Új Néplap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-30 / 202. szám

A Boldogasszony „célba érkezése” LEiTURGiA Nagyboldogasszony és Szent István ünnepe Vácott és a kegyhelyeken Veszélyes igent mondani Istennek „Rászedtél, Uram, és hagytam, hogy rászedj! Erősebb voltál nálam, és győztél! Nevetség tárgya lettem egész nap, mindenki gúnyo­lódik rajtam. Mert ahányszor csak beszélek, kiáltoznom kell, erősza­kot és elnyomást kiáltanom; mert az Úr igéje gyalázatomra lett, és csúfságomra egész nap. Azt mond­tam: „Nem törődöm vele, és nem beszélek többé az 6 nevében." De olyan lett szívemben, mint égő tűz, bezárva csontjaimba; és hiába eről­ködtem, hogy magamban tartsam, nem győzöm.” Jeremiás próféta siránkozott így, hátán a királyi felügyelő botjának hur­káival, 2600 évvel ezelőtt S ki mon­daná, hogy nemjoggal? Hiszenőcsak tette, amit az Úr parancsolt: prófétáit Nyihmő magának sem voltak kedvé re a szavak arról, hogy jobb volna kié gyezni Babibnnal, mielőtt még leigáz­za Júdát De az Úr ezt sugallta,' Jeremiás hát ezt mondta ki - majd csak megvédi az Úr a bottól Hát nem védte meg. Mert a népnek a kaloda és a bot látványa is kellett ahhoz, hogy később, a lerombolt Tempbm romjain, a babiloni hajcsárok korbácsa alatt is kitartson - emlékezve arra a verésre, amit Jeremiás kapott, csak mert mind ezt előre megmondta. Veszélyes lehet igent mondani Istennek, mert Ó aztán komolyan veszi És kiadja neked a munkát: azt a munkát, amit az idők kezdete óta neked szánt S lehet, hogy a dobg sűrűjében jössz csak rá, hogy a te kiváltságod nem a sértetlenség és a dicsőség, hanem néha éppen a bot, a gyalázat, a menekülés, a kereszt „Tárni legyen tőled, Uram!” -jaf dúlt fel erre Péter 600 évvel később. „Távozz tőlem, Sátán!" - felelte neki Jézus. Mert Isten munkáját el kell végezni, még ha fáj is. A másik út Babilonba vezet mb Augusztus hónapja a katolikus keresztények­nek két nagy ünnep jegyében telik: államala­pító Szent István kirá­lyunkról és az égbe föl­vett Szűzanyáról, a Nagyboldogasszonyról való megemlékezésben. Alább egyházmegyénk főtemploma, és a két nagy búcsújáró hely: Máriabesnyő és Szentkút Nagyboldogasszony-napi liturgiáiról adunk rövid összefoglalót. Magyar Bertalan A vád Székesegyházban, amely­nek egyik titulusa a Nagybol­dogasszony, Dr. Beer Miklós megyéspüspök celebrálta az ünnepi szentmisét. Homfliájá- ban a főpásztor felidézte: ilyen­kor, nyár derekán látja igazán az ember, müyen szép az élet. Betakarítottuk a gabonát, vár­juk a szőlő és az őszi gyümöl­csök érését; a gyerekek még nem járnak iskolába, együtt a család, s még van egy kis idő együtt lenni a nyárban. Annál rosszabb hallani a híreket a vüágból, az erőszak, a gyűlölet, az önzés érthetetlen tobzódásá­ról Ukrajnában, Irakban, Szíriában, Gázában; s emlékez­ni arra, hogy ez nem csak korunk jelensége, hiszen ép­pen egy évszázada tört ki az első világháború, hetven évvel ezelőtt pedig javában tartott a második. Ferenc pápával együtt kérdezhetjük: miért nem tanulunk a múltból? Miért nem értjük meg, hogy aki fegyvert ragad, fegyver által vész el? Ezért van olyan nagy szük­ségünk erre az ünnepre - húzta alá a püspök -, arra, hogy'megemlékezzünk a Szűz­anya „célba érkezéséről” a mennyben. Szent Pál szavai csengjenek a fülünkben: „ha csak ebben az életben remé­lünk