Új Néplap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-30 / 150. szám

4 TÜKÖR 2014. JÚNIUS 30., HÉTFŐ Hajnaltól napnyugtáig szabadesésben a leghosszabb nappal Az ejtőernyősök évről évre egyedülálló produkcióval ünnepelnek Kaposújlakon- A következő csoport men­jen a tizenhetes beállásba, ne kelljen kiállnia a gépnek, pör­gessük! - jön az ukáz Boros Attilától, a Kapos Dropzone üzemszervezőjétől, s a másfél tucatnyi érdekelt már indult is a kijelölt helyre. Vas András Gyors ellenőrzés, mindenkinek rendben van-e a felszerelése, az­tán már csak a gépre kell várni, melyből másodpercekkel koráb­ban ugrott ki az előző társaság. Az L-410-es néhány perc múlva, nagyjából az ugrókkal együtt ér földet, a várakozók bezsúfolód­nak a gépbe, mely hatalmas ro­bajjal már száll is fel újra. Ez a nap ugyanis a tempó­ról, a minél több felszállásról és ugrásról szól: immár nyolca­dik éve, hogy az esztendő leg­hosszabb napján Kaposújlakon gyűlik össze a hazai ejtőer­nyős-társadalom zöme, hogy a lehető legtöbb ugrással tiszte­legjen a nyári napforduló előtt.- Még az ezredfordulón jött az idea, kellene valamit szervez­ni erre a napra, melyet különös tiszteletben tartanak az ejtőer­nyősök, hiszen ekkor lehet hi­vatalosan a legtovább ugrani, ugyanis napkeltétől napnyug­táig lehet csak ejtőernyőzni - magyarázza Kiss György, vagy ahogyan ejtőernyős berkekben ismerik, Kojak, az esemény öt­letgazdája. - Ennek megfelelően az első csoport hajnali három­negyed ötkor indult, az utolsó pedig két perccel este háromne­gyed kilenc előtt ér földet. Már, ha az időjárás kegyes lesz hozzájuk. A meteorológia ugyanis viharokat jósolt dél­utánra, igaz, a szervezők nem aggódnak, állandó a kapcsolat az időjósokkal, akik állítják, a zivatarzóna elkerüli Újlakot. így már csak a szél miatt kell aggód­ni, ami nagyjából hatos-hetes erősségű - az adat méter/másod- percben értendő -, s ebben még bátran lehet ugrani. Nyolcas fe­lett viszont már csak a tapasz­taltakat engedik felszállni. De őket is csak maximum tízszer a nap folyamán, hiába vállalnák többen akár ennek dupláját is, a hazai - az ejtőernyősök sze­rint elavult, több mint negyven éves - törvények csak tízet en­A hazai ejtőernyősök jelentős része minden évben eljön a kaposújlaki rendezvényre, ahol világszinten is egyedülálló módon emlékeznek meg az ugrók számára leghosszabb napról gedélyeznek. így az biztos, hogy az egy nap alatti egy emberes ugrás-világrekord - több mint 600 -, nem fog megdőlni ezen a pénteken sem. Mint ahogyan a helyi összugró-rekord sem: 1150 a csúcs 61 felszállásból. Ehhez persze az is kell, hogy gyorsan cserélődjenek a csoportok, így a leghosszabb napon nem 4000 méterről, csak 1500 indulnak az ugrók.- Nagyjából fél kilométer sza­badesés után nyitják az ernyő­ket, s kettő-öt perc alatt földet is érnek - mondja Boros Attila, s valóban, a cseh gép körüli ap­ró pontok egy cigarettányi idő után már ott sétálnak el mel­lettünk. - Negyven-negyvenöt fordulót tervezünk mára, azaz nagyjából 7-800 ugrást - foly­tatta a szervező -, az ugrók száma pedig meghaladja majd a százat. Reggel nyolcvanhatan voltak, de azóta már jöttek. A leghosszabb nap ugyanis tényleg ünnep, akadnak, akik a Nyírségből, Borsodból, Bé­késből, vagy éppen Győrből, Budapestről jöttek: az aktív ej­tőernyősök úgy kétharmada minden évben eljön, egyfelől a társaság miatt, másrészt senki sem akar lemaradni a világon valóban egyedülálló esemény­ről. Még ha az élmény nem is akkora, mintha négy kilométer magasan lépnének ki a gépből.