Új Néplap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)
2014-08-15 / 190. szám
TÜKÖR 2014. AUGUSZTUS 15., PÉNTEK Egy magyar lány Törökországban érdekesség Andreának csak azért nincs honvágya, mert otthonra lelt a mesés keleten Jaszfenyszarui küldöttség tekintette meg a böjti sikereket TAPASZTALATCSERE Jászfény- szarui küldöttség járt a minap a román határhoz közeli, Hajdú-Bihar megyei kistelepülésen, Bojton. Tették ezt egy pályázat keretében, amelynek során tájékoztatást és bemutatót tartott az ottani önkormányzat a Start Programban végzett munkáról, a roma családok integrációjáról. Mintaértékű munkát végez Bojt ajcözfoglalkoztatás terén, ugyanis nem kötelezően letudandó feladatnak tekintik, hanem általa a segélyt munkabérre váltják. Szociális szövetkezetét is létrehoztak, amely ontja magából a helyi termékeket - írta a Haon.hu. A néhány száz fős településen jelenleg 116 közfoglalkoztatott van, cirokseprűt, száraztésztát készítenek, gyógynövényt gyűjtenek, hatvanhétén a mezőgazdasági program kapcsán konyhakerti és szántóföldi növény- termesztést folytatnak, befőznek, tartósítanak, illetve mangalicát, előnevelt csirkét, tojótyúkot (a száraztésztába adják a tojást) nevelnek. A sor folytatható tovább az önkormányzat ingatlanján kialakított és felújított ólakkal, bálázó megvásárlásával, amely segítségével félretették a szalmát. Bojton magyar és roma (50-50 százalék az arányuk) példaértékűen tud együtt élni, mutatja ezt az is, hogy a közfoglalkoztatásban alkalmazott valamennyi brigádvezető - egy kivételével - roma. Ők is beengedték a házukba a kíváncsi jászfényszaruia- kat, akik megnézték toVábbá a círokseprű-műhelyt, a tésztaüzemet, de nem felejtették ki a sorból a szépen felújított, országos védettségű műemléki tájházat sem. Hallhattak az önkormányzat további terveiről is.- Sáfrányfeldolgozó, majd -csomagoló üzemet is szeretnénk megvalósítani, és nem titkolt célunk, hogy lesznek, akik a saját kertjükben fogják megtermelni ezt a növényt az üzemhez - fogalmazott Vass Mária polgármester a látogatás során. ■ Mindig izgalmas vállalkozás egy magyarnak külföldön letelepedni. Különösen igaz ez akkor, ha az illető nő, és egy olyan kultúrkörben kezdi el új életét, amivel kapcsolatban sok negatív sztereotípia kering a köztudatban, és amiről mi itthon igen keveset tudunk, és sokszor azt is rosszul. Törökországról, az ottani életéről, benyomásairól beszélgettünk Andrea Ayse- val, aki három éve él kint. Nagy Éva- Hogyan írnád le Törökországot annak, aki még sosem járt ott?- Nehéz elmondani, milyen is ez a Meseország, az otthonom: Törökország. Ahol a varázslatos kelet találkozik a modern nyugattal. Az édes-fűszeres illatú bazárok, a zúgó tenger, a hűvös hegyek...- Miért éppen Törökország?- Hosszú évek keresgélése, kutatása után 2008-ban felvettem az iszlámot. Interneten megismerkedtem egy kalligráfus török hölggyel, aki rengeteget segített, hogy minél többet tanulhassak a vallásról. Hamarosan nagyon jó barátság alakult ki köztünk, napi kapcsolatban voltunk, és szinte a második anyukámként tekintettem rá. A következő három évben gyakran meghívott magához, így megismertem az egész családját, és lassan megtanultam törökül. A harmadik év végére pedig ez a hölgy lett az anyósom.