Krisztusban, szánalomra méltóbbak vagyunk minden teremtménynél” (lKor 15,19). A Szűzanya boldog elszenderü- lése és mennybevétele azon­ban valamennyiünknek meg­mutatja, amit Jézus magáról mondott: „Bízzatok, én legyőz­tem a világot!” (Jn 16,33). Mi magyarok, Szent István népe, a Szűzanyára valami egé­szen sajátos, különös szeretettel tekintünk - utalt Beer Miklós a hónap másik nagy ünnepére. Szent István királyunk nem „véletlenül” halt meg éppen augusztus 15-én: így a magyar nép a Szűzanya mennybe véte­lével együtt megemlékezhet annak mennybe érkezéséről is, akinek kereszténységét köszön­heti. Nekünk, magyaroknak ezért különösen fontos, hogy reménységben éljünk, legyünk büszkék a hazánkra és a nem­zetünkre, és hitben, szeretetten rendbe tudjuk tenni a dolgain­kat. Mert mi nem biztosítótársa­ságokban és politikai szerződé­sekben remélünk, hanem a minket szerető Istenre bízzuk az életünket. Istenben bízva kell ezen a földön is elővételezni azt a másik országot; mert hiszen csak rajtunk múlik, hogy ne legyen többé éhező gyermek, hajléktalan felnőtt és magányos öregember. Ehhez a munkához kérjük a Boldogasszony és Szent István közbenjárását - mondotta szentbeszédében a váci megyéspüspök. Mivel augusztus 15. péntekre esett, sok helyütt lehetett háromnapos a Nagyboldogasz- szony búcsúja. Nemzeti kegy­helyünkön, Mátraverebély- Szentkúton a pénteki szentmi­sét Bemard Bober kassai érsek celebrálta. 16-án, szombaton Orosch János nagyszombati ér­sek volt a főceebráns; a vasár­napi ünnepi szentmisét pedig Erdő Péter bíboros, prímás, esz- tergom-budapesti érsek mutat­ta be. Szentbeszédében a bíbo­ros többek között arról elmélke­dett, hogy Szűz Máriát a hívő emberek szeretete, bizalma, dicsérete kíséri a történelem során. Szűz Máriát gyászban és veszedelemben, bánatban és szenvedésben segítségül hívták a keresztények, de hozzá for­dultak örömükkel és hálájuk­kal is. Nagy tehát a Szűzanya dicsősége a földön, de nem ez az egyetlen jutalma. Mária igazi dicsősége abban áll, hogy részese lett az isteni ragyogás­nak, hogy eltöltötte Isten teljes­sége, hogy méltán mondhatjuk róla: Ő a napba öltözött asszony - olvasható a Magyar Kurír tudósításában. Máriabesnyőn ezúttal három napos volt a kegyhely egyik fő­búcsúja, amelynek mottója így hangzott: „Szent II. János Pál pápával a Boldogasszonyhoz!” Pénteken, Nagyboldogasszony napján Gulyka József prépost, gödöllői esperes celebrálta az ünnepi szentmisét. Szomba­ton, a nagybúcsú előestéjén dr. Kiss Rigó László szeged-csaná- di megyéspüspök celebrált ünnepi szentmisét, majd esti keresztút és ünnepélyes matu- tinum következett, a gödöllői premontrei atyák vezetésével. Éjfélkor temetői áhítat zárta a szombati napot. Vasárnap a nagybúcsú miséjét Szent II. János Pál pápa ereklyéjének jelenlétében, a szent pápa sze­mélyi titkára, Mieczyslaw Mokrzycki lembergi érsek mu­tatta be, Dr. Varga Lajos váci segédpüspök és a jelen levő papok koncelebrálásával (képünk). Mokrzycki érsek közvetlen közelről lehetett tanúja a II. János Pál életszent­ségének, s jelen volt halála pil­lanatában is. ■ Meghívó 2014. szeptember 1-én, hétfőn 17 órakor, Szolnokon, a Szentháromság téren, Pogány Gábor Benő szobrászművész alkotásának, Boldog Sándor István szalézi vértanú köztéri szobrának ünnepélyes avatására és megáldására. Az