Új Néplap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-15 / 190. szám

4 MEGYEI TÜKÖR ЯНННВНВНННННфННВНВДШ№ЯНМЯШИШ№НМНННШ11111ИЯННННННННвИНВН^ 2014. AUGUSZTUS 15., PÉNTEK 8ИИ1^ИШ11ИДВШШМИИИШМИИИИИИМ A nemzet kenyere az összefogás jelképe szent istván-nap Televíziós élő műsor, cipódagasztás és -kisütés, emlék- és ünnepi műsorok Szolnokon „A Nemzet kenyere” címet viselő, Szent István ki­rály napjához kapcsolódó kezdeményezését néhány éve indította útjára a me­gye és a megyeszékhely, a Szolnok Televízióval karöltve. A hagyomány­teremtő program tavaly már „A Kárpát-medence kenyere” néven fogta össze a nemzetet, és sütött ki egy 150 kilós óriáscipót. Idén újabb rekordra készül a kez­deményezés, hiszen még grandiózusabb műsorral és még méretesebb kenyérrel várják a szervezők Szent István népét augusztus 19-én és 20-án a Szolnoki Művésztelepre, majd az ün­nepnapon a Tisza parkba is. Mészáros Géza A Szolnok Televízió a 2007-es esztendő óta minden évben élő adást közvetít az augusz­tus 20-i eseményekről. Az ed­digi programok között rendre szerepelt alkalomhoz illő ke- nyérsütó-verseny is. A televí­zió az eltelt idő alatt egyre tá- gabbra nyitotta a horizontot, s nem akart a korábbi sablo­nokhoz ragaszkodni. Erről és a közelgő rendezvényről Har­csa Bélával, a Szolnok Televí­zió Zrt. cégvezető főszerkesz­tőjével beszélgettünk.- Négy évvel ezelőtt, 2.010- ben gondoltuk azt, hogy az Alföld szívében, ahol talán a világ legjobb búzája terem, meg kellene sütni az egész nemzet kenyerét, mely le­gyen a térség legnagyobb cipója. Elképzelésünkhöz jó társra találtunk Székely­földön Diószegi László pék­mester személyében, aki a 200 főt foglalkoztató péksége révén szinte egész Erdélyt el­látja a finom, pityókás kenye­reivel. Az elgondolást tett kö­vette, és a sepsiszentgyörgyi kemencéjében 2011-ben sült meg az első nemzet kenyere, egy 57 kilós cipó. A két város, Sepsiszentgyörgy és Szolnok, illetve a két megye, Kovász- na és Jász-Nagykun-Szolnok egyaránt a kezdeményezé­sünk mögé állt, hiszen az új, Diószegi László (jobbra) és pékmester-segédei tavaly már kisütötték a Kárpát-medence kenyerét. Idén újabb rekordra készülnek. megszentelt kenyér és annak különleges méretei a nem­zeti összetartozás érzését, szimbolikáját erősíti. Ezt kö­vetően minden évben meg­sült a nagy kenyér. A tava­lyi- esztendőben az elszakadt nemzetrészek több városa is bekapcsolódott a programba. Sepsiszentgyörgyön kívül a vajdasági Zenta, a kárpátaljai Beregszász, a felvidéki Komá­rom, továbbá Magyarország­ról a legendás Lipót, valamint a lengyel Tarnow is. így az idén is 6 mesterpék fogja el­készíteni a rekordnak szánt, 200 kilogrammos kenyeret, amely közel 300 kilónyi tész­tából készül és a különböző nemzetrészekből származó alkotóelemek alkotják majd. És persze ezúttal is a Szol­noki Művésztelepen a tavaly megépült és első „tűzkereszt­ségén” átesett különleges há­zi kenyérsütő óriáskemencé­ben sül meg az óriáskenyér, amely egyébként Közép-Eu­rópa legnagyobb ilyen tí­pusú, működő építménye. Szalay Ferenc polgármester javaslata alapján került sor az elképzelés megvalósításá­ra, ezzel a program központi helye, a szíve Szolnok lett. A támogatások és a lehetősé­gek kibővítették a program- sorozatot és méretesebbé harcsa Béla, a Szolnok Televí­zió Zrt. cégvezető főszerkesztője ötletgazdaként és az ősi értéket tisztelő magyar emberként is megosztotta lapunkkal gondo­latát augusztus 20. kapcsán:- az ünnep alkalmával fontos elmondani, hogy bár a nemzet fogalom jóval később keletke­zett, Szent István nemzete va­lamennyi itt élő nép hazája volt és maradt 1000 évig. Aki­ket a Magyar Szent Korona egyesített, mert a nagy király szavai szerint „az egy nyelvű, tették a cipót, melynek neve a Kárpát-medence kenyere lett - emlékeztetett Harcsa Béla. A cégvezető főszerkesz­tő hangsúlyozta, hogy a ke­mence, Deák András székely pékmester elképzelései sze­rint, közadakozásból készült, Andrási Imre tervei alapján és a Szollak Kft. kivitelezé­egy szokású ország gyenge és esendő." Szellemi, kulturális, történelmi, spirituális, de akár földrajzi értelemben ez a nem­zet ma is egy és oszthatatlan. Biztos vagyok benne, hogy a jövőben, részben az Európai Uniónak is köszönhetően, erő­södni fog a Kárpát-medencei népek együttműködése, egy­más felé fordulása és ezáltal a magyarok összetartozása is. Legyen ez a program is jelké­pe e gondolatnak - hangsú­lyozta Harcsa Béla. sében. A kemence homlok­zatán emléktéglák őrzik az adományozók nevét. Harcsa Béla mindehhez hozzátette: az idén először testvércipó is készül, melyet augusztus 20-án reggel indítunk útnak, Antal Árpád sepsiszentgyör­gyi polgármester kíséretében a Kolozsvári Magyar Napok­Harcsa Béla ra. Szolnok, és persze a közös program ezzel képviselteti magát Erdély fővárosában.- Érdemes lesz 19-én és 20-án is kilátogatni a Szol­noki Művésztelepre. Az első napon egy nagyszabású élő televíziós műsor kíséri végig a kenyérdagasztást. Az adás­ban megtudhatjuk, hogy a városvezetők mit gondolnak a Szent István-i értékekről, az államiságunkról. A prog­ramkínálatban nagy szerepet kapnak a Megaversen fellépő fiatalok, színpadra lép az er­délyi Berena együttes, illetve népdal- és nótaénekesek, de a sokrétű Karcagi Nagy Zoltán is a jókedvről gondoskodnak. Aki az artisztikus zenét ked­veli, annak remek szórako­zást ígérnek 19 órától Vere­bes György és barátai. Több, mint 30 különböző vásáros kínálja termékeit a piaci for­gatagban. Másnap, 20-án, a reggel 8 órától érkező legfris­sebb 200 kilátogató egy-egy ünnepi Diószegi-kenyeret és egy magyar hungarikum pá­linkát is kóstolhat. E napon 9 órától, dr. Fazekas Sándor földművelési miniszter segít­ségével, a pékek és a részt­vevők kiemelik a nagy cipót a „bölcsőjéből” és előkészítik az esti kenyéráldásra, szente­lésre. A gyermekeknek 11 óra körül kezdődik a kispék-ver- seny: az első húsz nevező da­gaszthat kisteknőben kenye­ret. Mága Ernő zenekara a Szolnok TV nótaversenyének közreműködőit kíséri muzsi­kával. Délután, Bárdosi Ildikó koncertjét követően, 15 óra körül a „Kenyér és élet” című szabadtéri képzőművészti al­kotóverseny eredményhirde­tése következik. Majd 16.45- kor a Tisza Táncegyüttes által kísért díszszekér szállítja a hatalmas cipót a Tisza parki színpadhoz, ahol a vízi- és lé­giparádét követően 19 órakor kerül sor az ünnepélyes ke­nyérszentelésre és szelésre, az eddigi hagyományoknak megfelelően. Minden résztve­vő városban közel egyidőben kerül sor erre az eseményre, így egy közös televíziós hídon át megkapjuk ezen rendezvé­nyek üzenetét is, hogy együtt tudjon ünnepelni határok nélkül a nemzet. ÍRJON NEKEM! FILO MELINDA GRAFOLÓGUS KÉZÍRÁS- ÉS GYERMEKRAJZELEMZÉSE FILO MELINDA ШЩЗЯ; GRAFOLÓGUS ■ Jelige: Tündér Tina!, 6 éves kislány rajza Kedves Nagymama! A törzs mellett a karok és kezek megrajzolása okoz a legtöbb problémát a kisgye­rekeknek, és épp a hatéves kor körüli időszak az, mikor a legkülönbözőbb megjelené­si formákat láthatunk. Tina is minden alakon másként ' próbálkozik. Habitusa nem is engedné meg, hogy pontosan egyformát rajzoljon. Nagyon ügyesen és kreatív módon öltöztette fel a család­tagokat, ami szintén fontos С.Л &la í : . . eleme egy rajznak. A bizton­ságot sugárzó barna színt ré­szesítette előnyben, jelezve ezzel az összetartozásukat. A legkisebb „lóg ki a sorból”, ami nem lehet csoda, hisz egy családban a legtöbb figyelmet akaratlanul is a legfiatalabb kapja. Tinának nagyon fon­tosak az emberi kapcsolatok. A rajzán az alakok a legki­dolgozottabbak és ott látható a legbiztosabb vonalvezetés. A rövid vagy hiányzó ka­rokkal azt mondja el, hogy érzete szerint a családban a kommunikáció nem tel­jes. Hisz Ő maga mindennél jobban vágyik szeretetre és odafigyelésre. Ez nem azt je­lenti, hogy nem kapja meg a szüleitől, hanem, hogy neki az kevés. A hatalmas napkorong, a jobb oldalon elhelyezett ház a kis virággal arra utal, hogy különösen az apa figyelme és véleménye fontos számá­ra. Szerénysége azonban nem engedi, hogy vágyait nyilvánvalóvá tegye, követe­lőző módon vagy mindenáron érvényesítse az akaratát. Na­gyon úgy tűnik, nem szigorú önmagával, nincsenek félel­mei, hogy nem felel meg az elvárásoknak. Spontán és la­zán képes végezni a rábízott feladatokat. Azt látni, hogy fogékony az újdonságokra. Ő maga is szívesen talál ki új, akár még szokatlan dolgokat. A har­sány viselkedés helyett in­kább arra törekszik, hogy olyan teljesítményt nyújtson, amivel kivívja környezete el­ismerését. Az apa figyelme azért fontos, mert lassan el­jön az a kor, mikor az ellen­kező nemű szülőtől kapott megerősítések határozzák meg, hogyan fog viszonyulni később, felnőtt korában a má­sik nemhez. Üdvözlettel: Filó Melinda küldje be három-tizenkét éves gyermeke rajzát vagy leg­alább öt-hat soros saját kéz­írását - mely tartalmazza az aláírását és életkorát - az Új Néplap Szerkesztősége címére. Ne felejtsen el jeligét írni! ELÉRHETŐSÉG: ÚJ Néplap Szerkesztőség, 5000 Szolnok, Mészáros Lőrinc utca 2. TELEFON: 56/516-757. i „A nemzet ma is egy és oszthatatlan”

Next

/
Thumbnails
Contents