Új Néplap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-30 / 150. szám

2014. JÚNIUS 30., HÉTFŐ Ellenőrzött tűzzel előzik meg a nagy tűzvészeket etnológia Hogyan tartják kar­ban Ausztrália bennszülöttei bozóttüzekkel és hagyományos vádászattal az állatállományt? Lángokkal állítják meg a tüzet, és vadászattal növelik az állatok számát? Lehetetlennek hang­zik, de tudományosan igazol­ható: az ausztrál őslakosok, az aboriginek vadászati módszerei szaporítják az állatállományt - sőt, védenek a bozóttűztől. A Stanford Egyetem (USA) egy antropológusokból álló cso­portja több mint tíz éve követi a martuk törzsét a nyugat-auszt­ráliai homoksivatagban ha­gyományos vadászatuk során. A Rebecca Bird vezetésével dolgozó kutatókat különösen a Gould-varánuszok (Varanus gouldii), más néven homoki va- ránuszok populációja érdekli. Az állatok rejtekhelyükről való kihessegetése és a föld alatti be­járatok felderítése érdekében az aboriginek a téli hónapokban kicsi, ellenőrzött tüzeket rak­nak a füves síkságon. Ezáltal a táj heterogénebb lesz, és új ökológiai niche-ek keletkeznek, ami kedvez az ál­latállomány növekedésének - a varánuszok száma közel meg­kétszereződött. Ráadásul az ennek a módszernek köszönhe­tően csak szakaszosan benőtt táj megelőzi a pusztító bozóttü- zeket, amelyek az egybefüggő növényzettel borított vidékeken könnyebben elharapódznak. Rebecca Bird ebben azt a hi­potézisét látja megerősítve, hogy Ausztráliában számos faj eltűnése összefügg az aborigi­nek hagyományos életmódjá­nak 20. századi feladásával. ■ Paradox módon belátók Minden támadás a halál vagy a súlyos sérülés kockázatát hordozta. A kalózok ezért szabályokat hoztak a megnyomorodottak ellátására A tengerek rettegett ura történelem Bartholomew Roberts felemelkedése és bukása Amióta kereskedők szelik a tengereket, azóta léteznek kalózok. A gazdag zsák­mány lehetősége már a ró­maiak idejében is minden kockázatot vállalhatóvá tett í - ahogy napjainkban is Lopez-fok, Nyugat-Afrika, 1722. február 10. A mai Gabon partjai­nál húzódó lapos földnyelv előtt három hajó horgonyoz. A leg­nagyobb egy 40 ágyús fregatt: a Royal Fortune, Bartholomew Roberts, az atlanti vizek legke­resettebb kalózának zászlósha­jója. Bizonyára egyetlen tenge- | ri rabló sem fosztogatott annyi | rabszolgaszállítót, tehervitor- lást, bárkát és halászhajót, mint Roberts: állítólag 400-nál is töb­bet, Új-Fundlandtól Brazíliáig, a Karib-tengeren és Afrika part­jainál. Egyetlen kalóz sem hajó­zik ezekben az években erősebb hajóval. Az alig 40 éves walesi a gondatlanságig rámenős. Legénysége már napok óta ünnepli ebben az öbölben az utolsó rablóhadjárat sikerét. A férfiak a zsákmányolt hordók­ból merik a rumot. Sokan bol­dogan részegeskednek. A Litt­Fúrnak, faragnak, hajtogatnak, éjjel-nappal zoológia Az ormányos boga­rak nevüket annak a „szer­számnak” köszönhetik, amely a fejük elülső részének meg­nyúlásával alakult ki. Ezt azonban nem hajtogatásra és tekerésre használják, hanem fúrásra, faragásra, amit külö­nösképpen alaposan végeznek mindenféle növényen, ezért nem nagyon kedveltek. Egyes fajok képesek megsemmisíte­ni a termést, letarolni az erdőt. Alig néhány növénycsoport - orchideák és loncfélék - van biztonságban az ormányos bo­garak elől, még az apró béka­lencsén is specialista, a béka- lencse-ormányos (Tanysphyrus lemnae) táplálkozik, amelynek erre szabott szájszerve van. Az ormányos, bogarak alkot­ják valamennyi élőlény közül a legfajgazdagabb család-so­rozatot. Becslések szerint vi­lágszerte több mint 60 ezer fa­juk él, csak Közép-Európában 1200. Tehát minden ismert Alig van növény biztonságban állatfajnak, amellyel életünk során találkozunk, közel öt százaléka ormányos bogár. És minimum öt életre lenne szük­ség, hogy legalább ezek töredé­két meghatározzuk. Más érdekes dolgot is meg­tudhatunk: a munka orosz­lánrésze az ormányosbo- gár-féléknél a nők dolga; ez éppúgy igaz a fúrókra, mint a sodrókra. A hímek a fúró- és hajto­gatómunkákban inkább pasz- szívan viselkednek. Nézik, ahogy partnernőjük fárado­zik. És ők tényleg gürcölnek, főleg a levélsodrók, a hím bo­garak például szívesen vite­tik magukat a párzás során a nőstény hátán. ■ A végrehajtó-automata ETOLÓGIA Pórázon tartás helyett távirányítás kutyáknak A „mázolás” a lényeg műemlékvédelem Velence épületeit nem csak a víz fenyegeti David Bevly az alabamai Aubum Universityről távirányítást fej­lesztett ki kutyák számára GEO: Dr. Bevly, kinek van szüksége táv­irányított kutyákra? Bevly: A kábító- és robbanó­szerek felkutatására kiképzett nyomkereső és mentőkutyákat emberi kísérőik gyakran aka­dályozzák. A mi rendszerünk felhasználásával szabadon moz­gó kutyák egész reptereket vagy egyéb területeket tudnak átvizs­gálni teljesen önállóan. Illetve futári feladatokra és katonai felderítésre is bevethetők lehet­nek. Számos helyen egy szaba­don kószáló kutya nem kelte­ne feltűnést, egy robot annál inkább. Ezenkívül a kutyák szaglása jóval kifinomultabb. Hogyan működik a vezérlés? A kutya mobil számító- géprendszert visz magával, amely hangjelzésekkel ad ■ Számos országban értek el haladást, Afrikában azonban még sok helyen nehéz a helyzet parancsokat: állj, előre, balra, jobbra. Ez több mint egyszerű távirányítás, mert autonóm módon működik, az ember csak néhány GPS-célpontot táplál be. A rendszer még di­csérni is tudja a kutyát. Ez tényleg funkcionál? A labradorok és a juhász­kutyák, amelyekkel edzettünk, az esetek 86 százalékában elérték a célt. Persze mindig megmarad a saját akaratuk: ha a célt balra sejtik, a GPS-készü- lék viszont jobbra küldi őket, akkor nem mindig követik a számítógépet - ez adja a fenn­maradó 14 száza-lékot. És a házikedvenc kutyát az esőben GPS-szel egyedül is el- küldhetjük sétálni? Ez egy képzett kutya szá­mára egyáltalán nem jelentene problémát. Kétlem azonban, hogy ezt a rendszert a közeli jövőben háziállatok számára is elérhetővé teszik. Bár, sosem lehet tudni... ■ A kutatók olyan környezetkí­mélő vegyi anyagokat fejleszte­nek, amelyekkel megóvhatnák Velencét a pusztulástól. Kerete­zett ablakok, berakások és or- namensek, amelyek visszatük­röződnek a csatornák vizében - a velencei házak homlokzatai még pusztulásukban is varázs­latos látványt nyújtanak. A res­taurátorok számára azonban in­kább kihívást jelentenek. A Ca’- Foscari egyetem projektje kere­tében Velencében olyan, kímélő mázakat vizsgálnak, amelyek karbantartják a homlokzatokat. Becsvágyó cél: az építmé­nyek vegyi konzerválására tett korábbi kísérletek ugyanis sok helyen éppen az ellenkező hatást érték el. Az állítólagos védőréteg alatt - amelyek egy része még mérgező is volt - ned­vesség gyülemlett fel, és továb­bi károkat okozott. Az egyetem Green Chemistry központja által kifejlesztett új anyagnak állítólag