avatást követően, 18 órakor ünnepi szentmise lesz, melyet Dr. Varga Lajos váci segédpüspök úr mutat be a Belvárosi Nagytemplomban. A jeles eseményen részt vesznek Szolnok város és a Kormányhivatal képviselői, a Szalézi Rendtartomány vezetői, a Váci Egyházmegye segédpüspöke mellett a szolnoki esperesi kerület papjai és a szol­noki hívek, érdeklődő polgárok, és a Sándor család még élő leszármazottai is. Vértanú ilyen rövid idő elteltével még nem kapott köztéri szobrot; hiszen Sándor Istvánt alig egy éve avatták boldoggá. Az avatásra mindenkit szeretettel várunk! Máthé György, esperes-plébános n<ä lÉbr- ám NYÍLT NAP A PÜSPÖKSÉGEN! Szeptember 21-én, vasárnap a váci Püspöki Palota kertje és termei valamint a többszintes pincerendszer vezetéssel megtekinthető! A turnusok 10,11 és 14 órakor indulnak! 18.00 órakor PALOTAKONCERT a díszteremben közreműködik: Kocsis Andrea hárfaművész és Földesi Lajos hegedűművész A hangversenyre ingyenes belépők igényelhetők Sátori Lászlóné szervezőtől Telefon: 06-20/974-2458 Mottó: „Ti vagytok a világ világossága” Mt 5,14-19. MEGHÍVÁS AZ ARS SACRA FESZTIVÁL (Vili. SZAKRÁLIS MŰVÉSZETEK HETE) RENDEZVÉNYHEZ VALÓ CSATLAKOZÁSRA IMMÁR NYOLCADIK ALKALOMMAL KERÜL SOR A PROGRAMSOROZATRA, MELYNEK IDŐPONTJA, MINDEN ÉV- SZEPTEMBERÉNEK HARMADÉ HETE 2014. SZEPTEMBER 20-28. NYITOTT TEMPLOMOK NAPJA 2014. SZEPTEMBER 20. A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NAPJAIHOZ KAPCSOLÓDVA A csatlakozás lehetőségei: Múzeumok, kiállítóhelyek, galériák, műtermek - szakrális kiállítással, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, zenészek - koncerttel, templomok - templom bemutatásával, kiállítások, előadások befogadásával, színházak - szakrális témájú színdarabbal, irodalmi esttel, képző- és iparművészek - kiállítással, nyitott műteremmel, helytörténészek - szakrális útvonalak, séták szervezésével, művelődési házak-színházak, képző- és előadó művészek, mozgásművészek programjainak bemutatásával. RÖVID TÁJÉKOZTATÓ A Szakrális Művészetek Hete a 2007-es nemzetközi Városmissziós rendezvénysorozat gyümölcse, melyhez Budapest egyházművészete révén a Kulturális Örökségnapokkal összefogva is kapcsolódott. Célja a remény jeleinek felmutatása a kultúrában. A művészet minden ágának bevonásával világít rá a Szépre, Jóra, Igazra. Az Ars Sacra Fesztiválhoz Budapest legnagyobb múzeumai - a Nemzeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, az Iparművészeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a város kulturális központjai - a MOM Kulturális Központ, az Óbudai Kulturális Központ, a Klebelsberg Kultúrlcúria, valamint számos galéria és kisebb múzeum csatlakozott. Budapest, Győr, Kalocsa, Székesfehérvár, Szombathely, Veszprém, Esztergom egyházművészeti gyűjteményei is csodálatos programokkal gazdagították az eseményt. Az Ars Sacra Fesztiválra olyan eredeti, új és már meglévő programmal is lehet jelentkezni, amely a rendezvény idején ingyenesen látogatható, hallgatható. Várjuk minden olyan művész, együttes, intézmény, szervezet vagy magánszemély jelentkezését, aki, amely a Szépség és Igazság felmutatásával igyekszik láthatóvá tenni a láthatatlant, és felragyogtatni az Isten által teremtett világ csodálatos voltát. www.ars-sacra.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents