Új Néplap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-11 / 186. szám

6 BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ 2014. AUGUSZTUS 11., HÉTFŐ HÍRSÁV Több kisgyermekes nő dolgozik mintegy 37 százalékkal nőtt a második negyedévben a ko­rábban anyasági ellátásban részesült, illetve családjukat ellátó nők száma az előző év azonos időszakához képest - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Az idei második negyedévben 46 256 olyan nő dolgozott, aki korábban anyasági el­látásban részesült, illetőleg a családját látta el. Tavaly óta járulékmentesség, illet­ve járulékkedvezmények illetik meg a GYES-ről vagy GYED-ről visszatérő anyákat foglalkoztatókat, januártól pedig a GYED Extra lehetővé teszi, hogy a szülők dolgozza­nak anyasági ellátásuk meg­tartása mellett gyermekük egyéves kora után. ■ MTI Ausztriában is gond az orvoselvándorlás A fiatal egészségügyi szakem­berek tömeges kivándorlása miatti kritikus orvoshiányra figyelmeztetett az osztrák orvosi kamara alelnöke - ír­ta pénteken a Der Standard című osztrák napilap, .^ lap emlékeztetett, hogy korábban az Európai Unió a kórházban dolgozók munkaidejét heti 48 órában határozta meg. Ennél jelenleg az osztrák orvosok többet dolgoznak, az akár heti 70 órás munkaidőt is engedé­lyező Ausztria 2015. január el­sejéig kapott határidőt az uni­ós szabályozás bevezetésére. A munkaidő csökkentése esetén azonban új orvosok százaira lenne szükség. ■ MTI Tíz év börtön az egyik leggazdagabb románnak jogerősen tíz év letöltendő börtönbüntetésre ítélte pénte­ken a bukaresti táblabíróság Dan Voiculescut, a román kormánypárti Konzervatív Párt (PC) alapítóját, aki kiter­jedt médiabirodalommal és sikeres vállalkozásokkal ren­delkezik. Első fokon, tavaly szeptemberben öt évre ítélték Voiculescut, akit abban talál­tak vétkesnek, hogy a piaci ár 75-ödéért vásárolta meg egy mezőgazdasági kutatóál­lomás Bukarest melletti, 3,5 hektárnyi telkét, és ezzel 60 millió euróval megkárosította az államot. ■ MTI Alapanyag őstermelőktől biztonság Nincs szigorítás a lépfene után a gyermekétkeztetésben Európai Bíróság; hazai testület dönthet a késedelmi kamatról A nyári szociális gyermekétkeztetés állami támogatása (milliárd forint) 2002 I 0,20 2005 I 0,30 4 •g VG-GRAFIKA FORRÁS: VG-GYŰJTÉS О Az idén 2,64 milliárd forint támogatja a nyári szociá­lis gyermekétkeztetést, az őstermelőktől 700 milliós értékben szereznek be alap­anyagokat. Éber Sándor „A nyári szociális gyermekét­keztetésben az őstermelőktől történő beszerzés értéke vár­hatóan eléri a 700 millió fo­rintot” - közölte lapunkkal az Emberi Erőforrások Miniszté­riumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkársága. Az ál­lam 2,64 milliárd forintot szán az idei évben a nyári szociális étkeztetésre. A támogatási ősz- szeg 80 százalékát kell az alap­anyagra fordítani és ennek 30 százalékát a helyi kistermelők­től vagy mezőgazdasági vállal­kozóktól kell megvásárolni. A felhasznált alapanyag helyben történő előállítása érdekében a közmunkát is bevonhatják. Az idén már a szomszédos megyé­ből is kilométerkorlátozás nél­kül van lehetőség az alapanyag beszerzésre. A felhasznált támogatásokat a Magyar Államkincstár el­lenőrzi. Nem vizsgálják, hogy az önkormányzatok hány ős­termelővel lépnek kapcsolatba, sem azt, hogy milyen alapanya­gokat vásárolhatnak. Életsze­rűen az őstermelői tevékeny­ségen belül bármely megter­mesztett, előállított élelmiszer alapanyag megvásárolható. Az alapanyagokat napi piaci áron számolva lehet elfogadni, az idény miatt változó árakat a fel- vásárlási jegyek, számlák ösz- szegének tükrözniük kell. Ha az étkeztetők az elvárt 30 szá­zaléknál kevesebbet szereznek