Új Néplap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)
2014-08-14 / 189. szám
2014. AUGUSZTUS 14., CSÜTÖRTÖK 5 Enyhült az elmúlt hónapokban a recesszió Görögországban GDP A második negyedévben éves szinten 0,2 százalékkal csökkent Görögország hazai összterméke (GDP), 2008 vége óta a legalacsonyabb ütemben - közölte a görög pénzügyminisztérium. Ez jobb a várakozásnál: az elemzó'k 0,4 százalékos csökkenésre számítottak. A görög viszonylatban kedvező adat megerősíti azokat a várakozásokat, hogy a gazdaság hat évi folyamatos hanyatlás után maga mögött hagyja a recessziót. Az athéni kormány és Görögország nemzetközi hitelezői azt prognosztizálják, hogy a GDP az idén már 0,6 százalékkal bővül. A visszaesés üteme tavaly óta folyamatosan csökken. A múlt év első negyedében még 6 százalékkal zsugorodott a GDP, az utolsó negyedben már csak 2,3 százalékkal, 2013 egészében pedig 3,9 százalékkal. A pénzügyi mentőcsomagok fejében megkövetelt megszorító intézkedések következtében a görög GDP 2008 óta összesen negyedével csökkent. Ennek fő oka az volt, hogy a rekordszintre emelkedő munkanélküliség és a bérek és nyugdíjak megnyirbálása miatt 26 százalékkal zuhant a háztartások fogyasztása, amit a beruházások hasonló mértékű csökkenése kísért. 2014 első negyedében azonban már megindult, és a második negyedévben is folytatódott a személyi fogyasztás növekedése. ■ MTI Magához tér a periféria KEZDENEK MAGUKHOZ témí OZ euróövezeti periféria gazdaságai, de az elszenvedett súlyos recesszió sebei várhatóan a következő öt évben sem gyógyulnak be teljesen - jósolták londoni pénzügyi elemzők. az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászainak új tanulmánya szerint az európeriféria ösz- szes gazdasága - Portugália, Olaszország, Írország, Görögország és Spanyolország - növekedni fog az idén. Ennek némileg ellentmond, hogy az olasz gazdaság növekedésében már Rómában is kételkednek. Júliusban 11,3 százalékkal nőtt az ipari termelés az előző év azonos időszakához képes a KSH szerint, amit elsősorban a járműgyártás, az élelmiszeripar, valamint az elektronikai szektor húzott. Utóbbi azért is kedvező, mert az elektronika évekig tartó mélyrepülése nem csak megállt idén, hanem lassan talán újra növekedési pályára állhat. Az ipari kivitel az év első felében 12,2 százalékkal növekedett. A járműgyártás kivitele 24,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, miközben az elektronika exportvolumene 1,2 százalékkal emelkedett. Az elmúlt években az export volt a húzóerő, mostanra azonBELFÖLD - KÜLFÖLD Nagyot zuhant a japán GDP GDP Az adóemelés miatt visszaesett a teljesítmény, de javulás jöhet A 2011-es földrengés utáninál is nagyobbat zuhant a japán gazdaság az idei második negyedévben. A fogyasztás és a beruházások is zsugorodtak, miután áprilisban megemelték az áfát, 1997 óta először. Abe Sinzó kormányfő gazdaságpolitikája - az Abenomics - most éli legnehezebb időszakát. Hornyák József Japán bruttó hazai terméke 6,8 százalékkal zsugorodott a második negyedévben, amire a válság óta nem volt példa, így a visszaesés a három évvel ezelőtti szökőár pusztításánál is nagyobb. Az óriásinak tűnő GDP-csökke- nés így is elmarad az elemzői becslésektől, szerintük az éves átlagos visszaesés 7 százalék is lehet. Abe Sinzó kormányfő gazdaságpolitikájának célja, hogy egyszerre pörgesse fel az inflációt és adjon lökést a gazdasági növekedésnek. Az Abenomics sikeresen emelheti ki Japánt a másfél évtizede óta tartó deflációból, a GDP-bővüléssel kapcsolatos várakozások kapcsán azonban bizonytalanságot okoz a második negyedéves adat. A háztartások éves átlagos fogyasztása a második negyedévben 19,2 százalékkal csökkent, míg a magánberuházások 9,7 százalékkal estek vissza az év első három hónapjához képest. A keresletet egyértelműen az áfa 3 százalékpontos emelése vetette vissza. Minami Takesi, a Norincsukin vezető közgazdásza szerint nagyon valószínű, hogy a harmadik negyedévben fellendül a gazdaság, de a reáljövedelmek és a gyenge termelés nehezítik a kilábalást. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az első negyedévben dinamikusan, 6,1 százalékkal nőtt a GDP, hiszen a vállalatok és a háztartások is felkészültek az áfa emelésére, ezért előrehozták beruházásaikat és vásárlásaikat. A második negyedéves GDP-csökkenés ellenére nem lehet azt mondani, hogy Abe Sinzó gazdaságpolitikája ne lenne siABE sinzó azzal az ígérettel győzte mega választókat, hogy véget vet a deflációs időszaknak. A GDP-deflátor - a teljes belföldi termelés árindexe, ami nem csak a fogyasztói árakat veszi figyelembe - 2 százalékkal növekedett a második negyedben az előző év azonos időszakéhoz képest. Az index 19 negyedév után először emelkedett, ami kedvező jel. Ez a keres, ettől a megtorpanástól eltekintve fenntarthatónak látszó növekedést mutat a japán gazdaság a közel két évtizedes stagnálás után. Ezt az is segítette, hogy a Bank of Japan - az Abenomics egyik elemeként - ultra laza monetáris politikát folytat, ami miatt az elmúlt években sokat gyengült a jen és bővült a pénz- mennyiség. A jövedelmek kismértékű növekedése nem ellensúlyozta az adóemelést, így a megélhetési költségek emelkedése negatívan érintette az embereket. A defláció elleni közdelem azonban rövid távon sikeresnek tűnik, hiszen a fogyasztói árak júniusban 3,6 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Ebben az adóemelésen túl szerepe van annak is, hogy a BoJ magasabb adó, a növekvő nyersanyagárak és a személyi költségek eredménye. japán lassan talán maga mögött hagyhatja a deflációs periódust. Abe Sinzónak ezt követően azon kell dolgoznia, hogy még nagyobb lendületet adjon a gazdaságnak. Ebben bizonyára segítségére lesz Haruhiko Kuro- da, a Bank of Japan kormányzója is. korábban soha nem látott lazítási programot hajt végre. Marcel Thieliant, a Capital Economics közgazdásza szerint a GDP-adat egyetlen látszólag kedvező eleme az export, ami Abe gazdaságpolitikájának kezdete óta először járult hozzá a növekedéshez. Sajnos ez az import összeomlása miatt következett be: míg a kivitel átlagosan 20,5 százalékkal csökkent, az export is 1,8 százalékkal zsugorodott. A gyengébb teljesítmény azoknak a vállalatoknak az eredményére is hatással lehet, amelyek tavaly még a jen gyengüléséből profitáltak, és a belföldi kereslet is segítette a növekedésüket. A Toyota, az ország legnagyobb autógyára tavaly rekordprofitot ért el, most azonban a belföldi eladások csökkennek. A Panasonic profitja elmaradt az elemzői várakozásoktól, részben azért, mert csökkent a kereslet az elektronikai termékek iránt. Mindkét vállalat eredménye összefügg az adóemeléssel. A kormányfő a gazdaság teljesítménye alapján fogja eldönteni, mikor emeli tovább az áfát. A kormány célja, hogy 2015 negyedik negyedévére 10 százalékra növelje az adót a mostani 8-ról. Abe támogatottsága közben felmérések szerint 51 százalékra csökkent ebben a hónapban, pedig a 2013 januárban még 64 százalék támogatta. Vége lehet a deflációs éveknek A belföldi értékesítés is segíti