Új Néplap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-10 / 211. szám

BELFÖLD - KÜLFÖLD 5 2014. SZEPTEMBER 10., SZERDA ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Meg túlértékelt az euro EKB Évekig késlekedett a jegybank a monetáris élénkítéssel Az Európai Központi Bank új épülete Frankfurtban. A jegybankárokra komoly feladat hárul a jövőben Többéves mélypont közelében mozog a forint árfolyam Nagyot gyengült a forint kedden, miután csökkent a kockázatvállalási hajlandóság és eladói nyomás alá kerültek a sérülékenyebb eszközök. Az eurót hajszálnyival 317 forint felett is jegyezték, amelyre a reggeb 315 körüli árfolyamról esett a hazai deviza, és csak né­hány filléren múlt, hogy a múlt hónapban kialakult két és fél éves mélypont nem dőlt meg. Augusztusban 317,2 forintot is kértek az euróért, utoljára 2012 januárjában volt ennél is drá­gább a közös európai deviza. (A történelmi mélypontot is akkor állította be a hazai deviza, 324 felett.) Ami az euróval szemben nem sikerült, a frank ellenében összejött: 262,5-ös szint felett két és fél éves mélypontra zu­hant a forint. „Az összes feltörekvő piaci deviza gyengül” - mondta a Vi­lággazdaságnak Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfo­lió-menedzsere. „A Fedtól azt várja a piac, hogy módosítsa a kommunikációját, és kikerüljön szokásos közleményükből az a mondat, amely szerint nagyon hosszú ideig nulla százalék kö­zelében marad a kamat” - emel­te ki Bebesy. Ez az oka a dollár tegnapi erősödésének is. „A Fed most felkészíti a piacot a kamat­emelésre, ami miatt emelkedtek az amerikai hozamok is, mind­ez pedig a feltörekvő devizának számító forintnak sem kedvez”- tette hozzá. Ha a 317-es szint elesik, akkor könnyedén tovább gyengülhet a forint az euróval szemben, dél­utánra azonban 316 körül sta­bilizálódott az árfolyam. Gabler Gergely, az Erste elemzője úgy látja, hogy 317 felett nyitott a tér, egészen a 324-es történelmi szintig. Szerinte egyre valószí­nűbb, hogy a forint mélypontja felé veszi az irányt. ■ H. J. Az euró ára (forint) 2012. jan. 1.-2014. szept. 9. VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS Folyamatosan zuhan az euró a vezető devizákkal szem­ben május óta, az esés azon­ban a múlt héten gyorsult fel, miután az EKB lazította monetáris politikáját. Már közel egy éve elérhetetlen­nek tűnik a 2 százalékos inflációs cél, a jegybank azonban eddig késlekedett. A legnagyobb fegyvert még most sem vetették be. Hornyák József Tizennégy hónapos mélypontra zuhant az euró tegnap, miu­tán az Európai Központi Bank (EKB) tisztviselői újabb mone­táris élénkítés lehetőségéről be­széltek. Egy dollárért kevesebb mint 1,29 eurót kell adni, és már nem kell sokat esnie a kö­zös európai devizának ahhoz, hogy huszonkét hónapja nem látott szintre kerüljön. A gyen­gébb euró azonban nem csak az EKB lazább monetáris politiká­jának, hanem a Federal Reserve mennyiségi könnyítésének kö­zelgő befejezésének és várható kamatemelésének is köszönhe­tő. Ez ugyanis erősíti a dollárt. A múlt héten 10 bázisponttal, 0,05 százalékra csökkentette a kamatot a jegybank, ezzel pár­huzamosan bejelentette, hogy eszközfedezetű értékpapírok vásárlásába kezd és a bankok­nak nyújtott alacsony kamato­zású hitellel támogatja a növe­kedést. Benoit Coeuré, az EKB igazgatóságának tagja szerint az erős euró miatt indokolt a lazább monetáris politika. Az euró túlértékeltsége nem újdon­ság, mostanra azonban olyan alacsony szintre süllyedt az inf­láció, hogy ez már az EKB-nak is feltűnt. Augusztusban 0,3 százalékos szintre csökkent a pénzromlás