Új Néplap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-11 / 160. szám

5 2014. JULIUS 11, PÉNTEK KISÚJSZÁLLÁS ÉS KÖRNYÉKE Kinccsé váltak az emlékek terv Szeretnék tovább kutatni a kisújszállási áldozatok sorsát A képen dr. Ducza Lajos helytörténész (balról), Ari Géza (középen) és Kovács József az I. világháború Idejéből származó családi emlékeikkel HÍREK Parlagfű-mentesítésre kaptak pénzt a kisújszállási önkormány­zat által kiírt parlagfű-mente­sítési pályázatra két érvényes pályázat érkezett be. A támo­gatásról nemrég döntöttek. A két szervezet: a Kisújszál­lási Városvédő és -Szépítő Egyesület 95 ezer forint, a Kisújszállási Nagykun Nádor Huszár Közhasznú Kulturális Egyesület 50 ezer forint tá­mogatást kapott a településen a parlagfű irtási tevékenysé­gük megvalósításához. Öt évre újból bizalmat kapott a közelmúltban lejárt a Kenderesi Városi Könyvtár intézmény vezetőjének a megbízása. Az önkormány­zat pályázatot írt ki az ál­lásra. A legutóbbi ülésükön a képviselő-testület tagjai pályázata alapján újabb öt évre a korábbi vezetőt, Mi- kóla Istvánnét nevezték ki a könyvtár vezetőjévé. Elkészült a piacig a járda a gyalogosok számára is biz­tonságos lesz az új kenderesi piac épületének a megközelí­tése. A négyes főút hatalmas forgalma miatt a baleset- veszély megszüntetése érde­kében a Petőfi utcai saroktól egészen a piachoz vezető be- kötőútig járda készült. Ehhez az önkormányzat biztosította a költségeket és a Kenderesi Városgazdálkodási Intézmé­nyével készíttette el a közel száz méter hosszú járdát. A strandon is olvashatnak hétfő óta a kisújszállási Arany János Városi Könyv­tár munkatársai kihelyezett könyvtárat működtetnek hétköznaponként a Kumánia Gyógyfürdőben. Ingyenesen (letéti díjjal) kölcsönözhető könnyű nyári olvasnivalókat vittek ki a strandra a gye­rekeknek és a felnőtteknek. Van 100 forintos könyv­vásár, de keresztrejtvényt, kifestőt, idegenforgalmi kiadványokat is olvashatnak a vendégek a könyvtár által kialakított olvasósarokban. A gyerekeket játékokkal és rajzasztalokkal várják. Nem is gondolták, amikor a művelődési központ és könyvtár dolgozói elkezd­ték az anyaggyűjtést, hogy ilyen sokan őriznek emlé­ket az első világháborúról Kisújszálláson. Daróczi Erzsébet- Az I. világháború 100. évfor­dulójának alkalmából időszaki emlékkiállítás nyílt a Néprajzi Kiállítóteremben. A kiállítás előkészítéséhez nagy segítséget nyújtottak a lakosok, akik fel­ajánlották családi emlékeiket, így kerültek a vitrinekbe töb­bek között emléktárgyak, fény­képek, családi vonatkozásokat tartalmazó képeslapok és leve­lek, de a harcoló katonák életét és háborús hétköznapjaikat is megismerhetjük, valamint az itthon maradt családtagok akko­ri életét és emlékeit is - tudtuk meg Kiss Katinkától, aki idén végzett a Debreceni Egyetem Néprajz szakán, s most a Morgó­ban Nagyné Majláth Emesét he­lyettesíti. A tárgyakat behozó 3 helytörténésszel beszélgettünk. Ari Géza egy véletlen folytán ju­tott egy értékes információhoz.- Tavaly szétszedtem Mészá­ros Sándorné Bállá Erzsébet komódját, s meglepődve láttam egy írást. Nagymamám írta: az első világháború 1914. július 27- én kitört, a lányom egyéves, 14 korona segélyt kapok - ez olvas­ható rajta. Apai nagyapám, Ari Boldizsár az első világháborúban elhunyt, neve a városháza parkjában lévő első világháborús emlékművön olvasható, rajta kívül nyolc Ari nevezetű legénységhez tartozó hunyt el. Van egy régi vásári fo­tóm, melyen nagymamám édes­anyámmal volt lefotózva. Ezt nagyapám zubbonyában visel­hette, mert összehajtogatva kap­tuk meg. Van egy fotó, amin egy x-et tett saját képe alá, így tudjuk ő az. Szeretnék apai nagyapám­ról is adatokat szerezni, a Szere- tetújságban próbálok az egyház archívumában erről keresni. Dr. Ducza Lajos helytörténész szerint hiába százéves távol­ságban van a nagy háború, az emlékek hatásai máig érez­hetők Kisújszálláson is. Több mint 2000 embert soroltak be és 412-en haltak meg, akiknek 1940-ben avatták fel az emlék­művét a városháza parkjában. Családilag Ducza János nagy­apám két fronton is részt vett, melyekről sokat mesélt. A má­sik emlékem, hogy hentesként szakács volt a seregben, később hadifogoly lett a Kaszpi-tenger közelében, egy gazdag bojárnál dinnyét termesztett. Sok meg­próbáltatás után, de szerencsé­sen hazaért. A szomszédom, Pásztor János szabómester is járt minden fronton, gyerek­Kiss Katinka ágyúhüvelyből készí­tett vázát tart a kezében ként ezt a kis dobozkát adta, amit Galíciában kapott. Kovács Józsefnek anyai nagy­apja, Gellérfi János 13-as jász­kun huszár volt, ő hősi halott. A család nagy becsben tartott minden relikviáját.- Szisztematikusan gyűjtöttem a fennmaradt emlékeket. Ezek másnak nem nagy értékek, de a családnak ez volt a kincs. Nagy­apám kovácsmesterséget tanult a seregben. Ameddig ő tényleges harcos volt, harctérről harctérre vitték. Olyan képet is küldött, hol járnak Erdélyben. Ez alapján tud­tuk kideríteni hol halt meg Csík­szereda mellett. A 13-as jászkun huszárok történetéről mindent gyűjtöttem. Nekünk is volt egy kis képünk, és édesanyám 80. születésnapjára megnagyíttat- tam. Nagyapám végül tüzérként harcolt, maga kérte, hogy az első sorban harcolhasson. A kínai ho­roszkóp szerint kakas volt, úgy gondolta, nélküle nem nyernek, így tüzérként szolgált, és ami­kor a lőszerkészletüket akna robbantotta fel, légnyomást ka­pott. Hazahozták Budapestre, ott halt meg 1920. február 29-én - sorolja emlékeit Kovács József. Most is ingyen biztosítják az oltást Kisújszálláson diáklányok A méhnyakrák elleni védőoltás biztosítá­sának folytatásáról határo­zott nemrég a kisújszállási képviselő-testület. A város a 2008/2009-es tanévtől be­vezetett méhnyakrák elleni védőoltások pozitív tapaszta­lata alapján továbbra is ingye­nesen biztosítja a méhnyak­rák elleni védőoltás-sorozatot. Még pedig a 2000. január 1-je után született, Kisújszálláson 2014. május 1-je előtt bejelen­tett állandó lakóhellyel rendel­kező, a 2014-2015. tanévben kisújszállási általános iskola 7. évfolyamon tanuló leány- gyermekek részére. Az önkor­mányzat a védőoltás-sorozat lebonyolítására a gyermekor­vosokat és a védőnői szolgála­tot kéri fel. A határozat szerinti a költ­ségeket a 2015. évi költség- vetési koncepció készítésekor figyelembe kell venni 4 millió forintos forrásigénnyel. ■ Szekerekkel éikezik a gabona Kenderesre kenyér Idén a Magyarok Ke­nyere gabonájának ünnepélyes begyűjtésének megyei része június 26-án lesz Kenderesen, a Horthy Ligetben - tudtuk pieg Hubai Imre Csabától, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara me­gyei elnökétől. Idén is Magyar- ország összes megyéjéből és a Kárpát-medence valamennyi országából várják a szervezők a búzát a Magyarok Kenyere prog­ramhoz. Kenderesen a program tíz órakor hagyományőrzők fel­vonulásával kezdődik.Lesznek lovas bemutatók, népzenei elő­adások, fellép a Honvéd Fúvós Zenekar is. A nap során a kör­nyező települések jellegzetes éte­leinek bemutatása, kóstoltatása is lesz és itt adják át egy rajzver­seny díjait is. A Horthy Ligetben az ünnepi műsorral egyidejűleg lesz a környező települések lovas fogatainak fogadása, a búzaado­mányok átadása. Lovas szekéren érkezik a gabona a megye több településéről. Ezt követően a többi település gabonájának át­adása következik. ■ Szinte az esőtől is óvja kakasait és tyúkjait terv Arra törekednek, hogy minél több fiatalt bevonjanak a galambtenyésztésbe- Már fiataljaik is sikeres te­nyésztők a 76. számú Kisújszál­lási Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesületben - tudtuk meg Ba­ranya Géza elnöktől, aki maga huszonhat éve tenyészt angol modemeket, s mára több fajta­győztes és kiváló díjat nyert.- 1986-ban általános iskolás­ként Horváth Györgynél kezd­tem szakköri keretek között a galambászkodást. Magam példá­ján keresztül is arra törekszem, hogy minél több fiatalt vonjak be a galambtenyésztésbe. Ötéves fiam már aktívan serénykedik mellettem. A legfiatalabb ga­lambászunk Kui József általános iskolás, a díszbaromfi tenyész­tőknél pedig Kovács Krisztián a Felvételünkön Baranya Géza elnök (balról), mellette pedig Kovács Krisztián, valamint a brahma kakas és tyúk Kenderesi Mezőgazdasági Szak- középiskolában most lesz vég­zős. Őt már nemzetközi brahma tenyésztőként is jegyzik.- Nyolc éve indult ez a szenve­délyem, egy néninél láttam egy brahmát. Kértem tőle tojásokat, a tízből hat kikelt, azzal indult az egész. Közben mindent elolvas­tam a fajtáról, annak eredetéről. A bő lábtollazata miatt gyakran felkelti az érdeklődők figyelmét a kiállításon - sorolja Kriszti­án, aki odafigyel az állománya pontos takarmányozására, vita­minpótlására is. Szülei először furcsállták, hogy 9 évesen bele­vetette magát a díszbaromfi te­nyésztésbe, de támogatták.- Első kiállításom 2009-ben volt Túrkevén, egyesületi és kivá­ló díjat kaptam, majd Gyomaend- rődön is hasonlóan szerepeltem. Most már Dabasra járok nemzeti kiállításokra, de Európa kiállítá­son is voltam Lipcsében. Eddig öt érmet hoztam el jeles verse­nyekről, tavaly csapatverseny­ben is első lettem és megkaptam a brahma klub mesteri címet. Dyen fiatalon tudomásom szerint nem kapott senki ilyet - árulja el Krisztián, aki idén fajtagyőztes címet szeretne elérni. A brahma nagy lábtolla miatt kényes állat, így a kiállítás előtt langyos vízben megfüröszti őket, hajszárítóval megszárítja tollúkat, sőt szeUditi is őket, mert a bírálatnál pontokat ér, ha nyugodt a baromfi. ■ Hívja az Új Néplap újságíróját! DARÓCZI ERZSÉBET a Karcagon, Kisújszálláson, Ken­deresen, Berekfürdőn, Kunma­darason élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosz­tani kollégánkkal, tárcsázza a 30-6474726-os telefonszámot!

Next

/
Thumbnails
Contents