az ipari termelést KSH Az elektronikai szektor is újra hozzájárul a növekedéshez ban már a belföldi érétkesítés is segíti az ipart. Az ipar belföldi értékesítése 1 százalékkal nőtt az idei első félévben 2013 első hat hónapjához képest, a tendencia pedig javuló: júniusban már 8,4 százalékos emelkedést mért a statisztikai hivatal. Az ágazatok teljesítménye eltérő. A feldolgozóipar közel 13 százalékkal nőtt, a bányászat 4,1, az energiaszektor pedig 8,1 százalékkal visszaesett. Júniusban a járműgyártás 23,5 százalékos növekedése mellett az élelmiszeripar 14,6 és az elektronikai szektor 1,4 százalékos bővülése segítette a feldolgozóipart. A kilátások is biztatóak. Júniusban a feldolgozóipar új renÚjra nő a kereslet az elektronikai termékek iránt delésállománya 17,7 százalékkal nőtt, az összes rendelés pedig több mint 20 százalékkal magasabb a tavalyi év azonos időszakában mértnél, ami az ipar növekedésére utal. ■ H. J. Az ipar belföldi értékesítésének trendje (2010. havi átlaga = 100) — belföld — export 130..................................................... HÍRSÁV Visszaesés Szerbiában az árvíz miatt A pusztító májusi árvizek és a korábban tervezettnél szigorúbb költségvetési megszorító intézkedések miatt az idén várhatóan 0,5 százalékkal csökken Szerbia hazai összterméke (GDP) - áll a szerb jegybank szerdán közzétett inflációs jelentésében. A bank jövőre is stagnálást prognosztizál, az év eleji előrejelzésében 2014-re még 1 százalékos, 2015-re pedig 2 százalékos növekedés szerepelt. Az árvíz minimális becslés szerint is 1,5 milliárd euró kárt okozott. Emiatt az eredetileg 4,6 százalékosra tervezett deficit a 8.3 százalékot is elérheti. ■ MTI Mexikó megnyitja energiapiacát mexikó megnyitja energiapiacát a magáncégek, köztük a külföldi nagyvállalatok előtt, az erről szóló törvényt a héten írta alá a mexikói elnök - közölte az ország budapesti nagykövetsége. Enrique Pena Nieto államfő a törvény kihirdetésekor kijelentette: a reform segítségével ki tudják termelni a kőolajat a mélyvízi területekről és jobban ki tudják használni a palagáztartalékokat, hogy olyan gázhoz jussanak, amellyel olcsóbb elektromos áramot tudnak termelni. A mexikói kormány számításai szerint a reform nyomán 2018-ig évi 60 milliárd dollárral nőhet a beruházások volumene a mexikói szénhidrogén-iparban. ■ VG Hatéves mélyponton a brit munkanélküliség az előző negyedév végén 6.4 százalék volt a nyilvántarott álláskeresők aránya Nagy-Britanniában, ezzel a munkanélküliségi ráta hatéves mélypontra süllyedt a szigetországban. A fizetések ugyanakkor 2009 óta először visszaesést mutattak a második negyedévben: a 0,2 százalékos csökkenés miatt a Bank of England felülvizsgálhatja kamatpolitikáját. Tegnap közölt inflációs jelentésükben úgy ítélték, az év végére a korábban jósolt 2,5 százalék helyett 1,25 százalékos lehet a bérnövekedés, így pedig csökken a nyomás, hogy emeljék a 2009 óta 0,5 százalékos szinten tartott alapkamatot. ■ VG Csökkentek a külföldi befektetések az első fél évben 10,3 százalékkal, 1,192 milliárd euróra csökkent a külföldi tőkebefektetések értéke a tavalyi hasonló időszakhoz képest - közölte a Román Nemzeti Bank. Tavaly a külföldi tőkebefektetések értéke csaknem 27 százalékkal, 2,71 milliárd euróra nőtt 2012-höz képest. A külföldi tőkeberuházások 2012-ben nőttek először a válság kezdete óta. A román jegybank közölte a folyó fizetési mérleg adatait is. Az első hat hónapban a hiány 878 millió euró volt, egy éve még 123 millió volt ez a szám. ■ MTI