az előző havi 0,4- ről, ilyen alacsony inflációra pedig öt éve nem volt példa. Szá­mos elemző fel is vetette, hogy az eurózóna defláció felé halad. Coeuré tegnap azt mondta, hogy OLASZORSZÁG AZT SZERET­NÉ, ha lazább költségvetési politikát lehetne folytatni az eurózónában, és az EU soros elnökeként a szabályrend­szer megváltoztatásán dol­goznak. A pénteki Ecofin ülésen szóba is kerülhet, hogy új alapokra helyezzék a gazdaságpolitikát. Sandro Gozi, uniós ügyeiért felelős államtitkár kiemelte, hogy a különböző adósságcsökken­tési és költségvetési célokat akkor alakították ki, amikor nem tapasztalható defláció, de az infláció túlságosan alacsony. A pénzromlás ütemének ala­csony szintje is már jó ideje is­mert: az infláció tavaly ősz óta 1 százalék alatt áll, vagyis az EKB 2 százalékos céljának felét sem éri el, ezért buzdította a Nem­zetközi Valutaalap is monetáris élénkítésre a jegybankot. Eddig leginkább a németek tiltakozá­sa miatt nem tudott lépni Ma­rio Draghi vezette jegybank. A második negyedévben viszont már Németország gazdasága is visszaesett, ami közrejátszha­tott abban, hogy megváltozott az álláspontjuk. Vítor Constancio , az EKB al- elnöke a hét elején kijelentet­az infláció és a növekedés is 2 százalék közelében volt, most azonban más a helyzet. Azt azonban nem gondolhat­ják, hogy Németország ebbe könnyen bele fog egyezni, hiszen a válságkezelés jó in­dulattal sem nevezethető an- ticiklikusnak. A nyomás azonban egyre nagyobb: Olaszországban a GDP 0,2 százalékkal esett a második negyedévben, augusztusban pedig 1959 óta először csök­kentek a fogyasztói árak. te, hogy a központi bank nem fogyott ki az eszközökből, és további lépéseket tehet a nö­vekedés támogatására, de eb­ből a kormányoknak is ki kell venniük a részüket. Szerinte a monetáris politika egymaga nem tudja helyreállítani a nö­vekedést, hiszen ehhez szüksé­gesek fiskális lépések is. Cons­tancio utalt Draghi korábbi szavaira, aki változtatna a túl szigorú költségvetési politikán. Németország támadta is az EKB elnökét a beszéde miatt, de a legtöbb közgazdász egyet­ért azzal, hogy a megszorítások és a túl szigorú monetáris poli­tika miatt tűnt el a növekedés, és került a defláció szélére az eurózóna. Az EKB legutóbbi intézke­dései hatottak a piacokra, hi­szen az euró 1,30-as szint alá süllyedt a dollárral szemben és a tőzsdék is lendületet vet­tek. A dinamikus növekedés beindításához azonban nem biztos, hogy elegendő lesz az EKB élénkítése. A legtöbb köz­gazdász továbbra is a kötvény­vásárlási programot tartaná a legjobb megoldásnak, amely az Egyesült Államokban és Ja­pánban is sikeres volt, vagyis alaptalannak tűnik Németor­szág aggodalma, miszerint az eszközvásárlás magas infláció­hoz vezet. HÍRSÁV Ma megtudjuk, mi lesz Navracsics AZ EREDETI TERVEKHEZ KÉ­PEST egy héttel később, szeptember 29-én kezdődik az uniós biztosjelöltek euró­pai parlamenti (EP) szakbi­zottsági meghallgatásának a sorozata - közölte Her­bert Reul német néppárti EP-képviselő, a CDU/CSU EP-delegációjának veze­tője. Reul azt is elmondta, hogy a Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszter- elnök vezette brüsszeli bi­zottságban heten alelnöki tisztséget fognak betölteni. Juncker a tervek szerint ma mutatja be a grémium ösz- szetételét. ■ VG Derűlátó a kínai miniszterelnök az idén teljesül a kínai növekedési terv, a GDP 7,5 százalék körül nő, és folytatódnak a gazdasági reformok is - mondta Li Ko-csiang kínai minisz­terelnök, az államtanács elnöke egy gazdasági fórumon. Júliusban las­sult az ipari termelés növekedésének üteme, a