nincsenek ilyen hátrá­nyai, de mégis olyan hatékony, hogy még az isztriai mészkő is tisztán fog csillogni. Az anya­gok fejlesztésére a kutatók 30 hónapnyi határidőt kaptak. A tudósok emellett már egy ideje szemmel tartják a Velence kör­nyéki vegyi üzemeket, amelyek kibocsátott szennyezőanyagai károsítják a homlokzatokat. Er­re is keresik a környezetkímélő megoldásokat. ■ > 4 Szerkesztőségünk ajánlja a most megjelent GEO magazint A Iraln7lrniiác fónvlrnránalr vetít* le Ranger, mint egy arannyal, pénzérmékkel és ékszerekkel teli kincseskamra, mélyen me­rül a vízbe. A legénység elvégez­te a vitorlások karbantartását és tisztítását. Ugyanis csak a tiszta testű hajó siklik elég gyorsan a hullámok között egy meglepe­tésszerű rajtaütéshez. Roberts a reggelijét költi a ka- jütjében, amikor hajót jeleznek. Egy portugál vagy talán fran­cia? Valószínűleg inkább egy cimbora, akit Roberts néhány nappal korábban vadászni kül­dött ki. Ekkor azonban az egyik tengeri rabló, aki a brit tengeré­szeitől dezertált, felismerni véli a vitorlást: Ez a Swallow, az an­gol korona hadihajója, amelyen egykor maga is szolgált. A fér­fiak ordítanak és az alvókat rá- zogatják, a tántorgókat lökdösik előre; férfiakkal teli csónakok eveznek hektikusan az öböl vi­zén. Mások a kalózhajót készí­tik fel a kifutásra. Fél tizenegy körül a Royal Fortune felhúzza a horgonyt, és több mint 150 harcossal a fedélzetén a szembe fordul gyenge széllel. A fregatt ugyan a legerősebb tehervitor- lással is képes felvenni a ver­senyt, de egy Swallow-hoz fog­ható királyi óceánjáróval, egy 32 fontos, palánktörő ágyúkkal felszerelt úszó erőddel szemben alig van esélye. Főleg nem félig részeg legénységgel. Roberts merész tervet forral: háromárbocosával közvetlenül a Swallow-t célozza meg, hátá­ban az enyhe szellővel akar el­haladni mellette, s megkockáz­tatja az oldallövegekből érkező össztüzet. A dezertőrtől tudja, hogy az angol vitorlás erőssége a szél elleni krejcolás, de hát­szélben viszonylag lassan ha­lad. Ha a Royal Fortune kibírja az első sortüzet, a frissen meg­tisztított törzzsel jó eséllyel el­menekülhet a tengeren. Recse­gő vitorlarudakkal siklik a két hajó egymás felé. A fedélzeten feszült csend honol. Roberts az emberei között áll, díszes öltö­zéke világítóan karmazsinvörös mellényből és nadrágból áll, háromszögű kalapján vörös toll ékeskedik. Széles selyemövébe négy nemes pisztolyt tűzött. Fülsiketítő ropogás: a Royal For- tune-re ólom és vas csapódik, széttépi a fát, a kötélzetet és a vitorlázatot, gyilkos kartácstűz záporozik, a fedélzeten patakok­ban folyik a vér. Részlet: A Geo magazin 2014/06. számából A KALÓZKODÁS FÉNYKORÁNAK vége a spanyol örökösödési há­ború 1714-es befejezésével áll összefüggésben. A Nagy- Britannia körül tömörülő koalí­ció Németalfölddel és a Habsburg császárral Franciaország ellen küzdött több mint tíz éven át a dominan­ciáért - a tengeren is és Európa és Amerika partjainál is. Ekkor azonban helyreállta nagyhatal­mak közötti egyensúly. Csak a Royal Navy több mint 30 ezer embert bocsát el. A kalózleve­lek, amelyekkel addig a kapitá­nyok az egyik háborús fél nevé­ben legálisan vadászhattak az adott ellenségre, érvényüket vesztik. Számos kikötőben ha­marosan ínség üti fel a fejét. Aki el tud szegődni valamely hajóra, a korábbi felét kapja fizetségül. Az újszerű külső alatt romló állag

Next

/
Thumbnails
Contents