Új Néplap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-21 / 168. szám
2014. JÚLIUS 21, HÉTFŐ 15 TÜKÖR tóth Ferencnek feltűnt, hogy a faluban minden régi ház teteje sötét, kivéve egyet, a csillogó, rozsdamentes anyagon megtalált jelzések alapján az amerikai repülőgép típusát, háborús sorsát is sikerült kideríteni. / •• / •• / A KUTATÓ FELÜLÍRJA A TÖRTÉNELMET Tóth Ferenc az újrahasznosított Focke-Wulf 189-es repülőgép részével. A törzsvég .második életében” tyúkketrecként funkcionált. 1995-ben a Balatonból került elő az ország akkori legnagyobb repülőgéproncsa három ember földi maradványaival a fedélzetén Eddig száz világháborús repülőgéproncs pontos helyét azonosította Tóth Ferenc kutatásvezető. Hazánk vizeibe esett repülőgépekről, hidakról, vízi járművekről és történeteikről is mesélt. Popovics Zsuzsanna Második világháborús eredetű roncsok Magyarország vizeiben - volt egy nemrégi előadás címe. Tóth Ferenc, az Országos Vízügyi Főigazgatóság munkatársa beosztása különös: „vízkár-elhárítási referens, speciális feladatok”. Évtizedekkel ezelőtt találkozott először háborús roncsokkal. Munkakörébe tartozott a hazai vizekben elsüllyedt, a hajózást és vízlevonulást akadályozók nyilvántartása, felderítése. A veteránrepülők felkérésére kéz- f dett el foglalkozni, és helyezte új I alapokra az eltűnt pilótatársakkal és repülőroncsokkal kapcsolatos kutatásokat, feladatokat. Munkásságát itthon és külföldön is ismerik, egyebek mellett a Magyar Roncskutató Egyesület tiszteletbeli elnöke. Rájuk zuhant egy utasszállító- Hobbim is, szakmám is a roncskutatás - mutatkozott be Tóth Ferenc, akit a háborús roncsok és történetek egész életén keresztül „megtalálják”. Nagyapja tűzszerész volt a II. világháborúban, gyerekkorában fel nem robbant világháborús lőszereket gyűjtött össze, és tolta babakocsiban a MÉH-be. Miután nem vették át a robbanóanyagokat, elásta a kertjük végébe. Évtizedek múlva újra előkerültek, a tűzszerész szolgálat szállította el. Ferenc mutatott olyan MÁV-fogaskereket, ami a Budapest Rákos rendezőpályaudvar bombázásakor repült udvarukba. Egy komplett váltókezelő kapcsolószekrény landolt náluk az egy kilométerre lévő vasútról. Ötéves korában egy utasszállító zuhant le a közelében. A gép három játszópajtására esett, akik a helyszínen meghaltak. Mindezek fényében talán nem meglepő, hogy Ferenc roncskutatással is foglalkozik. Az első repülőgép-maradványokat 1985-ben adta át a közlekedési múzeumnak. Leleményes újrahasznosítók A kecskeméti Cifrapalotában tavaly megrendezett „Törött szárnyakon” című kiállítás kapcsán szó esett a vidéken begyűjtött, újrahasznosított háborús eszközökről. Egy Focke-Wulf 189-es felderítő-repülőgép törzsvégét meg is nézhették az érdeklődők. Ez eredetileg üvegezett volt, géppuskás ült benne. Miután a gép lezuhant, a kasszerű fémvázat körbedrótozták és tyúkketrecként hasznosítót- s ták. Zalaszántón egy ház teljes 1 tetőszerkezete készült repülőJ gép-borításból. Ott egy Boeing £ B-17 típusú amerikai bombázó vitte le egy családi porta tetejét. A tulajdonos próbált kár- mentesítést kérni, majd miután nem kapott, lebontotta a repülő borítását, ebből építette újjá a háztetőt. A kerti sufni ajtajára is jutott belőle, rajta az amerikai repülőgép felségjelzése. A dologra úgy derült fény, hogy a faluban megforduló roncskutatónak feltűnt: minden régi ház teteje sötét, kivéve egyet. A csillogó, rozsdamentes anyagon megtalált jelzések alapján az amerikai repülőgépgép típusát, háborús sorsát is sikerült kideríteni. Amikor téved a krónika Nemcsak repülőgépek, de uszályok, harckocsik, vasúti vagonok és egyéb járművek is kerültek hazánk vizeibe. Ezekről esetenként tévesen számolnak be a történelemkönyvek. Például arról, hogy 70 évvel ezelőtt Budapesten a 6-os villamos alatt robbantották fel a Margit-hidat. Valójában a 49 jelzésűvel történt mindez, amely akkor a Nagyvárad tér - Kálvin tér - Deák tér - mai Bajcsy Zsilinszky út - Nagykörút vonalon közlekedett. Az eseménynek legalább 30 német katona és 80 polgári személy esett áldozatul. A szerelvény roncsait már a robbanást követő napokban kiemelték, majd a háború után gyorsan felújították. A híd újra- avatásakor ugyanez a villamos gördült át 6-os jelzéssel a félig készen átadott Margit-hídon. A kutató alaposságát mutatja, hogy a villamos gyári számait is visszakereste - ő ugyanis „nem hisz el mindent”, Az is kimaradt a történelemkönyvekből, hogy 1945. február 9-én árvíz volt Budapesten. A természeti csapást elhomályosította a főváros ostroma és az éppen akkor zajló kitörés. Békásmegyeren egy nappal előtte kihirdették, hogy másnaptól a megszállóknak szabad rablás