beruházások visszaestek és kevesebb szabadon el­érhető vállalati hitel volt. Augusztusban a feldolgo­zóipar teljesítménye csök­kent, emiatt lehet tartani a lassulástól. A pekingi vezetés még tavasszal in­dított gazdaságélénkítő programot. ■ MTI WM0: aggasztó a légszennyezettség ÚJABB CSÚCSRA EMELKEDETT a légkörbe került üvegház­hatású gázok koncentráci­ója tavaly a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éves jelentése szerint. Az üveg­házhatású gázok közül a felmelegedésért elsődlege­sen felelős szén-dioxid lég­köri koncentrációja 2,9 mil­liomod részecskével (ppm) 396 milliomod részecskére emelkedett tavaly, azaz az éves növekedés tempója ta­valy volt a legmagasabb az 1984-2013 közötti időszak­ban. Tavaly a Föld légköré­nek szén-dioxid tartalma 42 százalékkal volt magasabb az ipari forradalom előtti korszakhoz képest. ■ MTI Lazítani kellene a költségvetést Tizenkétmifliárdos magánkórház épül a fővárosban EGÉSZSÉGÜGY Hatszázan dolgoznak majd a Duna Medical Centerben - Képzési együttműködést is terveznek Majdnem 40 miihó eurós - a je­lenlegi árfolyamon csaknem 12 milliárd forintos - magánfor­rásból 25 ezer négyzetméteres magánkórházi komplexum épül Budapesten. A Duna Medical Centerben a rendelőintézeti meg­nyitását 2015 elejére, a kórházi részlegét 2016 közepére ígérte Joseph Priel, a projekt kezdemé­nyezője, a Euromedic cégcsoport elnöke. Az ez év júniusában, az Opten adatbázisa szerint mindössze hárommillió forintos jegyzett tő­kével bejegyzett Duna Medical Center Kft. terve az, hogy egy teljes körű szolgáltatást nyújtó egészségügyi magánintézményt hozzanak létre a Millennium Park területén, a Duna-parton (értesüléseink szerint az ere­detileg a CEU-nak készült épü­letben). A diagnosztikában, az orvosi beavatkozásokban és a műtét utáni ellátásban a leg­korszerűbb technikai feltétele­ket biztosítják. Az elképzelések szerint 27 orvosi szakterület képviselői dolgoznak majd az intézményben, amely összesen 600 fős személyzettel működik majd. Negyvenegy szakrendelőt, egy 150 ágyas kórházi részleget, 8 műtőt, egy tízágyas felnőtt és egy négyágyas gyerek intenzív részleget, laborokat, endoszkó­pos részlegeket alakítanak ki. Ha minden jól megy, itt áh majd először rendelkezésre hazánk­Zombor Gábor államtitkár: a kormány is támogatja a projektet ban műtéti robottechnika, lesz CT-t, MRI-t, PET/CT, de még szál­loda is a családtagoknak, sőt egy kereskedelmi központ is. Ehhez képest - mint sajtó­anyagukban fogalmaznak - „a kórház elsősorban a magyar la­kosság kiemelt szintű egészség- ügyi intézménye szeretne lenni”, bár azt is hozzátették, hogy az egészségturizmusnak is fontos szereplői kívánnak lenni. A projekt megálmodói a sa­ját elmondásuk szerint a világ vezető magán-egészségügyi in­tézményeinek példáját követik, ennek eredménye egy tervezett stratégiai együttműködés a New York-i Mount Sinai Kórházzal, amelynek eredményeként a leg­korszerűbb kezelési metódusok késedelem nélkül átkerülnek majd az itteni orvosi gyakorlat­ba. De kutatási és képzési ko­operációt is terveznek, ami azért lehet majd különösen érdekes, mert a Duna Medical Centernek Joseph Priel tájékoztatása szerint „fontos missziója” a részvétel a graduális és posztgraduális or­vosképzésben és a klinikai ku­tatásban. A projektet a magyar kormány is mindenben igyek­szik segíteni -, mondta Zombor Gábor egészségügyi államtitkár, amit az is bizonyossá tett, hogy rajta kívül a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős állam­titkára és az OEP főigazgatója is jelen volt a bejelentésen. iH.É.

Next

/
Thumbnails
Contents