Új Néplap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-12 / 135. szám
I < j KOZELET Mr. v,m WSHK&KBBR&Kii HÍRSÁV Varga bemutatta államtitkárait varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán Budapesten bemutatta az NGM hét államtitkárát. Az adó- és pénzügyekért felelős államtitkári poszton Orbán Gábor marad, Czomba Sándor munkaerőpiaci és képzési államtitkár lesz. Tállai András lesz a parlamenti államtitkár, Banai Péter Benő az államháztartásért felelős államtitkárságot irányítja. A belgazdaságért felelős állam- titkárságot Glattfelder Béla vezeti, aki eddig európai parlamenti képviselő volt. Az uniós források felhasználásáért felelős államtitkári posztot Rákossy Balázs, a nemzetgazdasági miniszter volt kabinetfőnöke látja el. ■ MTI Brüsszel megtette javaslatát a büdzsére BEMUTATTA SZERDÁN javaslatát az Európai Unió 2015-ös költségvetésére az Európai Bizottság. A tervezet jövőre 145,6 milliárd euró értékben tenné lehetővé a kötelezettségvállalást, és 142,1 milliárd euró tényleges kifizetést tartalmaz. A bizottság azt is tudatta: a kifizetések mintegy 40 százaléka a korábbi, 2007 és 2013 közötti időszakban tett kötelezettségvállalások teljesítése. ■ MTI Nyolc operatív program az EU-nak MAGYARORSZÁG A 2014-2020- as európai uniós fejlesztési időszak tíz operatív programjából nyolcat benyújtott az Európai Bizottságnak - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára szerdán. Hozzátette: a hiányzó két operatív programból a vidékfejlesztési technikai okok miatt nem volt beküldhető, de néhány napon belül ez is megérkezik Brüsszelbe. ■ MTI Elfogadták a reklámadót parlament A TV2 járhat jól az utolsó változtatásokkal A kormánypárti többség megszavazta a reklámadót, nyomta az igen gombot Semjén Zsolt, Orbán Viktor és Lázár János is Minden nyomás ellenére a kormánytöbbség igent mondott a reklámadóra. Egy újabb adócsomag és a paksi hitel is a parlament elé került tegnap. Sztojcsev Iván Alig huszonkét órával azután, hogy felvették a napirendre, tegnap már meg is szavazták a reklámadót. Vagy épp médiaadót; több ellenzéki képviselő is csak így nevezte az új adónemet, mivel nem a reklámozókra, hanem a médiára szabják ki. A legtöbb kérdésben nincs nagy változás: az adó alapja a nettó árbevétel lesz. Az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után nem kell adózni. Az 500 millió és 5 milliárd közti részre 1 százalék adót kell fizetni, majd sávosan emelkedve 10-40 százalékos kulcsok jönnek. A 20 milliárd forint fölöttiekre már 40 százalékos a kulcs, ebbe a sávba jelenleg egyedül az RTL Klub esik. Őket gyengíti - pontosabban a közvetlen rivális TV2-t hozza kedvezőbb helyzetbe - az egyetlen módosító javaslat is, amelyet elfogadtak: a cégek a tavalyi elhatárolt veszteségük 50 százalékát leírhatják az adóalapból. A reklámadót már idén kivetik, augusztus 20-ig kell bevallani, majd november 20-ig két egyenlő részben megfizetni. A vitában, ahogy már napok óta, ezúttal is hosszasan hallgathattuk a felsorolásokat, mennyire rossz a magyar kereskedelmi média, milyen gyengék az itthoni sztárok, és mennyire ráférne sokakra, hogy megrendszabályoz- zák. Az előterjesztő L. Simon László .úgy fogalmazott: olyan mértékű pusztításokat végez néhány médium az ifjúság körében, amelyet nem árt ellensúlyozni. Ehhez képest nem sokan foglalkoztak a fideszes vezérszónok, Pogácsás Tibor egy elejtett félmondatával: mint mondta, azt nem állíthatjuk, hogy a reklámadó megszabályozná a médiát a műsorkészítésben, hiszen ez egy költségvetési eszköz. Minél szélesebb körre ki kell terjeszteni az adózást, a magyar társadalom joggal várja el mindenkitől, hogy egyformán vegyen részt a közteherviselésben - tette hozzá, azzal pedig ezt már csak az ellenzékiek egészítették ki, hogy a többi vállalattal már most is azoSemjén megvédene a csúnya beszédtől A nap komoly témái közt egészen szürreális mellékszálat jelentett a sporttörvény szigorításáról szóló vita. Hogy a Parlamentbe vagy egy meccsre lesz nehezebb bejutni nézőként, az nagy kérdés ezek után: a tervezet azt is lehetővé tenné, hogy vénalenyoma- tot vagy íriszvizsgálatot kérjenek a sporteseményre beléptetéshez - az előterjesztők szerint „a törvényjavaslat elsődleges célja az emberi élet maximális védelme”. A kormány nevében Semjén Zsolt azt is hozzátette: „a gyermekek, nők, családok trágár kifejezések elleni védelme érdekében előírásra került, hogy a rendezők kötelesek ennek a magatartásnak az abbahagyására felszólítani”. Igaz, az ellenzékiek szerint valószínűbb, hogy arról van szó: az új Fradi-pálya beléptetőrendszerére szabják át a törvényt. nos módon adózó cégek újabb terhiéről van szó. A Parlament elé került a paksi bővítéshez kapcsolódó orosz-magyar hitelszerződés is. Igaz, sok újdonságot ebben már nem láthattunk: akár tízmilliárd eurót is felvehet a magyar állam, a hitel felhasznált összegét 21 év alatt kell visszafizetni. Az első hitelrészt a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os energiablokkjának működésbe lépéséhez közelebbi március 15-én, vagy szeptember 15-én kell törleszteni, de legkésőbb már 2026. március 15-én. Addig is 3,95 százalékos kamatot kell fizetni, már az idén is. A törlesztés első 7 évében 4,5, a második 7 évben 4,8, az utolsó 7 évben pedig 4,95 százalékos lesz a kölcsön kamata. Egy új, kisebb adócsomagot is elkezdtek tárgyalni tegnap. | Mint Varga Mihály elmondta, a | fő cél az, hogy a fejlesztési adó- kedvezmény szabályozásának alapjait megteremtsék, ne minősüljön szabálytalan állami támogatásnak. Ez a terv meghatározza azokat a jogcímeket, amelyekre hivatkozva adókedvezményt vehetnek igénybe, és amelyek esetében nem szükséges az Európai Bizottság jóváhagyása. Kijev elégedetlen a Gazprom csökkentett árajánlatával válság A Gazprom hétfőig vár, hogy Ukrajna kifizesse gáztartozását, de addig még tárgyalóasztalhoz ülnek a felek. Ezt azután jelentették be Moszkvában szerdán, hogy a brüsszeli újabb forduló sem vezetett eredményre. Kijev változatlanul azon az állásponton van, hogy csakis piaci áron vásárolna földgázt az oroszoktól. Oroszország a korábbi, ezer köbméterenkénti 286 dollár helyett most 485 dollárt kér az ukránoktól, ezt az összeget vinnék le 385 dollárra. Moszkvában megerősítették, hogy hétfőig változatlan meny- nyiségű földgázt szállítanak Ukrajnába, és nem korlátozzák az Ukrajnán át Nyugat-Euró- pába irányuló kereskedést. Ez már a sokadik határidő módosítás a Gazprom részéről, így lassan senki nem veszi komolyan, hogy Oroszország valóban elzárhatja a csapot. Az Európai Bizottságban mégsem nyugodtak, nem hiába vállaltak közvetítő szerepet a tárgyalásokon. Azt is tudni vélik, hogy Brüsz- szel egyre erősebb nyomást gyakorol a kijevi hatalomra a fizetést szorgalmazva. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök azonban tegnap a arról tájékoztatta a kormánytagokat, hogy a Gazprom csapdába akarja csalni őket. A Gazprom szerint Ukrajna 5 milliárd dollárral tartozik, ebben az összegben szerepel a júniusra tervezett 800 milliós szállítás is. Moszkva és Kijev között másik fronton is tart a szócsata. Ukrajna napok óta arra készül, hogy nemzetközi bíróságon támadja meg a Krím félsziget Oroszországhoz csatolását. Válaszul tegnap Szergej Naris- kin, az orosz parlament alsó házának szóvivője bejelentette, 1991-ben Ukrajna annektálta a Krímet. Emlékeztetett rá, hogy 1991-ben a Szovjetunió megszűnésekor helyi népszavazást tartottak a Krímben, s az ott lakók 93 százaléka nemmel szavazott arra, hogy Ukrajnához tartozzon-e a terület. ■ VG Szegényeknek számítanak a minimálbérből elok KSH Nyolcvanhét és félezer forint volt tavaly a létminimum - Ú] számítási módszertanra lenne szükség Tizenhárom év alatt nagyjából a két és félszeresére nőtt hazánkban a minimális megélhetéshez szükséges összeg - derül ki a KSH létminimum adataiból. Magyarországon jelenleg annak az aktív keresőnek, akinek kizárólag önmagát kell eltartania, legalább 87510 forintra van szüksége ehhez, míg egy egyedül élő nyugdíjasnak ehhez 78759 forint is elegendő a statisztikusok szerint. Egy kétgyerekes, kétszülős családnak viszont csak a létminimumhoz már legalább 253779 forintot kell egy hónap alatt ösz- szeszednie. Az egy főre jutó 87510 forintos átlagos összegen belül egy aktív korú felnőtt havi élelmiszer-normatíváját 24099 forintra jött ki. A létminimum-számításnál alapul vett csaknem másfél ezer háztartás a személyes kiadások 33 százalékát költötte élelmiszerre, 28,8 százalékát lakásfenntartásra, ennek 56,6 százalékát konkrétan háztartási energia vásárlására. A vizsgált háztartások kiadásainak 15 százaléka ment közlekedésre, hírközlésre, ' 9,4 százaléka egészségügyre, testápolásra, ruházkodásra, míg oktatásra, üdülésre, művelődésre mindössze 4,7 százalék jutott. A létminimum alatt élők arányáról 2010-ben közölt utoljára becslést a KSH, akkor azt sac- colták, hogy a lakosság 37 százaléka kevesebből kénytelen Kinek mire futja? élni, mint a létminimum. Most is csak azt közölték, hogy menynyi a szegénységi küszöb, amit a létminimum hatvan százalékával számoltak: az egyszemélyes háztartások esetében ez 66399, míg a kétgyerekes, négyfős családoknál 139438 forint volt 2013- ban. Ehhez képest a minimálbér tavaly bruttó 98 ezer, nettó 64190 forint volt, akinek tehát mindössze ennyi volt a jövedelme, az bizonyosan szegény volt. De még az idei, bruttó 101500 forintnak is csak 66483 forint a nettója. A Gallup friss kutatása az OECD-országokban vizsgálta a nélkülözést, e szerint Magyar- országon a gyerekes családok közel felével, 47 százalékával fordult elő, hogy az elmúlt egy évben nem tudták megvenni a szükséges mennyiségű élelmiszereket. Ferge Zsuzsa, az ismert szociológus márciusban egy tv-in- terjúban azt mondta: az életszínvonalunkat leginkább kifejező mutatók közé elsősorban a munkalehetőségek, a jövedelem színvonala és eloszlása, a fogyasztás (különösen az élelmiszer-fogyasztás), illetve a lakhatás körülményei tartoznak. Társadalmi szinten pedig alapvető kérdés, hogy mekkorák a jövedelmi egyenlőtlenségek, illetve milyen szintű a társadalom szétszakadása, mennyire van távol egymástól a felső és az alsó tíz százalék. A KSH kutatói azonban úgy látják: a társadalmilag elfogadható szükséglet-kielégítési szint a meghatározó, nem pedig az alultápláltság, vagy az egészségtelen, túlzsúfolt lakásviszonyok, illetve a társadalmi elvárástól teljesen elmaradó ruházkodási, kulturális körülmények. A létminimum-számítás jelenlegi módszere és a mintanagyság ugyanakkor nem teszi lehetővé a differenciálást sem település- csoportonként, sem régiónként, sem foglalkozási csoportonként, pedig ezen dimenziók mentén lényeges különbségek vannak. Ezért már a közeljövőben felülvizsgálják a létminimum számítás módszertanát. ■ H. É.
