Új Néplap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-19 / 167. szám

2014. JÚLIUS 19., SZOMBAT GAZDASAG - BELFÖLD 7 KSH: némileg lassult a keresetek emelkedése májusban Gyűjtenek a napkollektorra energiaforrás Sok család a megújuló energiával is takarékoskodna Költségvetési zárolás: legtöbbet az Emmi-nek kell megspórolnia KSH Májusban 4 százalékkal nőttek a keresetek a közfoglal­koztatottak nélkül számolva az egy évvel korábbiakhoz képest. A béremelkedés a versenyszfé­rában és a költségvetési szek­torban gyakorlatilag kiegyen­lített 4,1, illetve 3,9 százalékos volt - jelentette pénteken a KSH. Az adatok szerint a bér- kiáramlás májusban némileg lelassult az első négy hónapban mért 6 százalék feletti ütemé­hez képest. Mivel az elmúlt egy évben az adóterhelés nem változott, a bruttó és a családi kedvezmé­nyek nélkül számított nettó ke­resetek egyformán alakultak. Mivel az infláció ebben az időszakban -0,1 százalékos volt, a reálbérek növekedése meghaladta a négy százalékot. Ez elemzők szerint a fogyasztás további bővülését vetíti előre. S vállalkozásoknál, a közfoglal­koztatottak nélkül, a havi rend­szeres átlagkeresetek májusban csak 3,1 százalékkal emel­kedtek. Az előző hónapokhoz képest csökkent a növekedés dinamikája, ami inflációs szem­pontból kedvező. Január-májusban a nemzet- gazdaságban 2,9 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest. Az év első öt hónapjában a teljes mun­kaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 234500 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 250900, míg a közszférában 204300 forintot kerestek. A nem közfog­lalkoztatás keretében foglalkoz­tatottak bruttó keresete átlago­san 246700, a vállalkozásoknál 252400, a költségvetésben dolgozóké 234700, a nonprofit szervezeteknél pedig 226600 forint volt. A közfoglalkoztatot­tak átlagosan 77 600 forintot kerestek. ■ MTI Bruttó keresetek (ezer forint) ■ Átlag ■Közfoglalkoztatottak nélkül 260 2014. jan.-máj VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH A magyar családok egyre energiatudatosabbak. A háztulajdonosok közül legtöbben a napelemet, napkollektort, a hőszivattyút részesítenék előnyben Mintegy 400 ezer magyar1 család szeretne néhány éven belül megújuló energiaforrá­sokkal kapcsolatos beruházást megvalósítani az otthonában. A legtöbben a napkollektort, a napelemet és a hőszivattyút részesítik előnyben. AS-összeállítás Sok magyarországi családot fog­lalkoztat, hogy otthonában meg­újuló energiával kapcsolatos fej­lesztést valósítson meg - állítja az OTP Lakástakarék. A cég fel­mérése szerint a lakásfelújítást tervező háztartások 36 százaléka végezne otthonában energetikai korszerűsítést - egyebek között megújuló energia felhasználá­sával kapcsolatos beruházást is -, így ez számít az egyik legnép­szerűbb beruházási célnak a kö­rükben. „Mindez a családok erősödő energiatudatosságát is mutatja, illetve azt, hogy egyre többen is­merik fel, hogy otthonuk korsze­rűsítésével jelentős összegeket spórolhatnak meg” - véli Köntös Péter. Az OTP Lakástakarék ve­zérigazgató-helyettese példaként említette a 2013-ban végzett min­taprojektjüket, amelynek során 25 különböző jellemzőjű családi házat korszerűsítettek energeti­kailag. A tapasztalatok azt mu­tatták, hogy egy, pár hét alatt el­végezhető, energetikai felújítással akár 15-70 százalékkal is csök­kenthető a rezsiköltség, így éves szinten 100 és 400 ezer forint kö­zötti összeg is megspórolható. A megújuló energiaforrások terén a magyar háztartások leg­inkább a napkollektort részesítik előnyben. Az Energiaklub tavaly publikált tanulmánya szerint a népszerűségi listán a második helyen a napelem szerepel, majd a hőszivattyú, a szélgenerátor és a biomassza-kazán következik. A