be az őstermelőktől, a támoga­tást visszafizettethetik velük. A tiszafüredi lépfenefertőzés a közétkeztetést is érintette, a településen 88 gyerek étkez­tetésére kötöttek szerződést az érintett céggel. Ezzel kap­csolatban az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó azt kérdezte a kormányzattól, tervezik-e mó­dosítani a nyári szociális gyer­mekétkeztetés szabályozását, hogy az önkormányzatok ne legyenek olyan helyekről kény­telenek beszerezni az alap­anyagot, ahol nem megfelelően garantált az élelmiszerbizton­ság. Azt is firtatta, hogy milyen élelmiszerbiztonság az, ahol feketén vágott hús kerülhet az iskolás gyerek elé? A földművelésügyi minisz­ter azt válaszolta, hogy az élel­miszerbiztonságot a lánc teljes egészében, a vendéglátás, a közétkeztetés minden formájá­nál fenn kell tartatni. Fazekas Sándor hangsúlyozta: a törvény szerint kereskedelmi forga­lomba, vendéglátó vagy közét­keztetést végző létesítménybe kizárólag csak olyan állat hú­sa kerülhet, amely állatorvos által elvégzett húsvizsgálaton átesett és fogyasztásra alkal­masnak minősült. A hatósági ellenőrzések kockázatbecslés alapján történnek, mivel sze­rinte nem lehet minden egyes j szereplőt folyamatosan ellen­őrizni. A 2,64 milliárdos forrás ösz- szesen 123750 gyerek étkezte­tését teszi lehetővé, 11 ezerrel többét mint 2013-ban. Az idén 1270 település nyújtott be sike­resen támogatási igényt, 2012 ben még 1064. Korábban töb­ben is alulfinanszírozottnak nevezték a programot, az ellen­zékiek 5-600 ezer rászorulót is említettek. Egy ombudsmani jelentésben szerint évről évre csökken a Támogatottak szá­ma. Volt olyan település ahol az idén a támogatás ellenére fele pénzből tudták etetni a rászorulókat a nyáron. A szo­ciális államtitkárság szerint a program‘nem tekinthető alul­finanszírozottnak, mivel az idén teljes mértékben teljesült a támogatási igénye a leghát­rányosabb és hátrányos hely­zetű településeknek, valamint azon átlagos helyzetűeknek is, amelyek gyermekfelügyeletet, szabadidős programot vagy nagyobb arányú önerő biztosí­tását vállalták. A többi átlagos helyzetű önkormányzat igény­lésének mintegy 77,5 százalé­kát támogatták. A támogatási igények csak 72 ezer forinttal haladták meg a rendelkezésre állóforrást. Napi 440 forintból készétel a nyári gyermekétkeztetés­hez nyújtott támogatást azok a települési önkor­mányzatok igényelhették, amelyek vállalták, hogy a június 16. és augusztus 29. között legalább 44, legfel­jebb 54 munkanapon ke­resztül biztosítják a rendsze­res gyermekvédelmi kedvez­ményben részesülő gyerme­kek étkezését napi egyszeri meleg étkezés formájában. Az egészségesebb táplálko­zás érdekében készétel for­májában kell biztosítani az étkeztetést. nem használhatnak kon­zervet, előre készített, gyors- fagyasztott ételeket. 2012-re növekedett az egy rászoruló gyermekre jutó támogatás napi összege 440forintra változott 370forintról. áfavisszatérítés Az Európai Bíróság tagállami hatás­körbe utalta a korábban az uniós joggal ellentétesnek bizonyult áfavisszatartás miatti késedelmi kamatról való rendelkezést, vagyis a magyar bíróságnak kell döntenie a késedelmi kamat- fizetés feltételeiről, esetleges mértékéről - kommentálta a Nemzetgazdasági Minisz­térium (NGM) az EU bíróság csütörtökön nyilvánosságra hozott döntését. A júliusban meghozott vég­zés alapján késedelmi kamat jár azoknak a magyarországi adóalanyoknak, amelyeket kár ért az áfa késedelmes visszatérítése miatt. Ennek előzménye, hogy a luxem­bourgi bíróság 2011 nyarán kimondta: az uniós joggal nem összeegyeztethető a ma­gyar áfaszabályozásnak az az előírása, amely szerint nem lehet visszatéríteni az áfát a ki nem fizetett beszerzések után. A kormány az ítélet nyomán hatályon kívül he­lyezte az áfatörvény vonatko­zó rendelkezéseit. Az unió által kifogásolt szabály hatályon kívül he­lyezését követően egy ma­gyar cég a korábban vissza nem igényelhető áfaössze­gek után késedelmi kamat kiutalását kérte az adóha­tóságtól. Az ügy a magyar bíróság elé került, amely előzetes döntéshozatal cél­jából megkereste az EU bí­róságát. A luxembourgi testü­let most elvi jelleggel úgy foglalt állást, hogy egyes adóalanyok esetében, ame­lyek - a folytonos görgetés következtében - ésszerű határidőn túl jutottak a visz- szaigényelhető áfához, jár késedelmi kamat. Az uniós testülethez autó- alkatrészeket gyártó Delphi Hungary ügye jutott el, miu­tán a cég nem kapta meg az adóhatóságtól az általa igé­nyelt késedelmi kamatot. Az ügyben eljáró szombathelyi bíróság kérte az Európai Bí­róságtól, állapítsa meg, hogy a kamatfizetés lehetőségét kizáró magyar gyakorlat összhangban van-e az uniós joggal. ■ VG Gyógyeszközkölcsönzés helyett tanulmányok és tréning eu-pénz Egyelőre nem látni, mikor lesz kész az egymilliárd forintból épülő hálózat Logisztikai központot még nem adtak át, viszont utaztatásra, szervezetfejlesztő tréningek le­bonyolítására és tanulmányok készítésére már több pályázatot is kiírtak a gyógyeszközök or­szágos kölcsönzőhálózatának kiépítéséről szóló egymilliárd fo­rintos projekt keretében. Az Emberi Erőforrások Mi­nisztériumának szociális állam­titkára még tavaly márciusban jelentette be, hogy 2014-ben el­készül az a hat kölcsönzési pont, ahol egyebek mellett elektromos ágyakat, kerekes székeket, man­kókat tudnak majd bérelni a rászorulók és hozzátartozóik. A projekt gazdája a Mozgássérült Emberek RehabiUtációs Köz­pontja (MEREK). Az igazgató, Kogon Mihály egy éve még úgy nyilatkozott lapunknak: „a köl­csönzők, illetve logisztikai köz­pontok másfél-két év alatt állhat­nak fel, közben közbeszerzési el­járással megvásárolják a gyógy- eszközöket”. Szerettük volna megtudni, hogyan haladnak a projekttel, de az igazgató elér­hetetlennek bizonyult. A projekt honlapján, a „Hirdetmények” menüpont alatt ugyanakkor ér­dekes dolgokra bukkantunk. A MEREK az több hirdetményt is közzétett a projektre hivatkozva, ezek között azonban nem szere­pel gyógyeszközbeszerzés. Van ugyanakkor szervezetfejlesztő tréningek lebonyolításáról, mi­A terv szerint már idén hat ponton lehetne kölcsönözni nimum 3 csillagos szállás, ét­kezés és utazás biztosításáról, tanulmány és elemzés elkészíté­séről, valamint papír-írószer és irodabútor beszerzéséről szóló ajánlattételi felhívás is. Mindezekre nyilván szükség van, ám az Egészségbiztosítási Alap költségvetéséből arra lehet következtetni, hogy a kormány is azzal számolt: idén már lesz előrelépés a gyógyeszközköl- csönzésben. Erre az évre ugyan­is csaknem háromszor annyi tb-támogatást szántak erre a cél­ra, mint tavaly, ám a 300 millió forintból az első hat hónapban alig valamivel több, mint 52 mil­lió forintot használtak csak fel, ami mindössze 35 százaléka az első félévre, és csupán 17,4 szá­zaléka az egész évre előirányzott összegnek. Ha a helyzet nem vál­tozik, nagyjából ugyanúgy 110 millió forint megy el erre a célra, mint az előző évben. Pedig a megvalósíthatósá­gi tanulmánya szerint elvileg már tavaly ki kellett választani a logisztikai központok céljára szolgáló ingatlanokat, ez év kö­zepétől már meg kellett volna hirdetni az eszközközbeszerzé­seket, és 2015 második negyed­évében le is kellene zárni a pro­jektet, amelytől azt várták, hogy évente 25-30 ezer beteget, illetve családtagjaikat tudja kiszolgálni mobilitást és ápolást segítő esz­közökkel. ■ Haiman Éva

Next

/
Thumbnails
Contents