- Könnyen ment a beilleszkedés? Hogyan fogadtak?- Turistaként nagyon megszerettem ezt az országot, de Andrea Ayse A magyar lány szerint élete legjobb döntése volt, hogy Törökországot választotta új otthonául így is féltem egy kicsit a nagy váltástól, hiszen más pár hetet eltölteni itt, és más itt élni. Feleslegesen féltem. Életem, legjobb döntése volt. A törökök nagyon szeretik a magyarokat, így pillanatok alatt híre ment a környéken, hogy van itt egy magyar lány, főleg azután, Andrea ayse nem az a csöndbe és kendőjébe burkolózó, néma feleség, amilyennek sokan negatív sztereotípiák alapján egy muszlimát elképzelhetnek. Szereti a focit, a kemény rockot, és bátran politizál. Szeret feleség és háziasszony lenni, és tiszteli új családját és a hagyományaikat, de emellett az hogy beiratkoztam egy vallási iskolába. Az első hetekben nagyon mókás volt, ahogy a szomszédos utcákban idegen hölgyek rám köszöntek, nevemen szólítottak, és gyakran meg is állítottak egy kis beszélgetésre. Hála Istennek, nagyon gyorsan szereztem barátokat. egyéniségét és véleményét sem adja fel. Tökéletesen beilleszkedett ebbe a kultúrába és otthon érzi magát benne. Tanfolyamra jár, tanulmányozza az iszlámot, és az arab nyelvet, blogot vezet, és képriportokat készít a török konyha ételeivel végzett - ahogy ő nevezi - „ámokfutásairól”.- Hogyan él egy átlagos török család?- A hölgyek nagy hányada háztartásbeli, úgy mint én és a barátnőim, mivel a férfiak nagy része a fizetéséből el tud tartani egy családot. És ha a férj fizetése elég, akkor a feleség nem fog csak azért dolgozni, hogy még több pénzük legyen, hanem inkább otthon marad. így a nőknek van idejük a családra, a gyerekekre, a lakásra és önmagukra. Mire a férj hazaér a munkából, már rendben a lakás, a meleg vacsora az asztalon. Ennek és az iszlámnak köszönhetően nem stresszelnek, vidámabbak, boldogabbak. A családtagok ösz- szetartanak, a gyerekek pedig nagyon tisztelik a szüleiket. Gyakran látogatják egymást, Tökéletesen beilleszkedett az idegen kultúrába és a bajban kérés nélkül segítenek egymásnak.- Kikapcsolódás, barátok, szórakozás?- A barátok... Abból aztán annyi van, mint csillag az égen, és ezek igazi barátságok. A mi legjobb barátaink egy velünk egyidős házaspár. Gyakran járunk egymáshoz vacsorázni. Megterítünk a balkonon, megtömjük a hasunkat, aztán jöhet a szamovár a friss török teával. Hétköznap éjfélig tartanak az ilyen esték, de hétvégén akár hajnalig is. És ez a legtöbb helyen így van. Hétvégente legalább éjfélig minden lakásban égnek a lámpák, és májustól októberig az erkélyekről, teraszokról beszélgetések, nevetgé- lések zaja hallatszik. A törökök nagyon tudnak szeretni, és ezt ki is fejezik. Az ismerősök, barátok minden találkozásnál megölelik egymást, kart karba öltve sétálnak.- Van olyan dolog, amit nehéz volt megszokni a kinti életedben?- Hogy valami negatívot is mondjak, a törökök talán genetikailag képtelenek arra, hogy halkan csukják be az ajtót, és hogy este tíz után kicsit halkabban beszéljenek. Az egész országra jellemző egyfajta bűbájos káosz a rendszer, felett. Az utcákon rendezett lagzik, a zsúfolt utak, dudáló autók, stb. Itt a KRESZ-táblák csak dekorációnak számítanak, ugyanúgy, ahogy a közlekedési lámpák is csak hangulatvilágításként szolgálnak. A piros fény ugyanolyan, mint a zöld, csak olyankor óvatosabban hajtanak. A sárga fényt pedig szerintem nem is tudják értelmezni. A jobbkéz-szabály valami misztikus fogalom lehet nekik. De egyszerűen szerethető ez a káosz.