek. Ezt az összeget ma az ügyeletet adó patikáknak ma­guknak kell kigazdálkodniuk. Az MGYK Elnöksége szerint a finanszírozást mindenképpen át kell alakítani, és egyrészt az OEP-költségvetésen belül biztosítani kell erre a célra egy alapdíjat, másrészt - ha már a gyógyszertári ügyelet a folya­matos egészségügyi ellátás ré­sze, aminek az elérhetőségét térben és időben biztosítani kell - a nem ügyelő gyógyszer- táraknak egyfajta hozzájáru­lási díjat kellene fizetniük az ügyeletben részt vevőknek. Elutasították a magyar állam fellebbezését Strasbourgban egyházak Elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden a magyar kormány fel­lebbezését a magyar egyházügyi törvényt elmarasztaló április 8-i ítélete ellen. Az elsőfokú ítélet­ben azt mondták ki, hogy a gon­dolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága tekintetében sérült a magyar államot beperlő közös­ségek egyesülési szabadsága az­által, hogy az új egyházjogi tör­vény megfosztotta őket egyházi státusuktól. Magyarországnak ugyanis az említett törvényi sza­bályozás helyett lett volna más lehetősége is a „bizniszegyhá­zak" kiszűrésére. A magyar ál­lamnak kártérítést kell fizetnie, az egyeztetésre hat hónap áU rendelkezésére a feleknek. Ösz- szesen 17 panaszos volt az ügy­ben, a Társaság a Szabadságjo­gokért (TASZ) kilencet képvisel. A TASZ szerint a magyar állam nem tarthatja fenn a jogsértő állapotot, így az alaptörvényből és az egyháztörvényből is ki kell küszöbölnie az európai emberi jogi egyezménnyel ellentétes egyházügyi szabályozást. „Az érintett egyházakat va­gyoni kár érte többek között azért, mert nem ajánlhatták fel a számukra az szja 1 százalékát, így az ehhez járó állami támoga­tást sem kapták meg” - nyilat­kozta lapunknak a TASZ szak­értője. Hegyi Szabolcs elmondta, hogy több egyház szociális, oktatási, vagy gyógyító intéz­ményt is fenntartott, de egyházi státuszuk elvesztése után ezek­re nem kapták már meg a koráb­ban járó fejkvóta szerinti állami támogatást. Több intézményben így elbocsátások is voltak. A legmagasabb kártérítési igénye az ítélet szerint az Út és Erény Közössége Egyháznak van 4,9 milliárd forinttal, a Magyar- országi Evangéliumi Testvér- közösség 1,4 milliárdot, az Usui Szellemi Iskola Közösség Egyház 114,8 millió forintot követel. Elő­fordul még 50 milliós, 10 milliós, valamint 2-3 milliós nagyság- rendű kártérítési igény is. A fele­kezetek 100 ezer eurós erkölcsi kártérítést is követeltek. ■ É. S. Zsigó: a kormány célja az élelmiszeripar talpra állítása COOP RALLY A minőségi magyar élelmiszerekre hívja fel a figyelmet a ma induló program A kormány stratégiájával is egybevág a Coop Rally célja: felhívni a figyelmet a minősé­gi magyar termékekre - emelte ki Zsigó Róbert, a Földművelés- ügyi Minisztérium élelmiszer­lánc-felügyeletért felelős állam­titkára a IX. Coop Rally orszá­gos sajtótájékoztatóján. Mint minden évben, az esemény fő­védnökségét most is a földműve­lésügyi miniszter vállalta. Faze­kas Sándor tárcavezető nevében Zsigó arról beszélt, hogy a most induló, 2014-2020-as uniós tá­mogatási periódus egyik legfon­tosabb feladata a magyar élelmi­szeripar talpra állítása. Ennek alapja az élelmiszer-ipari fej­lesztési stratégia lehet, amelyet hamarosan elfogad a kormány, ezt követően írhatják ki az erre vonatkozó pályázatokat. A kiírá­soknál kiemelt szempont lesz a mikro- kis- és közepes vállalko­zások támogatása, hogy minél több helyi élelmiszer kerüljön a fogyasztókhoz - tette hozzá az államtitkár. Zsigó Róbert sze­rint fontos a nagy gyártók meg­erősítése is, hogy korszerűbb technológiának köszönhetően a külföldi és a belföldi piacokra is tudjanak termelni. Tóth Géza, a CO-OP Hunga­ry Zrt. vezérigazgatója a COOP Csoport elmúlt időszakát ér­tékelve elmondta: 2013-ban a csoportnak sikerült növelni az árbevételét, ami azért kieme­Ö E 2014 A minőségi • Zwack Unicum Nyrt, • Sió-Eckes Kft. Е2Г Е2ПГ. termékekért 99 Zrt. • Sole-Mizo POLUS-COOP Zrt.­ezi: V.. Щ1 EZT "AM Es ЕСТу..-i Zsigó Róbert: Fontos a nagy gyártók megerősítése lendő, mivel a dohányforgalma­zás változása miatt két év alatt 12 százalékos forgalomvesztést szenvedtek el. Ezt részben új partnerek bevonásával, illetve a Profi-Match üzletek átvételével sikerült kompenzálni - emelte ki. Tavaly a COOP Csoport a for­galmat tekintve a második, pia­ci részesedését tekintve pedig a harmadik volt a hazai üzletlán­cok között. Csepeli Lajos, a CO-OP Hun­gary Zrt. az idei raliról elmond­ta: a résztvevők a Dunántúlon tesznek meg 700 kilométert. A kiindulópont ma reggel a Zwack Unicum Nyrt. dunaharaszti gyára, a szakmai program kö­vetkező állomása a Mecsek Fü­szért pécsi központja, ahol a résztvevők helyi termelőkkel is találkozhatnak. Ezután a Ko- méta 99 Zrt. kaposvári, majd a Sole-Mizo Zrt. marcali telepére látogatnak el, a napot Zalaka- roson zárja a rally. Pénteken a Sió-Eckes Kft. siófoki gyára az első állomás, ezt két veszpré­mi helyszín követi: az Unilever Magyarország Kft. Algida-ter- mékeket gyártó telepe, illetve a Polus-Coop Zrt. központja. Innen a mezőny Giere, a rész­ben a COOP tulajdonában lévő Gici Tej-Tejtermék Kft.-hez lá­togat el, a CO-OP Hungary Zrt. itt írja alá megállapodását a Tej Terméktanáccsal. A cél péntek este Sárvár lesz. ■ 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents