Új Néplap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-19 / 141. szám
gMMMMHHNBMMMMI Lázár János az ország uniós főtárgyalója LÁZÁR János Miniszter- elnökséget vezető minisztert jelölte ki a kormány a 2014-2020-as programozási időszak tervezésének koordinációjáért felelős uniós főtárgyalónak. A határozat a szerdai Magyar Közlönyben jelent meg. Lázár feladata, hogy a Közös Stratégiai Keret alá tartozó alapok ügyében egyeztessen az Európai Bizottsággal, vezesse a tárgyalásokat és képviselje a magyar álláspontot. Ezt a feladatot eddig Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter töltötte be. ■ MTI Emelkedik az üzemanyagok ára emeli bruttó 4-4 forinttal a gázolaj és a benzin literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mól Nyrt.- értesült piaci forrásokból az MTI. Az emeléssel a gázolaj literenkénti átlagára 422-423 forintra, a benziné 421-422 forintra nő. A Mól legutóbb tegnap változtatott az árakon, akkor bruttó 5 forinttal emelte a gázolaj és 4 forinttal a benzin literenkénti nagykereskedelmi árát. ■ MTI Megugrott az álláskeresők száma májusban A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 514,4 ezer álláskereső szerepelt, ami áprilishoz képest több mint 100 ezer fős, 24,3 százalékos növekedés, de az előző év azonos hónapjához képest még így is 700 fővel kevesebb munka- nélkülit tartottak nyilván. A nyilvántartott álláskeresők aránya az aktív népességhez viszonyítva 11,7 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért ráta pedig 7,4 százalékos értéket mutatott. A legalacsonyabb az álláskeresők aránya továbbra is Győr-Moson-Sopron, Vas, és Pest megyében, valamint Budapesten volt. ■ MTI Lesújtó kép a szakképzésről elemzés Magasabb a munkanélküliség a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzetteknél A többi középfokú képzéshez képest alacsonyabb szintű a tudásszintjük a szakképzésben részt vevőknek, az alacsonyabb követelmények ellenére magas a lemorzsolódók és a bukottak aránya. Éber Sándor „A szakiskolákban koncentrálódnak a társadalmi kirekesztődés veszélyének kitett tanulók” - áll a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének felmérésében. Az elemzés szerint a szakiskolába jár a legtöbb hátrányos helyzetű tanuló (29 százalék) a középfokú iskolatípusok közül. A nyolcadik évfolyamot sikeresen befejező roma származású diákok körében a szakiskolai képzés választása gyakoribb, mint a nem roma tanulók esetében, akik inkább szakközép- iskolában vagy gimnáziumban tanulnak tovább. A szakiskola a magyar oktatási rendszer szelekciós mechanizmusainak kitett intézmény, így nagy arányban vannak jelen gyenge tanulmányi eredményekkel rendelkező tanulók. A középfokú oktatás során szakmát szerző diákok aránya Magyarországon elmarad az EU-s átlagtól. A szakiskolákból a munkaerő-piaci keresletet meghaladó számban kerülnek ki potenciális szakképzett munkavállalók, a munkaadók mégis a szakképzettek hiányát tapasztalják. Az országos szinthez képest a munkanélküliségi ráta valamivel magasabb (12 százalék) a szakiskolát és szakmunkás- képzőt végzettek körében. A diplomás munkavállalók a szakiskolát végzettek béreinek többszörösét keresik meg, de már érettségivel is jelentősen javulnak a fizetéssel kapcsolatos kilátások. A szakiskolai képzéseknél a legmagasabb a pedagógiai képzettség nélküli (4 százalék) oktatók aránya. A szakiskolai oktatás minősége az ott tanúO H 5 u. lóknak az alapfokú oktatás során elért tudásszintjének hanyatlásában mutatkozik meg. A szakiskolások azon társas viselkedéssel kapcsolatos készségei, amelyek alapvetően meghatározzák magánéleti és tanulmányi sikereiket, alacsony szintűek a többi középfokú iskolatípusban tanulókhoz képest, ahogy általános tudásuk is alacsonyabb szintű. A többi középszintű oktatási képzéshez viszonyítva magas a képzést be nem fejezők, tehát a lemorzsolódó tanulók aránya. A szakiskolai tanulmányi követelmények elmaradnak a többi középfokú intézménytípusban elvárt szinttől, mégis magasabb az évfolyamismétlésre bukottak aránya (9 százalék, több mint 13 ezer tanuló) a szakiskolákban. „A duális képzésre való áttérés komoly áttörést hozhat a szakképzés minőségének javulásában” - mondta lapunknak az MKIK oktatási és képzési alelnöke. Bihall Tamás szerint így javulni fog a diákok elhelyezkedési arány a munkaerő- piacon. Úgy vélte, hogy duálist képzés tapasztalatait (tavaly szeptember óta már nem lehet más jellegű képzést indítani a szakiskolákban) a felsőoktatásban is érvényesíteni kellene. Bihall szerint a közeljövőben több tárgyalás, törvénymódosítás és finomhangolás is várható majd a szakiskolák ügyében. „Változtatni kell azon, hogy gyenge, nem megfelelő képességekkel rendelkező, 2-es átlagú gyerekek bejussanak a szakképzésbe” - hangoztatta Bihall. Az MKIK alelnöke szerint a négyes-ötös képességű diákoknak is vonzóvá kellene tenni ezt az iskolatípust. A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) elnöke szerint inkább az általános iskolai képzésre kellene nagyobb hangsúlyt helyezni az alapvető képességek megtanítására. Tóth József lapunknak a skandináv példát hozta fel, ahol már alapfokú oktatásban azt figyelik, hogy mely, akár a szakiskolákban alkalmazható képességeket fejlesszék a gyereknél. A tankötelezettség korhatárának sem a 16, sem a 18 éves korz nem tartja megfelelő megoldásnak. „A tankötelezettség elkerülését akkor kellene lehetővé tenni, ha a diák legalább Szakképzésben részesülő diákok aránya a középfokú oktatásban (százalék) VG-GRAFIKA FORRÁS: EUROSTAT, 2011 egy részszakképzést elsajátít az iskolai rendszerben” - mondta Tóth. Ehhez azt is bevezetné, hogy 16-18 év közöttieket részszakképesítés nélkül ne alkalmazhassák. Megfontolandónak tartja a kaució bevezetését. Ezt a szülő (rossz anyagi helyzet esetén az állam) fizetné be, és akkor kapnák vissza a pénzt, ha a diák egy adott szakképzési cikluson belül teljesítené a követelményeket. Az adófizetők pénzének pazarlásának tartja, hogy vagy 16, vagy 18 éves korig valamilyen szakma-részszakma elsajátítása nélkül maradjanak benn az oktatási rendszerben. Az MKSZSZ elnöke nem ért egyet az évismétlés rendszerével, a buktatás helyett olyan minősítést kapnának a már induláskor hiányosságokkal küzdő diákok, hogy vizsgára mehetnek, vagy sem. Tóth sérelmezte, hogy nem egyenlő elbírálásban részesítik az állami szakképző és a tanműhely keretei között működő intézményeket, mivel az állam az utóbbiaknak ad magasabb normatívát saját intézményeivel szemben. A diákok így inkább a különböző oktató kft.-kkel kötnek szerződést. Nem szerencsés a szakmák összevonása nem mindig veszik figyelembe a szakképzésben diákok fiziológiai képességeit - véli Tóth József, az MKSZSZ elnöke. Az építőmesteri szakmáknál magas szintű alkalmas- sági vizsga van. Aki alkalmatlan, nem tud az olyan egészségügyi korlátokkal ellátható szakmákra jelentkezni, mint a burkoló, vagy a parkettás, amire az építőiparnak is nagy szüksége lenne. Az érintettek így a vendéglátás, kereskedelem szakokra helyezkednek el, ahol túlképzés van. „nem volt szerencsés több szakma összevonása sem” - mondta Tóth. Ilyen például az egyesített kőfaragó-műkö- ves-épületszobrász szakma. Van olyan évfolyam, ahol erre mindössze öten jelentkeztek, míg korábban, amikor még külön is el lehetett sajátítani a szakmákat, akkor 30 fős évfolyamokat indítottak. Még egy lépés Kelet irányába beruházás A türkmén földgázzal a kulturális kapcsolatok is megerősödhetnek Trócsányi bemutatta államtitkárait Bár Magyarország és Türkmenisztán közötti kereskedelmi forgalom viszonylag szerény, a közép-ázsiai ország olyan gazdasági modernizációs programba kezdett, amely jó együttműködési lehetőségeket kínál a magyar vállalatoknak - mondta Áder János köztársasági elnök tegnap a Sándor-palotában, miután fogadta türkmén kollégáját, Gurbanguly Berdimukhamme- dowot. Áder kiemelte: Türkmenisztán az az ország, amelynek a világon a negyedik legnagyobb fóldgáztartaléka van, az elmúlt évben 10 százalékos gazdasági növekedést ért el. Az ország területének 70 százaléka sivatag, ezért a megbeszélés kereteit is az adta, hogy Türkmenisztánban sok a gáz, de kevés a víz. Áder kiemelte, hogy a program magyar cégek bekapcsolódását jelentheti már zajló beruházásokba a vízgazdálkodásban, élelmiszer- exportban, de megteremti az oktatási és kulturális kapcsolatok bővítésének a lehetőségét is. Tudományos, kulturális és oktatási együttműködési megállapodást írt alá Balog Zoltán miniszter Sapardurdy Toylyev türkmén miniszterelnök-helyettessel, Szijjártó Péter államtitkár pedig gazdasági együttműködési megállapodást írt alá Anna- muhammet Gochiev miniszterelnök-helyettessel, és Rashid Me- redow külügyminiszterrel. ■ VG Gurbanguly Berdimukhammedow és vendéglátója, Áder János kormány Az Igazságügyi Minisztérium (IM) a jogalkotásban, a nemzetközi kapcsolatokban az emberek boldogulásáért kíván dolgozni - mondta Trócsányi László miniszter azon a sajtótájékoztatón, amelyen bemutatta a tárca államtitkárait. Kifejtette: nem lehet elvitatni a képviselők jogát, hogy egyéni indítvánnyal törvényt kezdeményezzenek. Mindazonáltal az IM akkor tudja jól ellátni feladatát, ha a jogalkotásban döntő szerepet kap. A miniszter általános helyettese Répássy Róbert lesz. A politikus, aki egyben a tárca parlamenti államtitkára, jelezte: az Országgyűlés őszi ülésszakára terjeszti be a kormány azt a tervezetet, amely megoldaná a tényleges életfogytiglan kérdését. Molnár Zoltán, a tárca közigazgatási államtitkára jelezte: folyik a büntetőeljárási és a polgári perrendtartásról szóló kódex előkészítése, a ciklus közepére várható a két normaszöveg. Berke Barna uniós és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár elmondta: a kötelezettségszegési eljárásokban ezentúl az IM alakítja ki a magyar kormány álláspontját az Európai Bizottság előtt. Patyi Gergely, az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár arról beszélt, hogy partneri kapcsolatra törekednek az ügyészséggel és a bíróságokkal. ■ MTI