- Nincs honvágyad?- Nos, persze, az rossz, hogy a szüleim messze vannak tőlem, de velük mindennap beszélek interneten, hallom, látom őket. Évente kétszer két hétre szoktam hazajárni Magyarországra, és nagyon várom ezeket a látogatásokat, de honvágyam nincs. Azt szoktam mondani, hogy Magyarország a hazám, Törökország az otthonom. Nem kell már átmeneti befogadókat felkutatni fejlesztés Komoly infrastrukturális munkálatok fejeződtek be az elmúlt hetekben a szajoli Csillagszem Állatvédelmi Ala-, pítvány területén.- Mivel a menhely a kutyák befogadása mellett más jószágok, köztük haszonállatok mentésére is vállalkozott, szükség- szerűvé vált új befogadóhelyek kiépítésé. Az eddigiek ugyanis kevésnek és kicsinek bizonyultak, több alkalommal kellett ideiglenes helyeket keresni az állatok elhelyezésére - számolt be lapunknak Abonyi Mónika, az alapítvány elnöke. A munkálatok tavaly májusban kezdődtek meg. A fejlesztésnek köszönhetően két új istállóval, egy juh akollal és egy 900 méter kerületű karámmal egészültek ki az eddigi lehetőségek. így a Csillagszem dolgozói már a menhely területén, annak saját állatkuckójában tudnak minden állatot elhelyezni, nem kell átmeneti befogadókat felkutatni a nagytestű jószágok számára. Az új menedékházakban korszerű, tágas helyet vehetnek majd birtokba az újonnan érkező állatok. Az építkezések mellett mobil karámok vásárlása is megvalósult, melyekkel a pusztában talált, mentésre szoruló állatokat is be tudják keríteni az állatvédők, hogy aztán köny- nyebb legyen azok biztonságba helyezése. ■ Meglepő mutatványok. Érdekes programokkal találkozhatnak azok, akik kilátogatnak a szolnoki Tiszaligetbe, a C+ fesztiválra. Különleges bemutatókban lehet részük a bulizóknak, képünkön is egy ilyen látható a szolnoki rúdtáncosok jóvoltából. Növekedett a sertések száma a megyében mezőgazdaság A juh-, a sertés-, a szarvasmarha- és a tyúkállomány is növekedett a megyében a KSH legfrissebb, júniusi adatai alapján az egy évvel ezelőtti számokhoz képest. A szarvasmarhák száma június l-jén 57 ezer volt - ez tavaly június óta mintegy 5 ezres növekedést jelent. Tyúkból júniusban 1 millió 99 ezer volt a megyében - az az egy évvel korábbi 1 millió 27 ezerhez képest. A juhállomány idén 87 ezresre „duzzadt”, ami 16 ezerrel több a 2013-as adatokhoz képest. A sertések száma 228 ezer volt júniusban, ez áz egy évvel korábbinál mintegy 8 ezerrel több. A megyei példányszám azonban még mindig rendkívül alacsonynak mondható például az ezredfordulón mért 300 ezres állományhoz képest - a kormány a sertések számának megduplázását célzó sertésstratégiája ellenére is. Az adatok azonban még így is bizakodásra adhatnának okot, a szakemberek azonban visszafogottan értékelik a számokat. A nyilvántartott állomány növekedése ugyanis az élő sertések áfacsökkentésének is köszönhető. Az élő és a hasított félsertések áfája januártól 27 százalékról 5 százalékra csökkent a fekete- gazdaság visszaszorítására érdekében, s ennek köszönhetően valamelyest érzékelhetően fehéredért is az ágazat. ■ G. SZ.