kutatás becslése szerint a két legnépszerűbb megújuló energia- forrás hasznosítására irányuló beruházás iránt mintegy 370­A világon tavaly 1248gigawattó­ra áramot termeltek a naperőmű­vek: Európában 38,4 gigawatt­órát csak az újabbak, míg Ma­gyarországon a termelés úgy 20 százalékkal nőtt és 9,5 gigawatt­órát tett ki - közölte a HST-Energy Kft. az MTI-vel. Az Európai Fényelektromossági Ipa­ri Egyesülés (EPIA) az idénre 40 gigawattra teszi a belépő új ka­pacitást A magyar Energetikai és Köz­mű-szabályozási Hivatal 2012-es adatai szerint a magyar nap­energia - fotovoltikus - kapaci­tás 12 megawatt volt, és éves 20 százalékos növekedést valószí­nűsítettek: (Németországban a beépített kapacitás múlt év vé­gén 36 gigawatt.) A magyaror­390 ezer háztartás érdeklődhet hazánkban. „Aki hasonló fejlesztést ter­vez a közeljövőben, érdemes már most elkezdenie a takarékosko­dást” - tanácsolja Köntös Péter. Jelenleg ugyanis kimagasló, 13-14 százalék körüli, hozamot biztosí­tanak a lakástakarékok, amely nagyon is versenyképes a mosta­ni alacsony kamatkörnyezetben. Néhány év alatt pedig már egy nagyobb megújuló energiás kor­szerűsítésre - napkollektor be­szerelése, hőszivattyús rendszer kiépítése - elegendő összeget is szági teljes kapacitásból 10,4 megawattra tehető a háztartási kiserőművek teljesítménye, amely 1440 háztartási méretű naperőmű. A teljes éves fotovolti­kus villamos energia termelés 7,98 gigawattóra volt 2012-ben. míg 2011-ben Európában telepí­tették a világ napelemes rendsze­reinek 70 százalékát, addig a ta­valy ez az arány már 30 százalék alá esett. A beruházások 57 szá­zaléka az ázsiai piacon történt. Németországban egy napele­mes rendszerrel 1 kilowattórányi áramot már 12-15 eurócentért is elő lehet állítani. Új üzleti model­lek is megjelentek, akár bérleti­vagy lízing konstrukcióban is hozzá lehet jutni a megújuló energiát termelő eszközökhöz. össze lehet gyűjteni napi pár száz forint félrerakásával. Az OTP Lakástakarék számí­tásai szerint havi 20 ezer forin­tot - azaz napi 667 forintot - kell félretenni négy éven keresztül, ahhoz, hogy 1,24 millió forint ösz- szegyűljön. Köntös Péter kiemelte: az energiahatékonyság növelését célzó felújítások akár többéves spórolás nélkül, lakástakarékkal kombinált hitelből is megvalósít­hatóak, ráadásul úgy, hogy a rezsi­kiadásokon megtakarított összeg­ből az esetek egy részében még a hitel havi törlesztése is kijöhet a földön elhasznált elektromos­ság 22,1 százalékát tavaly már megújuló forrásokból állították elő - derül ki a Renewables 2014 Glo­bal Status Report című, a megúju­ló energiaforrásokról szóló világ­méretű jelentésből. A vízenergia világviszonylatban 16,4 százalékát adja az áramellátásnak, a nap- és szélenergia pedig 5,7 százalékát. Magyarországot a zöldenergiát jól hasznosító európai országok közé sorolják. A 2012-es adatok szerint most a teljes energiaellátás 7,8 százalékát adja megújuló ener­gia nálunk, amit 2020-ra 11 szá­zalékra emelnénk. Ha ebből csak a hűtés-fűtést nézzük, 18,9 száza­lék a cél. Magyarország a geoter­mikus energia hasznosításában a hatodik a világon. Beruházások: Ázsia nagyobb sebességre kapcsolt Zöldenergia: jó helyezés a 2014. Évi hiánycél (2,9 %) tar­tásához szükséges 110 miliárd forintos költségvetési zárolás részleteit augusztusig kell a gazdasági miniszter jóváhagyá­sa után bejelenteni a Magyar Államkincstárnak. A legtöbbet az Emberi Erőforrások Minisz­tériuma (Emmi) bukhatja 9,671 milliárd forinttal, a Nemzetgaz­dasági Minisztériumnak 8,378, a földművelésügyi tárcának 5,552 milliárd zárolásáról kell gondoskodnia. Ugyancsak jelen­tős a honvédelmi tárca (3,253 milliárd), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (2,881 milliárd), a Belügy (2,726 milliárd), és a Mi­niszterelnökség (1,446 milliárd) forintos hozzájárulása a záro­láshoz. Az uniós fejlesztéseknél 3,785 milliárd forint a zárolási kötelezettség. A Miniszterelnök­ségnél a rendkívüli kormányzati intézkedések cím kiadási elő­irányzatából 20 milliárdot zárol­nak a kormányhatározat szerint. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap - a Start-munkaprogram kiadási előirányzata nélküli - egyenlegét legalább 8 milliárd forinttal kell javítani, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap­nak 6 milliárd forint megtaka­rításáról kell gondoskodnia. A Nemzeti Kulturális Alapnak 800 millió forinttal kell javítania az egyenlegét. A Nemzeti Földalap­nál és a nemzeti vagyonnal kap­csolatos kiadásoknál 500-500 millió forintot zárolnak. bMTI A stadionok maradnak vész- És óvintézkedésként indo­koltnak nevezte pénteki rádió­interjújában a kormányzati ki­adásokat érintő 110 milliárd fo­rintos zárolást Orbán Viktor mi­niszterelnök. „Szerintem a záro­lások nem szükségesek, azon­ban vész- és óvintézkedésként indokoltak voltak” - fogalmazót a kormányfő. A riporteri kérdésre, fáj-e, hogy le kellett állítani stadion- építéseket, a kormányfő úgy vá­laszolt, szerencsére nem kellett leállítani. A zárolás számos olyan tételt tartalmaz, amit amúgy sem tudtak volna kifizet­ni, például a sportberuházások egy részét a tervezések elhúzó­dása miatt csak a következő év­ben fizetik ki - jelentette ki. HIRDETÉS 5 éven belül akár milliós nagyságrendben költené otthona felújítására a magyar Óvatosabban fogalmazzuk meg a jö­vőre vonatkozó terveinket, de a reno­válásra szánt büdzsével nem fukar­kodnánk. A magyar lakosság 2013-ban optimistán nyilatkozott a lakás vagy a családi ház felújítása, bővítése kapcsán, de a tervek többsége a háztartások 68%-nál még a jö­vő zenéje - derült ki a Lindab friss kutatá- sából.l A többség idén már sokkal óvato­sabban fogalmazza meg a terveit, 1 éven belül csak a lakosság alig ötödé lát esélyt átfogó renoválásra. A következő években számos család tervez nagyszabású mun­kálatokat, 21% a tető- és csatornarendszer felújításában, 29% az otthon szigetelésé­ben is gondolkodik. Mindezekre 48% több mint 300 ezer forintot költené, de 17% akár 1 millió forintot is fordítana otthona hosszú távú biztonságára, felújítására. Lakókörülményeink a 2013-as színvonalon A 18-59 éves magyarok lakókörül­ményei nem változtak számottevően az elmúlt 1 év során: a lakosság 54% családi házban él (2013-ban 53%), 84% saját tulajdonú ingatlanban. Új lakóház építésére a lakosság 4%-ánál került sor. A magyarok 29%-a tavaly úgy nyilatko­zott, hogy belefogna otthona felfrissíté­sébe, az elmúlt 12 hónapban egyelőre a háztartások 68%-ánál nem történt előrelépés. Az elmúlt 1 évben a toplistát a beltéri munkálatok vezették (festés, konyha és fürdőszoba felújítás), a kültéri felújítások között pedig a képzeletbeli do­bogó második fokán a tető felújításához kapcsolódó munkálatok állnak (15%), a szigetelés után (23%). Újító kedvű a vidéki lakosság A felújítási hajlandóság a vidéki la­kosságban tombolt a legerősebben az elmúlt 12 hónapban: a vidéki városlakók 27%-a, a falun élők 26%-a frissítette fel a családi fészket. A budapestiek rosszul szerepelnek országos összehasonlítás­ban, a fővárosi háztartások mindössze 17%-ában került sor a lakás vagy a ház felújítására. A magyarok óvatosan fogalmaz­zák meg a jövőbeli terveiket, s noha a lakosság fele tervez felújítást, csak alig egyötödük kezdene bele a mun­kálatokba rövid időn, 1 éven belül. Az újépítések várható aránya 5 éven be­lül is igen alacsony lesz, mindössze a né­pesség 6%-a számít arra, hogy újonnan épített otthonba költözhet; a lakosság do­mináns hányada (89%) csak felújításban gondolkodik. Azok aránya viszont jelentős, akik hosszabb időn belül (5 év) nagyobb vo­lumenű felújításban gondolkodnak, töb­bek közt 21% a tető felújítását, illetve a csatornarendszer cseréjét, 29% hőszige­telést tervez. Hitel? Köszönöm, inkább nem. A hitelre továbbra is csak másodla­gos megoldásként tekintenek a magya­rok, 55% elsősorban a saját megtakarítá­sait fordítaná felújításokra. 