Új Néplap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-16 / 138. szám
Miért dugul be a fotelom „ok nélkül”? áramlástan 2010 augusztusában egy Mongólia és Kína között vezető főútvonalon összeomlott a közlekedés. Közel 11 napig álltak jóformán mozdulatlanul a 100 kilométer hosz- szú szakaszon a gépjárművek. És aztán szinte egy csapásra megszűnt a dugó. A jelenséget világszerte ismerik az autósok. Ha egy torlódás után újra megindul a forgalom, az ok gyakran rejtélyes marad: nincs építkezés, nincs baleset, nincs útszűkület - nincs látható ok. Az áramlástanban használatos matematikai modellekkel azonban nagyon is megmagyarázható ez a fenomén. E szerint az autópályán a forgalom kritikus helyzetbe kerül, ha sávonként és óránként több mint 2200 autó közlekedik. Ugyan a nagyon sűrű forgalomban még nem alakul ki automatikusan dugó. Az azonban, hogy ilyenkor egy vezető milyen gyorsan hajthat, és mikor kell legkésőbb fékeznie, lényegében az előtte haladó autó sebességétől függ. Ha annak sofőrje csak egy pillanatra is figyelmetlen, és csak csekély mértékben, de lassabban halad, az éppen elég a forgalom áramlásának visszavonhatatlan megváltoztatásához. Mert a mögötte haladó is kénytelen csökkenteni a tempót. Mivel azonban csak késleltetve tud reagálni, általában erősebben tapos a fékre, mint az előtte közlekedő. Éppúgy az utána lévő és minden mögötte haladó. Létrejön egy lökéshullám, amely mind több gépjárművet ér el, és a haladási iránnyal ellentétesen terjed. Ez gyakran a forgalom teljes leállásához vezet. ■ 2014. JÚNIUS 16., HÉTFŐ Másodpercek is számítanak A világon nyolc közül egy ember éhezik, 2013-bán alultápláltság következtében több ember halt meg, mint AIDS-ben, maláriában és tuberkulózisban együttvéve. Az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete (FAO) mégis előrelépésről tesz jelentést: azon emberek száma, akik nem jutottak elegendő táplálékhoz, 868 millióról (2010-től 2012-ig terjedő időszakban) 842 millióra (2011-től 2013-ig) csökkent. A millenniumi célt, miszerint 2015-re a krónikusan éhínségtől szenvedő emberek arányát 2001-től a felére csökkentik, az ENSZ ezen trend ellenére sem fogja elérni - de legalább látható ÉLETMÓD - TUDOMÁNY Szerkesztőségünk ajánlja a most megjelent GEO magazint Robertsék az utolsó juhtenyésztők közé .tartoznak a környéken. Amikor a gyapjú ára hullámzani kezdett, a legtöbben áttértek a marhatenyésztésre Élet a forró hátországban Ausztrália Aki idetelepül, azt a nemzet csodálja, de néha szánja is Ausztrália hátországa, az outback, több mint por és pusztaság: egyre több fiatal nő találja meg itt a hatalmas jószágfarmokon élete hivatását. Látogatás Victoria Downsban. Hamarosan 17 óra, egy óra múlva lemegy a nap, az árnyékok megnyúlnak a vörös homokon, mintha lehengerelték volna. Hirtelen azonban porfelhő kerekedik az udvaron, és ott van a Road Train, egy vontató és egy teherautó-utánfutó, olyan hosszú és olyan széles, mint három sorház. Csak holnapra várták. Valamit elszúrtak, az apja valamit összekevert; ó, Apa és az ő időpontjai - persze most meg elutazott. A marhákat még ma útnak kell indítani, a sofőr ragaszkodik hozzá. Akkor gyerünk. A 26 éves Catherine Roberts odafüttyent a kutyájának és Riley-nak, a jackaroonak, a fiatal cowboynak. Már egy pár hónapja tanulja, hogy itt kint nem számít, hogy az embert egy férfi vagy egy nő szúrja le. A nő átmászik a rácson, bele a bőgő marhák hullámzó tengerébe. Kalap, ing, farmernadrág, lófarok, nyakában adóvevő lóg - karcsú, szívós jelenség a jószágmérleg mellett. „Hejejej, gyeregyere- gyere!” Vaskapuk csapódnak, tehenek botladoznak, egyesek előre nyomakodnak, beékelődnek a négymázsás test lendületével a rácslécekbe. Catherine úgy dolgozik, mint egy gép: a nehéz marhákat a bal kapuhoz, a könnyebbeket jobbra. Két óra alatt Riley-val közel 150 állatot hajt fel a teherautóra, majd odaint a sofőrnek, lecsapkodja a csizmaszárát, beáll a konyhába és steaket süt. Ó, ez semmiség - mondja majd -, az klassz ez az ellenséges környezet Ausztrália területének több mint háromnegyedét teszi ki. Itt jóval kevesebb, mint egymillió ember lakik. A terület nagyobb, meghatározó része félsivatagos, szárazságtűrő növényekkel és állatvilággal, időszakos vízfolyásokkal, minimális lakossággal. A valamelyest termékeny részeket elsősorban legelőként hasznodolog, ha az ember jól elvégezte a munkát, szerencsére telihold volt, legalább adott némi fényt. Aztán röviddel fél kilenc után lefekszik aludni. Holnap fél hatkor új nap kezdődik Victoria Downsban. Victoria Downs. Egy darab zord földterület szép női neve, 13 ezer hektár, akkora, mint Párizs alapterülete, nyolcórányi autóútra nyugatra Brisbane-től. A környéken ez az egyik legnagyobb farm, de még mindig százszor kisebb, mint Queensland legjelentősebb állattartó telepe. A nagyság itt a szükséges válasz a hiányra: ahol a szárazsítják, hagyományosan juhvagy szarvasmarhatenyésztés folyik a hatalmas kiterjedésű gazdaságokon, melyek területét a kormánytól bérlik. az outback területén található a világ leghosszabb, nem közlekedési célú építménye, a több, mint 5000 kilométer hosszú dog fence, a dingó-kerítés, amely a vadkutyák és kengurujárvány ellen védi a gazdaságokat. ság miatt alig terem valami, ott a jószágnak nagy területen kell megkeresnie az élelmet. Egy juhra 15 ezer négyzetmétert számolnak; Nyugat-Éurópában hasonló méretű területen tízszer ennyi állat legelész. És ebben az évben különösen súlyos az aszály. Victoria Downsban a 3500 merinói juhnak és a 2200 szarvasmarhának extra táplálékra van szüksége a túléléshez. Pofájukban a fűcsomók száraz papírként zörögnek. Tíz ausztrálból csak egy él az outbackben, ebben az ellenséges környezetben, amely a kontinens több mint háromnegyedét teszi ki. Aki idetelepül, azt a nemzet másik része csodálja, de néha szánja is. A tágas, szabad föld ideálját por lepte be. Catherine kinéz az ablakon a kertjére, amely az outback minden barna színárnyalatát felvonultatja. „Az idegenek gyakran megkérdik: „Hogyan bírod ki ott a bush- ban, abban a mocsokban, főleg nőként? - mondja úgy, mintha nem értené a kérdést. - Erre azt felelem: Hogyan lehet a városban élni?” Részlet: A Geo magazin 2014/06. számából Az outback - az „isten háta mögötti vidék” 13 Amikor a nyakkendő megkötése . már tudomány matematika A férfiak közül so- kan csak egyet tudnak - ami gyakran a Windsor-csomó. Né- hányan kettőre-háromra is képesek. Valószínűleg azonban nincs ember, aki mind a 177 147 lehetséges variációját ismerné a nyakkendő megkötésének. A stockholmi KTH Royal Institute of Technology kutatójaként dolgozó Mikael Vejdemo-Johans- son vezette matematikusokból álló csapat számításai szerint ugyanis pontosan ennyiféle verzió létezik. így egy férfi 485 éven át mindennap új nyakkendőcsomót hordhatna annak veszélye nélkül, hogy kétszer egymás után ugyanazt köti. Nem a svédek voltak az elsők. 1999-ben két cambridge-i matematikus is bemutatott egy vizsgálatot a nyakkendőkérdés ügyében. Ők azonban csak 85 variációt számoltak össze. Amikor azonban Vejdemo-Iohans- son a Mátrix című mozifilmben egy olyan csomót látott, amely hiányzott a felsorolásból, felismerte, hogy az nem lehet, és maga számolt utána. Abból a meggondolásból indult ki, hogy egy nyakkendőn maximum 11 hurkot köthetünk, mielőtt az gordiuszi csomóvá változna. Nos, átvette mindegyik lehetőséget - egyszer balról majd jobbról vetette át az egyik szárat a másikon, alulról és felülről minden elképzelhető masnit megkötött. Az eredmény 177 147 különböző lehetőség. Aki nem hiszi, a http://tiek- nots.johanssons.org/ties.html internetes oldalon egy véletlengenerátorral utánaszámolhat! Közeledik az éhínség vége? élelmezés Elérhető közelségbe került a millenniumi cél közelségbe került. A cél például Nicaraguában teljesült, ahol a jelenlegi politikai és gazdasági stabilitást a vidéken élő kisparasz- tok szegénységének leküzdésére használták fel. ■ Számos országban értek el haladást, Afrikában azonban még sok helyen nehéz a helyzet A Szaharától délre eső Afrikában azonban az egyenleg rosszabb képet mutat: Ugandában például az erős népesség- szaporulat meghaladja a mező- gazdaság termelékenységének növekedését. Más országok, mint Burundi vagy Tanzánia, amelyek élelmiszerimportra szorulnak, a jelentősen emelkedő gabonaáraktól szenvednek. Valamennyi ország közül Indiában és Kínában van a legtöbb alultáplált lakos, és a világszerte érintett emberek 63 százaléka Ázsiában él. Szá- ! műk, 527 millió, magas, de csökken: 20 évvel ezelőtt még 733 millió volt. Összességében az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy a gazdasági növekedés az éhínség ellen folytatott harcban csak akkor hoz sikereket, ha azt a vidéki régiók fejlesztése, az egészségügy támogatása, valamint működő szociálpolitika kíséri. Épületek a fold mélyén építészet A tervezők szerint hatékonyabbak és olcsóbbak A modern városok gyakran az ég felé ágaskodnak. Valamikor azonban majd mélyen a földbe is nyúlhatnak, mert az építészet jövője az „alvilágban” rejtőzik - hiszik a hivatás látnoki képességű művelői. Sőt, Mexikóváros számára az építész Esteban Suárez egy Earthscrapert („földkarcoló”) álmodott meg, egy 65 emelet mélyen a földbe nyúló, fordított piramis alakú toronyházat. Ez a tölcsérforma tenné lehetővé a minél több fény bejutását felülről a mélybe. A New York-i építész, Daniel Barasch tervének sincs sok köze a sötét, föld alatti barlangrendszerekhez vagy a rémfilmekből ismert börtönökhöz: különleges Egy látnok: Esteban Suárez tetőablakok hivatottak a napfényt hat méter mélyre, Barasch világvárosa első föld alatti parkjának fáihoz és növényeihez vezetni. A park megvalósításának tervezett helyszíne egy 65 éve üresen álló boltíves létesítmény a Lower East Side-i Dalancey Street alatt. A látnokok szerint a föld alatti építmények tartósabbak, mivel kevésbé vannak kitéve az időjárás hatásainak, mint a felszíniek. Valamint az olyan metropolisok, mint például Sanghaj horribilis ingatlanárait figyelembe véve pénzügyileg is kifizetődőnek tűnik a városok felületének föld alatti kiaknázását lehetővé tevő befektetés.
