Új Néplap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-16 / 164. szám
_ мw ш KOZELET ■ШНШШН1 нпяннн ташмта Igazolás vagy elvonás offshore Több száz eljárás zajlik uniós pályázatok ügyében ATLATHATOSAGI VIZSGÁLAT NEM KÜLDTE VISSZA AZ ÁTLÁTHATÓSÁGI ADATLAPOT 46 CÉG NEM MINŐSÜLT ÁTLÁTHATÓNAK A VIZSGÁLAT ALAPJÁN 276 CÉG сл VG-GRAFIKA FORRÁS: EMIR A Csányi Sándor (balra) érdekeltségébe tartozó marhatelep átadásán Orbán Viktor is részt vett. Később vitatták, jogosan kapott-e támogatást HÍRSÁV Csak hat órát élt a tűzszünet HATÓRÁS EGYOLDALÚ izraeli tűzszünet és több tucat palesztin rakétatámadás után az izraeli hadsereg délután felújította légicsapásait a gázai övezeti célpontok ellen. A Hamász radikális palesztin szervezet ugyanis nem fogadta el Kairó javaslatát, és mintegy ötven rakétát lőtt izraeli területre a tűzszünet idején. Izrael július 8-án hajnalban kezdett hadműveletet a Gázai övezet iszlamista erői ellen, és mozgósított 40 ezer tartalékost. ■ MTI Csúcsra jár a közmunkaprogram az MSZP, a Lehet Más a Politika (LMP) és az Együtt-PM szövetség közleményben fejezte ki tiltakozását arra reagálva, hogy a Magyar Nemzet a Belügyminisztérium tájékoztatása alapján azt írta, várhatóan teljesül az a kormányzati célkitűzés, hogy 2014-ben átlagosan havi 200 ezer ember juthasson közfoglalkoztatáshoz. A kormány korábban 183,8 milliárd forintot irányzott elő közfoglalkoztatásra, 3,9 mil- liárddal többet a tavalyinál, ezt növelte meg további 47,3 milliárddal. ■ 1уЩ Bővítenék a románmagyar forgalmat a Románia és Magyarország közötti kereskedelmi kapcsolat bővítésével a tavalyi 6,7 milliárd eurós forgalmat 10 milliárdra szeretnék növelni - mondta Budapesten Constantin Nita román gazdasági miniszter a Magyar-Román Gazdasági Vegyesbizottság plenáris ülését követően. Döntöttek arról, hogy 2020-ig 12 új határátkelőt építenek. A tervek szerint az idén megteremtik az első közúti gyorsforgalmi összeköttetést a két ország között: összekapcsolják az M43-as magyar és az Al-es román autópályát. ■ VG Akár adók módjára is behajthatja az uniós támogatást az állam azokon a magáncégeken, amelyek nem tudják bizonyítani, hogy tulajdonosi szerkezetük és a támogatás felhasználására irányuló tevékenységük is átlátható. Már jelenleg is több száz szabálytalansági eljárás zajlik. Haiman Éva A kamatokkal együtt 15-20 miUi- árd forintra rúghat az a visszakövetelt európai uniós támogatási összeg, amelyet az átláthatósági vizsgálaton megbukott cégeknek kell befizetniük. További 2000 cég ellen folyik még vizsgálat, amelyeknél „többszörös külföldi tulajdonosi láncokat kell visszafejteni” - nyilatkozta a közelmúltban az MTI-nek Csepreghy Nándor helyettes államtitkár. A tavaly augusztus óta a fejlesztéspolitikát is koordináló Miniszterelnökség az átláthatósági vizsgálatot az Alaptörvényre hivatkozva indította, amely szerint a központi költségvetésből csak olyan szervezet kaphat támogatást, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható. Az akkor még létező Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tavaly ősszel küldött ki a 2007 és 2013 között uniós támogatást elnyert mintegy 46 ezer magáncégnek egy úgynevezett „átláthatósági nyilatkozatot”, amelyben azok tulajdonosi struktúrájára kérdezett rá. Feketelistán A 276 feketelistás projekt közül többen is érintett például a szélessávú körzethálózati fejlesztésekre összesen több mint ötmilliárd