- Azért a 180-200 kilométe­res maximális zuhanó sebessé­get így is el lehet érni - állítja Boros Attila. - Az ennél na­gyobb sebességhez magasabb­ról is már különleges póz kell: fejjel lefelé a 260-280-as tempó is meglehet.- Ilyenkor viszont remekül lehet gyakorolni a különféle mozgásokat, például a gépből kiugrást - teszi hozzá Kojak. - Illetve ilyen szélben az irá­nyításra is jobban kell figyelni. Persze senkit nem kell félteni, de azért a tapasztalatlanabba­kat végig rádión irányítjuk. Délig nem is kellett senkinek a keresésére indulni: bizony, ha nem is az emyős hibájából, sok­kal inkább a hirtelen megforduló szél, vagy éppen az ugrókat rossz helyen kieresztő püóta miatt már előfordult, hogy valakit Juta és Hetes közül a szántóföldről, vagy éppen az ellenkező irányból, az észak-zselici lankák közül kellett visszaszállítani. Remélhetőleg erre most nem kerül sor, még ha hosszú is a nappal... Miért irtotta ki családját a kommunista belügyminiszter? ismertető Az Attila-sír legendájától egészen a közeli múltunkig terjed az érdekfeszítő írások történelmi spektruma A rendszerváltás kevés túlélője mellett ma is szűnnek meg, és születnek történelmi magazi­nok, s a néhány számot megért próbálkozások mellett néhány­nak sikerült a hazai piac viszo­nyai mellett is talpon maradnia. Az utóbbiak közé tartozik a Történelem portál című máso­dik évfolyamát élő, szép kivite­lű lap is. A több mint negyven oldalas, szemléletét tekintve a polgári oldalt megszólító orgá­numot a Kárpátia Stúdió Kft. jegyzi. Szerzőinek köre általá­ban a hazai történettudomány elismert személyiségei közül került ki, s témaválasztásában igyekszik múltunk fehér foltjai mellett közérdeklődést keltő té­mákra összpontosítani. A lap májusi számának közel tucat­nyi tanulmánya időben a leg­nagyobb hun rejtélytől, a sokak által megmosolygott Attila-sír M. Lezsák Gabriella által tárgy­szerűen vizsgált problémájától a kommunizmus koráig, tér­ben Lengyelországig és a vég­napjait élő Német Birodalomig terjed. Tanulmányai között sze­mezgetve már elsőre egy, nem szakemberek számára teljesen új témával találkozhatunk. A Lánctalpakon a királyért! című, 3 az Osztrák-Magyar Monarchia 3 páncélosairól szóló, Orbán Gá- » bor által jegyzett írás bizonyára J meglepi a régebbi történelem- 1 könyveken iskolázott olvasót. A kiadvány címlapja érdekes és figyelemfelkeltő Azokban ugyanis többnyire az angol csodafegyver megszüle­téséről, esetleg a rá adott né­met válaszokról szól, de hazai vonatkozásokkal nem nagyon lehet bennük találkozni. Bát- hori István Katkó Gáspár által bemutatott lengyel királysága szintén történelmünk izgalmas kérdései közé tartozik, mint a Firenzéből származó, magyarrá lett törökverő, Ozorai Pipó Kran- zieritz Károly által feldolgozott története is. Újabb korokra te­kintve találkozhatunk a triano­ni megaláztatásra adott 1924-es magyar sportválasszal Holmár Zoltán tolmácsolásában, a Tu­rul Szövetséggel és a korabeli ifjúsági mozgalmak történeté­vel, melyeket Szokolay Domo­kos tekint át. Tárgyát tekintve valóban csemegét kínál az olva­sónak a kommunista leszámo­lások krónikája, benne a végső mentsvárként családjával, majd önmagával végző Zöld Sándor belügyminiszter korra jellemző ködös históriájával, Bank Bar­bara tollából, vagy Török Ádám tanulmánya egy titokzatos né­met partizánszervezetről, a Ver- wolfról, a Vérfarkasokról. A bő­séges képanyagot hozó szép ki­állítású kiadványt Nagy Miklós Mihálynak a jeles hadtörténész, Perjés Géza maga idejében nem kevés vihart kavaró munkássá­gáról szóló tanulmánya zárja. ■ Szathmáry t

Next

/
Thumbnails
Contents