48% 300 ezer forintnál is többet szánna az otthona megszépítésére, de 17% jóval magasabb összeget, akár 500 ezer - 1 millió forin­tot is költené a nagyobb, komplexebb fel­újítási munkálatokra. Mi is van a fejünk felett? A hazai épületek jó részén továbbra is elöregedett, korszerűtlen tető talál­ható, a lakóépületek több mint felén 20 évvel régebben készült a tetőszerkezet. A vidéki falvakban (56%) és Budapesten (42%) a legaggasztóbb a helyzet, s ez a magas arány komoly biztonsági kocká­zatokat tükröz. A válaszadók beszámo­lói alapján egyértelművé válik, hogy a magyarok összességben kevésbé ügyel­nek arra, mi zajlik a fejük felett, hiszen mindössze 17% látja úgy, hogy otthonán rossz állapotban van a tető. Noha a tetőrendszer felújítása vala­mennyi család esetében a nagy volu­menű kiadások közé tartozik, válasz­tásaikban a magyarok még nem elég körültekintőek. A tetőfedő anyagokkal kapcsolatban a tartósság a legfontosabb szempont, majd ezt követi az ár, míg a ga­rancia, az ismert, megbízható gyártó ki­választása és a pótolhatóság nem szere­pelnek az elsődleges szempontok között. Modern küllemre vágyunk Noha a lakosság 73%-a szerint ha­zánkban továbbra is a cseréptető, a cserepes tető forma a legelterjedtebb, a családi ház tulajdonosok 63%-a örömmel látna otthonán modern, acél síklemezes tetőt. A panelházak vagy sorházak lakói (76%) egyértelműen e típus mellett ten­nék le a voksukat. A magyar lakosság összesen 67%-a választana acél síkleme­zes tetőket. Aggasztó tény ugyanakkor, hogy e műszaki ismereteket feltételező mun­kálatok esetében az érdeklődők közel fele (47%) az interneten szerzett infor­mációkra támaszkodna, és csak 32% fordulna szakemberhez, vagy magához a gyártókhoz. Ami pedig a színeket il­leti, e téren konzervatívak a magyarok, 37% szerint akkor tető a tető, ha piros; de 25% örömmel választana terrakotta, 22% barna színt. Konklúzió A kutatás eredményei - elsősor­ban a magyarok felújításokhoz kap­csolódó költési hajlandósága - alapján arra következtethetünk, hogy az ott­hon értékének és minőségének meg­őrzése valamennyi család esetében az elsődleges szempontok közé tar­tozik. A hosszabb, 5 éves távra szóló tervek a tudatosabb tervezést Igazol­ják, de e téren még van hová fejlődni. A kellő műszaki ismeretek hiányában ugyanis sokan másodlagos jelentőséget tulajdonítanak több lényeges kérdésnek - jó példái ennek a lakosság tetőkkel, te: tőfelújítással kapcsolatos attitűdjei. A Lindab a biztonságos tetőzet fon­tosságára hívja fel a figyelmet és arra, hogy az olyan nagyobb kiadásokkal já­ró munkálatok esetében, mint például a tetőfelújítás, a tudatos döntéshozatal és a hosszútávra szóló megoldás elenged­hetetlen feltételei a széles körű informá­lódás, valamint a gyártók, szakemberek bevonása. A vállalat fél évszázados ta­pasztalatát felhasználva, a változó igé­nyek mentén fejleszti, bővíti a kínálatát annak érdekében, hogy kiváló alternatí­vákkal szolgáljon a hagyományos cserép és a modern, síklemezes tetők kedvelői­nek egyaránt. Svédacél anyagú komplett tetőrendszerei az időtálló minőséget, a legmagasabb szintű biztonságot és a leg­korszerűbb technológiát ötvözik az esz­tétikus kivitelezéssel. Lindab Nyári Tetőfelújítási Akció és Tető Nyereményjáték, referenciák: www.felujitas.llndab.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents