Új Néplap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-24 / 145. szám
2014. JÚNIUS 24., KEDD 5 BELFÖLD - KÜLFÖLD Juncker megállíthatatlan? választás Az EU-csúcs fókuszában nem csak a bizottsági elnök lesz Jean-Claude Juncker az EP-választások előtt is intenzíven kampányolt, és egyre több jel utal arra, hogy a tagországok beleegyeznek a jelölésébe Magyar szál a lengyel kormány lehallgatási botrányában felvételek Tovább dagad a botrány a lengyel kormány körül, miután a Wprost tegnap megjelent számában újabb hang- felvételeket szivárogtatott ki. A lengyel hetilap többek között egy olyan felvételt közölt, amelyen Slawomir Nowak, a kormányzó Polgári Platform (PO) 2005-ös médiakampányának vezetője és Dariusz Zawadka, egy különleges katonai alakulat volt parancsnoka, jelenleg a PERN olajvezeték-üzemeltető cég vezetőhelyettese arról beszélget, hogy Zbigniew Religa neves szívsebész azért lépett vissza a 2005-ös elnökválasztáson Donald Tusk javára, mert átvállalták az adósságát. Tusk akkor alulmaradt Lech Kaczynskival szemben, 2007 óta viszont ő vezeti a lengyel kormányt. Nowak tavaly novemberben kényszerült távozásra az infrastrukturális fejlesztésekért felelős tárca éléről hamis vagyonbevallása miatt, azóta vádat emeltek ellene. A hangfelvételek bajba sodorhatják Radoslaw Sikorski külügyminisztert is, aki egy másik kiszivárogtatott beszélgetésen azt fejtegette, menynyire haszontalan, hogy Varsó behódol az Egyesült Államoknak. A politikus szerint ez a szövetség nem csak haszontalan, de egyenesen káros lehet Lengyelország számára, mivel konfliktusokat szíthat a németekkel és az oroszokkal. Az időzítés különösen kellemetlen Sikorski számára, mivel a Moszkvát korábban nyíltan bíráló politikus az egyik jelölt az EU ősszel megüresedő külügyi főképviselői posztjára. Érthető, hogy a külügyminiszter a TVN24 csatornának azt fejtegette, bűnözői körök állnak a lap állítása szerint egy étteremben készült felvételek kiszivárogtatása mögött. A tegnap kiszivárogtatott felvételeken szóba került a magyar kormány paksi hitel- felvétele is. Az Orlen lengyel állami olajtársaság vezetője, Jacek Krawiec egy februári találkozón Pawel Grás kormány- szóvivőnek vulgáris szavakkal bírálja azt, hogy Orbán Viktor kiegyezett Putyinnal a paksi atomerőmű tízmilliárd eurós orosz hitelből történő felépítéséről. ■ VG Egyre jobban elszigetelődik a Jean-Claude Junckert ellenző európai politikusok kis koalíciójának vezetője, David Cameron. A hétvégi EU-csúcs a konzervatív brit kormányfő számára nem csak az unióban, de otthon is komoly kudarccal fenyeget. VG-összeállítás Két vonat halad egymás felé: az egyiken, amelyet Angela Merkel német kancellár vezet, ott ül a 28 EU-tagállam legtöbbje, a másikon David Cameron brit kormányfő mögött pár utas, akik legszívesebben diszkréten leugranának. Ezzel a hasonlattal vezette fel a Reuters elemzője írását a Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnöki jelölését megelőző hercehurcáról. Az ugyanis két nappal az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója előtt biztosra vehető: a volt luxemburgi kormányfő, egyben az európai parlamenti választásokon győztes Európai Néppárt csúcsjelöltje lesz a tagországok többségének kiszemeltje Jósé Manuel Barroso utódlására. Juncker amúgy sem gyenge pozícióját az elmúlt napokban több helyről is megerősítették. Egyfelől az Európai Parlament (EP) második legnagyobb frakciószövetsége, a baloldalé beleegyezett abba, hogy támogatják Junckert, ha az EP-t a következő időszakban is az ő jelöltjük, Martin Schulz vezetheti. Hasonló véleményt fogalmazott meg a hét végén Angela Merkel is, miközben Párizsban kilenc EU-ország baloldali vezetője tartott a témában egy nap alatt megszervezett minicsúcsot. A résztvevők - Francois Hollandé francia elnökön kívül a belga, a cseh, a dán, az olasz, a román és a szlovák miniszterelnök, illetve az osztrák kancellár - is a konzervatív jelölt mellett álltak ki. A nagy összetartás nem csak Juncker egyöntetű támogatottságát jelzi, de azt is, hogy a tagAz ideális jelölt az európai Tanács új elnöke és az EU új külügyi főképviselője jó eséllyel nő, baloldali és valamely új tagországból származó lehet - írja a Financial Times a háttéralkukra hivatkozva. Az elnökségre így jó esélye van Helle Thorning-Schmidt dán mi- niszterelncknőnek, a francia országok szeretnének túlesni a jelölési procedúrán. Ennek egyik magyarázata az, hogy ha a héten nem születik konszenzus, úgy ellehetetlenül az EP tisztújítása is, márpedig a testület július elején már ülésezik. A baloldali vezetők ugyanakkor egy másik vezetőváltásról is egyeztettek. Az Európai Néppárt konzervatív jelöltjének baloldali támogatásáért cserébe a belga Herman Van Rompu- yt várhatóan egy baloldali politikus fogja követni az Európai Unió elnöki székében, ennek személyéről is tárgyalhattak Párizsban. A csütörtök este kezdődő EU-csúcs legizgalmasabb témája így ez utóbbi kérdés - illetve a következő külügyi vezető személyéről szóló vita - lehet. Annál is inkább ez a két posajtó ugyanakkor megemlítette még Enrico Letta volt olasz és Jean-Marc Ayrault volt francia kormányfőt is. Lady Ashton utódaként a lengyel külügyminisztert, Radoslaw Sikorskit, illetve Krisztalina Georgievát, az Európai Bizottság bolgár tagját emelgetik. zíció kerülhet előtérbe, mivel a londoni kormány az elmúlt hetek diplomáciai próbálkozása ellenére sem tudott több országot maga mellé állítani a Junckert ellenzők táborába. A BBC szerint Cameron most ragaszkodna ahhoz, hogy a tagországi vezetők személy szerint szavazzanak a luxemburgi politikus jelöléséről. Ez azért lenne fontos, mert a döntésnél nincs szükség egyhangúságra, így a vita nélküli „alku” a brit miniszterelnök szerint gyakorlatilag delegálná ezt a fontos döntést a (kérdésben amúgy a végső szót kimondó) Európai Parlament kezébe. A konzervatív politikus tegnap Herman Van Rompuy-jel folytatott megbeszélésén egyenesen „veszélyes precedenseként utalt a csúcsjelölt elfogadására. A The Sunday Times ugyanakkor már arról írt legutóbbi számában: a londoni kormánykörök is tisztában vannak azzal, hogy elszigetelődtek. Ez azonban nem csak európai szinten jelenthet komoly kudarcot David Cameron számára, de hazájában is. Mind baloldali, mind az EP-választásokon győztes euroszkeptikus ellenzéke élesen bírálta ugyanis amiatt, hogy nem járt sikerrel Juncker megbuktatásában. HÍRSÁV Fico szerint nem várható áfacsökkentés A szlovák kormány nem tervezi a forgalmi adó (DPH) jelenlegi, 20 százalékos szintjének csökkentését - mondta Robert Fico szlovák kormányfő Pozsonyban. Szlovákiában a második Dzurinda kabinet idején változtatták egykulcsosra az áfát, amelynek szintjét akkor 19 százalékban szabták meg. A forgalmi adó szintjét a 2010 és 2012 között kormányon lévő jobb-közép liberális Radicová kormány emelte 20 százalékosra, azt ígérve, hogy a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedés ideiglenes időtartamú lesz. ■ MTI Államosítaná Szófia a bedőlt bankot a bolgár kormány kilátásba helyezte, hogy államosítja a pénteken a jegybank felügyelete alá vont bankot, ha a pénzintézet részvényesei „nem nyitják meg pénztárcáikat” és nem hajtanak végre tőkeemelést egy hónapon belül. A központi bank azután lépett, hogy a balkáni ország negyedik legnagyobb bankjának, a Corporate Commercial Bank (Corpbank) fiókjait pénteken megrohanták a betétesek, mert a sajtóban olyan hírek jelentek meg, miszerint a banknak nincsenek rendben a pénzügyei. ■ MTI Ukrajna nem rendezte a kötvényadósságát? OROSZORSZÁG