engedélyezett, ami azt jelentette, hogy ahol zárva találják az ajtót, oda betörnek és mindent elvisznek vagy felgyújtanak. A természet közbeszólt, reggel a fosztogató katonák helyett a víz tört be a házakba. Árvíznek még nem örültek úgy, mint akkor. Fémkeresővel a Balaton jegén Magyarország korabeli területén a világháborús légitámadások során megközelítőleg négyezer repülőgép zuhanhatott le. Volt olyan nap, amikor 1400 repülő volt egyszerre az ország légterében. Nem egyszerű rátalálni a vizek rejtette roncsokra. Tóth Ferenc a Balaton körüli településeken kereste fel a legidősebb, visz- szaemlékezni és mesélni még képes helyieket. Három-négy történetből összeállt a kép, viszonylag megbízható adatsorra lelt arról, hogy a légitámadások környéken hol, mikor, milyen repülőgép zuhant a tóba, illetve milyen körülmények között. Milyen eszközzel lehet kutatni a Balaton fenekén? Tóth Ferenc leleményességének nincs határa: a befagyott vizek jegén kerékpárjával nagyméretű fémkeresőt vonszolt fel s alá. Miután bejelzett a műszer, (GPS hiányában) a parttól több irányból is lemérte a helyszínt, majd olvadás után találtak is sok-sok roncsot az adott helyen. Troy őrmester megtalálása Egy lezuhant amerikai repülőgépre egy mocsaras területen a vízből alig 30 centiméterre kiálló alumíniumdarab hívta fel a figyelmet. A repülőgép-maradványok feltárása után a kecskeméti levéltárban fellelt három fotót, melyek meg is örökítették az egykori eseményeket. 1944. június 30-án Nemesvita mellett zuhant le a 460. Bomber Group B-24H Liberator bombázója. A személyzet tagjai közül hatan túlélték a bevetést, ketten meghaltak, egy a repülőgéphez tartozó személy pedig eltűnt. Martin F. Troy törzsőrmesterre egy még élő túlélő hívta fel a figyelmet. Lenburg veterán a kongresszusig elment, hogy az amerikai haderő kellő végtisztesség megadásával gondoskodjon Troy őrmester eltemetéséről. Fellépése nyomán Hawaiiról vezényeltek helyszínelőket hazánkba. Egy hónapig dolgoztak, a lezuhanás helyszínén talált emberi maradványokat azonosították, végül Troy őrmestert az Arlintoni hősi temetőben katonai tiszteletadással temették el. Kétkedő amerikaiak A nemesvitai kutatás időszakában Ferencet egyszer behívták az amerikai nagykövetségre. Ott több magasan képzett amerikai személy bizonygatta neki, hogy Magyarországon nem zuhanhattak le amerikai típusú repülőgépek, miután hazánk „jelentéktelen hadszíntér” volt, és ilyen feljegyzés egyébként sincs a katonai történelem- könyvekben. A magyar kutató mutatott egy fényképet a veszp- rémgalsai katolikus templom tornyáról, melynek tetejét egy amerikai repülőgép oxigénpalackja „díszíti”. A célnak megfelel, majdnem olyan, mint egy országalma, .csak kissé ovális. A kérdezők nem értették, hogy tudnak ilyen ereklyékre rátalálni a civil roncskutatók, hiszen se műholdjuk, se katonai technikájuk. Ferencnek erre is megvolt a válasza: a veszprém- galsai templom országalmája egy műholdról nézve gömbölyű, így az eltérés nem látszik. Ahhoz, hogy felismerhető legyen, mi is az valójában, ahhoz a földről kell szemlélni. Emberi maradványok tizenöt gépben A néhai pilótákról és a lezuhant repülőgépek személyzetéről is szó esett. Ferenc eddigi kutatásai során 15 olyan gép került elő, melyekben vagy mellettük emberi maradványok voltak, akik esetenként ismeretlenként a közeli temetőbe lettek eltemetve. A szakszerű kiemelés után méltó nyughelyükre, katonatemetőkbe vagy családi sírhelyre kerültek, vagy névvel látták el a jeltelen sírokat. 1995-ben a Balatonból került elő az ország akkori legnagyobb repülőgéproncsa, három személlyel a fedélzetén. A kiemelés után pár évvel kiderült: a repülőszemélyzet egyik tagjának élnek a leszármazottai. A német katona lánya évekig nyaralt a Balatonnál az akkori NDK-ból, és mint mondta, sosem gondolta volna, hogy édesapja a tóban nyugszik. Egy Kiskunmajsán kényszerleszállást végzett amerikai B-17 bombázógép pilótájának lányát az interneten sikerült megtalálni. Családjától nagyon sok korabeli, értékes anyagot küldött a tavalyi kecskeméti kiállításhoz katona édesapjáról. Nemrég szlovák roncskutatókon keresztül Oroszországból kapott megkeresést Tóth Ferenc, egy nagyapját kereső unokától. A húsz évvel ezelőtt elterelt Duna medrében akkor megtalált Mitchel típusú repülőgépen a nagypapa pilóta volt. A kutató egyelőre csak úgy sejti, hogy az illető vélhetően ismeretlen orosz katonaként van a helyi temetőben eltemetve. A bizonyossághoz exhumálásra és DNS-vizsgálatokra lenne szükség, de ennek jelenleg nincs meg az anyagi fedezete. A tavalyi Törött szárnyakon kiállítás látogatói közül sokan kíváncsiak voltak a roncskutató történeteire