forintot elnyert három cég, a Pátria, a Ponet és a Pannon Optikai Hálózatfejlesztő Kft, amelyek off-shore hátterét 2013 elején feszegette a parlamentben a DK-s Vadai Ágnes. három uniós pályázaton ösz- szesen több mint 120 millió forint támogatást kapott az ugyancsak több projektben érintett a Szeplast Zrt., így akár több mint 120 millió foElsőként annak a 64 szervezetnek a nevét hozták nyilvánosságra, amelyek nem küldték vissza a nyilatkozatot, mondván, ezzel megnehezítették, „hogy a pályázati forrás közvetítője ellenőrizni tudja a szervezetek átláthatósá- gát”. Ezeket a cégeket már tavaly értesítették a szerződésbontásról, amelynek eredményeként állítólag lehetővé válik a korábban kifizetett támogatások visszakövetelése, mégpedig kamatostul. rintot is követelhetnek vissza a szegedi székhelyű cégen, amelynek tulajdonosa Csíkos Attila és felesége, Csíkosáé Bakos Boglárka. Ők a trafiktendereknél váltak országosan ismertté, minta hódmezővásárhelyi székhelyű Conti- nental-csoportot vezető Sánta János rokonai és többszörös trafiktulajdonosok. ott van a listán Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm Bábolna Takarmány Kft. is, amely több mint 220 millió forint uniós támogatást kapott. Ez után került fel a honlapra az igazi feketelista, amelyen jelenleg 276 uniós pályázati támogatás, illetve az azokat elnyert cégek szerepelnek (ezek száma valójában kevesebb, miután több olyan cég is van, amely több pályázaton nyert.) A végső döntést, hogy a vizsgált szervezet átlátható vagy sem, illetve az utóbbi esetben milyen szankciót alkalmaznak vele szemben, a támogatóként eljáró irányító hatóságok hozzák/ hozták meg egy szabálytalansági eljárás keretében - közölték lapunkkal a Miniszterelnökségen. „Több száz ügyről lévén szó ezek a szabálytalansági eljárások jelenleg is zajlanak". Megerősítették: azzal a vállalkozással, amely ezek során nem képes igazolni az átláthatóságát, felbonthatják a támogatási szerződést, és visszavonhatják tőle a támogatást. Ez történhet úgy, hogy annak visszafizetésére kötelezik, vagy - ha voltak ilyenek - érvényesítik a támogatási szerződésben kikötött biztosítékokat, de ha ez sem vezet eredményre, akkor akár adók módjára is behajtathatják az adóhatósággal a követelt összeget. Nem tetszik Brüsszelnek a magyar e-útdíj rendszere eljárás Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság az e-útdíjrendszer kialakításának módja, valamint több irányelv nem megfelelő átültetése miatt - a múlt heti döntést tegnap közölte honlapján az Európai Bizottság. Az MTI információi szerint Brüsszel azt kifogásolja, hogy az állam közbeszerzési eljárás nélkül kért fel egy két cégből álló konzorciumot a rendszer kiépítésére és működtetésére. Az MTI úgy tudja: a brüsszeli testület illetékesei tavaly április óta kapcsolatban álltak a magyar hatóságokkal, de Budapestnek nem sikerült meggyőznie Brüsszelt arról, hogy miért volt indokolt a köz- beszerzési pályázat mellőzése. Brüsszel úgy látja, hogy a környezetvédelmi termékdíjról szóló jogszabály sincs összhangban az uniós joggal. Emellett új kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen a jogosítványokról szóló uniós irányelv nem megfelelő átültetése miatt, valamint a határokon átnyúló egészségügyi ellátást, a betegjogokat szabályozó, 2011-ben elfogadott uniós jogszabályt sem megfelelően ültette át Magyarország a saját jogrendjébe. Hat olyan döntés