Új Néplap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-31 / 126. szám
2 2014. MÁJUS 31., SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR JEGYZET í! Ä SZATHMARY Vr WKM ISTVÁN Temetetlen holtak különös sorsú emberekkel találkozhattak a megyei levéltár legutóbbi rendezvényének résztvevői. Egykori kitelepítettek mondták el emlékeiket arról a hatvan évvel ezelőtti megrázkódtatásról, ami máig meghatározza életüket. A ma már javakorú túlélők értelemszerűen kisgyermekként szenvedték el a magyar történelem egyik legőrültebb tettét, a magyar középosztály és a kisbirtokos parasztság hatvan évvel ezelőtti felszámolását. sok mindenre emlékezünk múltunkból, sok mindenre nem. Arról méltatlanul kevés szó esik, hogy Magyar- országon nem csak a háború alatt léteztek táborok, szerveztek munkaszolgálatot másodrangúvá minősített állampolgárok számára, fosztottak meg ezreket vagyonuktól. Nem sokkal később mindez ismét megtörtént, csupán mások voltak az elszenvedői, bár teljesen ez sem felel meg a valóságnak. Megyénkben, Jászboldogházán is élt olyan kitelepített házaspár, akinek útja szinte egyenesen vezetett a német lágerből az alföldi tanyavilágba. A vagyonnal, önálló termelési, gazdálkodási tapasztalattal rendelkező, így önállóan gondolkodó emberekre nem volt szüksége a szovjet típusú, tervutasításos rendszer bűvöletében élő világmegváltóknak. így lett a tragédiák sorát hozó leszámolás a sorsuk. miért fontos ez, ennyi idő távolából? Mert ügyükben valójában máig nem történt meg az igazságtétel és a valódi jóvátétel sem. Máig idegen kézen levő földi javaik mellett méltatlan elhallgatás övezi sorsukat. Az elhallgatás, a tisztázás hiánya pedig amellett, hogy számos hazugság forrása, temetetlen holtként máig nyomasztja közéletünket. Életre keltek a kompok, révek vállalkozás Kishajón tartottak már esküvőt, konferenciát és temetést is Mintha megtörni látszód- na a jég: egyre több helyen indulnak újra az eddig Csipkerózsika-álomban szunnyadó révek, kompok a megyében. Munkatársainktól- Csütörtökön végre aláírtam az üzemeltetési szerződést két vállalkozó fiatalemberrel, akik a jövőben bérbe veszik révhajónkat, a Csámpát - újságolja az örömhírt Szendreiné Kiss Erzsébet, Tiszainoka polgár- mestere. - A vállalkozók egy sport- és turisztikai centrumot alakítanak ki községünkben a Tisza-parton, ahol egyebek között lehet majd motorcsónakázni, wake-boardozni és horgászni. Elsődleges cél azonban, hogy végre működjön a három éve a hivatal udvarán álldogáló kishajónk. Erre minden esély megvan: amint a vízállás engedi, a tavaly műszakiztatott és felújított Csámpát vízre tesszük- mondja a településvezető. Szendreiné Kiss Erzsébet mellett az elmúlt időszakban több más polgármester is kereste a különböző lehetőségeket, miként lehetne újra üzemeltetni a Tisza-menti kistelepülések révjeit, kompjait. Sej János, Nagyrév első embere a térség országgyűlési képviselőjétől is segítséget kért, aki nem zárkózott el ettől. ■ Három év után vízállástól függően újra vízre teszik Csámpát, az inokaiak révhajóját.- Úgy gondolom, a komp újraindítása nagy mértékben elősegítené Nagyrév és a környező települések fejlődését- emelte ki Boldog István. - Nagyrév ezáltal már nem lenne zsáktelepülés, megnyílna az út Tiszakécske irányába. Ez munkahelyek, bevásárlás vagy éppen turizmus szempontjából egyaránt kedvező lenne. A helyiek közül többen elmesélték, hogy korábban, amíg működött a komp, ez volt a természetes útvonal a Tisza túlsó partjára, oda jártak dolgozni, beszerezni a szükséges dolgokat, hiszen a tiszaugi híd felé túl nagyot kellene kerülni. Kiss István (balra) és Vankó György révészek Tiszaroffnál évek óta kezelik a kompot, ami különösen a nyári időszakban népszerű Ráadásul a kompok üzemeltetésére éppúgy lehet pályázati segítséget találni, mint a rajta dolgozók foglalkoztatására. Mindezzel együtt úgy vélem, elsősorban pénz és szándék kérdése, hogy újra működhessen a nagyrévi komp. Máshol szinte fennakadás nélkül (bár nem túl sok nyereséggel) üzemelnek a vízi járművek. A Vezseny-Tiszaföld- vár között működő komp a ve- zsenyi önkormányzat tulajdonát képezi, bár az üzemeltetést egy magáncéggel végeztetik.- Négy éve folyamatosan jár a kompunk, pirkadattól alkonyaiig - tájékoztatott Szabó Ferenc polgármester. - Csak a vízállás és a folyó jegesedé- se miatt állítjuk le. Most télen nem volt olyan hideg, hogy a jegesedés gondot okozott volna, így mindössze egyszer vettük ki két hétre a járművet a vízből. A forgalom azonban meg se közelíti a tíz évvel ezelőttit, úgy látszik, négy év alatt is nehezen szoktak visz- sza az emberek erre az útvonalra. Pedig érdemes errefelé jönni, Tiszajenő-Martfű viszonylatában 40 percet is spórolhatunk. Legtöbben személygépkocsival veszik igénybe a kompot, nyári szezonban a motorkerékpárral, biciklivel, sőt utóbbi időben elég sok lovas is megfordul a kompon. A járművön pedig még esküvőt és temetést is lehet rendezni, erre már volt is példa az utóbbi évekbn. A polgármester elmondta, az üzemeltetés szinte veszteséges, de árat már évek óta Falva és Várkony között sétahajózni lehet majd A Csámpát is újra vízre teszik több évtized után tavaly augusztusban indították újra Rá- kóczifalva és Tiszavárkony között is a révátkelést. A Boris néni névre keresztelt kishajó október végéig ingázott a két part között, idén viszont még nem állt szolgálatba. Krizsán Józseftől, Rákóczifalva polgármesterétől megtudtuk, a Tisza ingadozó vízállása miatt a falvai kikötőnél a lejáró meghosszabbítása és mobil lejáró kialakítása vált szükségessé. A tervek és maga a lejáró tí elkészült, az engedélyeztetés azonban még folyamatban van, de reményeik szerint legkésőbb június vége felé megindulhat a közlekedés a két part között.- A tavalyi még „tanulóév” volt, huszonöt-harminc százalékos kihasználtsággal - mondta a polgármester. -, jó lett volna, ha nagyobb az érdeklődés, több az utas. távlati terveik között szerepel a sétahajóként való üzemeltetés is, ami azonban a hajó átalakítását és újfajta engedélyek beszerzését igényelné, így Boris néni idén még csak a két part közötti átkelést fogja biztosítani, a tavalyi áron. nem mertek emelni. Igénybe vehetők viszont egyéb szolgáltatások, mint például esküvő a kompon, de a kompkikötő mellett csónakkikötő is működik, az elképzelések között pedig sátorozó hely kialakítása is szerepel, bár egyelőre igen szűkösek a lehetőségeik. Nagykörű és Fegyvernek között is rendszeresen jár a komp. A tiszai átkelő üzemelését természeti jeleségek akadályozhatják, télen az esetleges jég miatt, tavasszal a magas vízállás miatt szünetelhet a működése, mostanság azonban zavartalanul működik. A kompot nyári időszakban egyébként igen sokan veszik igénybe. Úgy tűnik tehát, egy kis fantáziával, különböző szolgáltatásokkal nyereségessé tehető egy-egy vízi jármű működtetése, erre szerencsére megyénkben egyre több a pozitív példa. X GYORSSZAVAZAS ■ Ön utazott már révvel, komppal? Szavazzon hírportálunkon holnap 16 óráig: SZ0U0N.hu A szavazás eredményét a hétfői számunkban közöljük. 1 A»— Átadták a szelevényieknek az új piacteret fejlesztés Mindössze három hónap alatt valósult meg a beruházás a községben Elfelejtett múltunkra emlékeztek a levéltárban Régi vágyuk teljesült a szelevényieknek a tegnap átadott új piactérrel. A beruházás március közepén kezdődött, ekkor helyezték el a létesítmény alapkövét a község központjában, az elmúlt pár hónap alatt pedig sikerült teljesen kialakítani, felépíteni a piacot. Az ünnepélyes átadáson Boldog István, a térség ország- gyűlési képviselője valamint Búsi Lajos vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár is jelen volt. Elhangzott, mostantól már kulturált körülmények között árusíthatják portékáikat a szelevényi őstermelők és háztáji gazdálkodók. Az új, 200 négyzetméteres piactér Boldog István országgyűlési képviselő, Búsi Lajos helyettes államtitkár és Pánczél Ferenc polgármester a piac avatásán könnyen megközelíthető, hiszen a főtéren alakították ki, az emlékmű mellett. Egyelőre hat darab asztalt helyeztek el a nyitott placcon, ami fölé tetőt is emeltek. A munkálatok 7,9 millió forintba kerültek - tudtuk meg Pánczél Ferenc polgár- mestertől, aki hozzátette, a település kezdetektől fogva sokat tett a mezőgazdaság és az állattenyésztés fellendítéséért: nemrégen háromszáz darab fehér húshibrid kiscsirke érkezett a településre, itt hizlalják majd fel a közfoglalkoztatottak a szárnyasokat. Az állatokat helyben szeretnék a szelevényieknek értékesíteni, akár éppen a most átadott piacon. ■ történelem a májusi levéltári estén az 1950-es évek szinte teljesen feltáratlan tragikus eseményéről, a kitelepítésekről hallhattunk előadást és visszaemlékezéseket. A rendezvényt Papp Izabella levéltárosnak, a Törvényen kívül című, a jászboldogházi kitelepítésekről szóló kötet ösz- szeállítójának előadása nyitotta meg. Ezt követően az egykori törvénytelenségeket gyermekként átélő Schneider Istvánná Keszey Zsuzsanna „Csak szökve, titokban látogathattuk szüleinket” címmel osztotta meg felkavaró emlékeit a hallgatósággal. A szintén gyermekként három internálótábort is megjárt dr. Gyene István „Sokat tudok a Hortobágyról” címmel a kitelepítés emlékeiről szólt, saját tapasztalatait a nagyapjától hallott tényekkel kiegészítve. A rendezvény arra is felhívta a figyelmet, hogy történelmünk hasonló eseményei között méltatlanul kevés figyelmet kap az évszázadokon át az ország vezető erejének számító osztályok, s nem utolsósorban a nagyon magas színvonalú szakmai ismerettel, vállalkozókedvvel és tudással rendelkező gazdálkodói réteg szinte teljes együttes megsemmisítése. Az előadás arra is felhívta a figyelmet, hogy ebben a kérdésben sem az igazságtétel, sem a jóvátétel nem történt meg, ami máig terheli közéletünket. ■ Sz. I.