AZT állítja, nem kapta meg azt a pénzt Ukrajnától, amelyet állítólag Kijev átutalt az Oroszország által lejegyzett 3 milliárd dolláros kötvény esedékes kamata után. Az ukrán pénzügyminisztérium pénteken arról számolt be, hogy a határidő előtt két nappal 73,33 millió dollárt átutalt. Ukrajna december 17-én kötött támogatási megállapodást Oroszországgal, amelynek alapján Moszkva 15 milliárd dollár értékben vásárol ukrán kötvényeket. Szergej Sztorcsak orosz pénzügyminiszter-helyettes nemrég azt közölte: lekerült a napirendről a támogatási program folytatása. ■ MTI Nincs veszélyben a költségvetési hiánycél az NGM szerint Büdzsé Az alacsony energiaárak miatt a tervezettnél kevesebb jövedéki adó folyhat be Májusban óriási, 269,4 milliárd forintos többlet alakult ki a költségvetésben, amiben- nagy szerepet játszott, hogy a munka ünnepe miatt még áprilisban kiutalták a béreket és a családi juttatásokat. Emiatt az áprilisi hiány megugrott, a májusi többlettel viszont 681,9 milliárd forintra csökkent az év első öt hónapjában felhalmozott deficit. Áprilisban már megközelítette az éves előirányzatot a hiány mértéke, májusban azonban a 984,6 milliárd forintos deficitterv 69,2 százalékára csökkent a hiány a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adatai szerint. Igaz, a hiánycél már nem sokáig él, mert 152 milliárd forinttal emelni fogják. Erre azért van szükség, mert kormány bevásárolt: állami tulajdonba kerül az Antenna Hungária Zrt., a Magyar Gáz Tranzit Zrt, az AVE Magyarország Kft és a FŐGÁZ Zrt. is. A Költségvetési Tanács úgy véli, nem zárható ki, hogy a tranzakció egy része befolyásolja az uniós módszertan szerinti, eredményszemléletű hiányt. Banai Péter Benő, az NGM államtitkára a Világgazdaság kérdésére közölte, hogy a költségvetési módosítás az állami vagyon gyarapodását célzó kormányzati döntések végrehajtásának költségvetési fedezetét teremti elő. „A pénzforgalmi hiányt GDP-arányosan ugyan mintegy Banai Péter Benő 0,5 százalékponttal növeli, de jelenlegi ismereteink szerint nem befolyásolja az uniós módszertan szerinti hiányt” - emelte ki az államtitkár. A költségvetés online tájékoztatóján Banai lapunk kérdésére hangsúlyozta, hogy a jelenlegi folyamatok alakulását tekintve nincs szükség kiigazításra, a kitűzött 2,9 százalékos hiánycél tartható. A Költségvetési Felelősségi Intézet szerint viszont több mint 70 milliárd forintos kiigazítás szükséges a hiánycél tartása érdekében. A csökkenő fogyasztói árindex kapcsán Banai kiemelte, hogy az alacsony infláció a lakosság széles rétegei számára tesz lehetővé magasabb fogyasztási szintet. Elismerte, hogy rövid távon az alacsony infláció egyes költségvetési bevételeket (például áfa) negatívan érinthet. „Az áfabevételeket azonban nem önmagában az infláció, hanem alapvetően a folyóáras fogyasztás alakulása határozza meg, így amennyiben csökken az infláció, a háztartások az eredetileg tervezettnél több árut és szolgáltatást vásárolhatnak meg” - magyarázta. Szerinte a közvetlen rövid távú negatív államháztartási hatásokat így a közvetett pozitív hatások részben ellensúlyozzák. Az alacsony infláció más bevételeket is érinthet. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Világgazdaságnak adott interjújában nemrég az alacsony energiaárak miatt csökkenő jövedékiadó-bevételt nevezte kockázati tényezőnek. Erre a felvetésünkre Banai hangsúlyozta, hogy a jövedéki adó esetében az előirányzattól elmaradhat a teljesülés. Hozzátette, hogy más adónemeknél, például a szociális hozzájárulási adónál többletbevétel várható. ■ H. J. Előirányzat (milliárd forint) 2014, máius végén (milliárd forint) Központi költségvetés-961,30-817,3 Elkülönített alapok-23,3 26,3 TB-alapok 0 109,3 Egyenleg-984,6-681,7 FORRÁS: NGM