is született, amelyekkel az Európai Bizottság korábban indított kötelezettségszegési eljárásokat zárt le. Megszűnt ez eljárás a szén-dioxid geológiai tárolása miatt, illetve az az eljárás is, amelyet amiatt indított Magyarország ellen Brüsszel, amiért Budapest nem megfelelően ültette át a nem uniós tagállamokból érkező dolgozók jogait szavatoló és letelepedési és munkavállalási kérelmeik egységes szabályait lefektető uniós jogszabályt. Ugyancsak véget ért egy olyan eljárás, amely amiatt indult, mert Brüsszel szerint Magyarország az uniós joggal szembemenve korlátozta a szolgáltatások szabad áramlását a szerencse- játékok terén. ■ MTI Legalább húsz ember meghalt és több mint 120 ember került kórházba Moszkvában, miután kisiklott egy metrószerelvény három kocsija. A tegnap reggeli tragédia okait vizsgálják. A194 állomással rendelkező hálózaton gond, hogy a kocsik többsége elöregedett. Tejkvóta: fizetniük kell a nagyoknak agrÁrium Nem fogadta el az illetékmentességre irányuló javaslatot a tanács Nem fogadták el a Mezőgazdasági és Halászati Tanács hétfői brüsz- szeh ülésén azt a javaslatot, amely szerint a tejkvótát túllépő tagállamok mentesülnének az illeték fizetése alól. Tizenkét tagállam kérte a kvótarendszer kivezetéséről szóló, már korábban elfogadott szabályok megváltoztatását annak érdekében, hogy ne kelljen kvótatúllépésük miatt egyes becslések szerint mintegy 180 milliárd forintnyi illetéket fizetniük. A tejkvótarendszer márciusban megszűnik, egyes tagállamok tejtermelése már most meghaladja a számukra előírt kvótamennyiséget. Több tagállam abban reménykedett, hogy a kvótakivezetés okozta sokk enyhítése érdekében már nem kell büntetést fizetniük. Magyar- ország az illeték fenntartása mellett érvelt. A Földművelésügyi Minisztérium közölte: a javaslat elfogadása esetén a magyar tejtermelők versenyhátrányba kerültek volna, hiszen a kvótát túllépő tagállamok termelői ezzel az összeggel csökkenthették volna áraikat, ami közvetlenül kihatott volna a magyar tejágazatra. 2015. március 31-én több mint három évtized múltán szűnik meg az EU egyik leghosszabb ideig fennálló piacszabályozási eszköze, a tejkvóta. Az 1984-ben indult, eredetileg öt évre tervezett korlátozás kivezetésével számos ország növelheti a termelését. A legnagyobb bővülés az EU most is nagy tejtermelőinek számító országaiban fog bekövetkezni. Az EU tejtermelő övezete magába foglalja Írországot és Nagy-Britanniát, Francia- országot, Németországot, Belgiumot, Hollandiát, Dániát, és részben Lengyelországot. Az EU tejtermelése becslések szerint 4-6 százalékkal nőhet. A többlettel részben az egyre növekvő ázsiai piacokat célozzák meg, ám várhatóan jelentős mennyiség helyeznek el a kelet-európai tagállamokban, így Magyarországon is. A kvótakivezetés egyik legfőbb oka, hogy a világtermelés dinamikusan nő, miközben Ázsiában a kereslet is egyre nagyobb. A globális tejpiac száguldása mellett azonban a tejkvóta egyre inkább gátja volt az EU piaci jelenlétének. Míg 1980-ban Európa a globális tejtermék-kereskedelem 50-60 százalékát adta, addig mára részesedése az árucseréből 15 százalék körülire csökkent. ■ B.L. Tejfelvásárlás (ezer tonna) Németország 30301,34 Dánia 5025,8 Franciaország 23937,07 Belgium 3474,33 Egyesült Királyság Ausztria 2932,93 13687,4 Csehország 2358,42 Lengyelország 9921,66 Magyarország 1364,23 Írország 5581,14 Szlovákia 826,64 FORRÁS: EU
