Új Néplap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-23 / 119. szám

2014. MÁJUS 23., PÉNTEK 15 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Jó tanács: azt a szakmát válasszuk, mely boldoggá tesz pálya A Szajoli Közösségi Ház és Könyvtár szervezésében két településen is élénk érdeklődést kiváltó előadások hangoztak el a közelmúltban a rákóczifalvai II. Rákóczi Ferenc Általános Is­kolában, valamint Szajolban, a Kölcsey Ferenc Általános Isko­lában és a Közösségi Házban. Értékes gondolatokkal gazda­godhattak mind a rákóczifalvai, mind a szajoli 7. és 8. osztályos diákok annak az előadásnak a keretében, melyet dr. Reisinger János irodalomtörténész és bib­liakutató tartott. A téma a pá­lyaválasztás volt. Mit érdemes választani? Slágerszakma vagy merjünk egyediek lenni? Mi a fontosabb: a fizetés nagysága vagy az, hogy örömünket lel­jük a munkánkban? Kánaán-e külföld? Mit kínálhatunk mi a világnak? Kihatással van-e erkölcsi minőségünk az élet kí­nálta lehetőségeinkre, úgy mint párválasztás, munkahely...? Dr. Reisinger János arra kívánta ráébreszteni a fiata­lokat, hogy a nemes jellem mindig többet ér a pénznél, ezért bátran válasszuk azt a szakmát, mely boldoggá tesz, mert az ilyen munkát kedv­vel, lelkiismeretesen, ráadásul gyomorgörcs nélkül fogjuk végezni, mely hozzáállásnak meglesz a gyümölcse. A Sza­joli Közösségi Házban délután 14 óra 30 perctől a lelkiisme­ret létéről, mibenlétéről és jelentőségéről gondolkodhat- tunk. Nagy örömünkre a téma oly vonzó volt, hogy a falu­beliek mellett Tószeg, Rákó- czifalva, Szolnok, sőt Mezőtúr is képviseltette magát. Jobb lenne-e a világ, ha az őszinte, lelkiismeretükön nem túllépő, hanem a szerint élő emberek lennének többségben? Kétség­telenül igen. A probléma az, hogy mindent magunknak akarunk, önzőek vagyunk. Nem rendeltetésszerűen hasz­náljuk a lelkiismeretünket, így az élet eltorzul. A közönsé­get mélyen elgondolkodtatták a hallottak, a program után sokáig beszélgettek az előadó­val. Bízunk benne, hogy nem múlik el nyomtalanul egyik előadás sem, hanem megtermi a maga gyümölcsét mind a gyermekek, mind a felnőttek életében. Knappné Magda Valéria, Szajol ■ t K. -•>»*, ■ f .m a 1m i- ­^ Űat' ifrlöw il inr m ' v... _• iffil Kőtérképemlékmü készül Rákóczifalván. A hamarosan megépülő Jean Béliveau-emlékmű kőtérképéhez folyamatosan érkeznek a kövek a világ- vándor által bejárt országok magyar nagykövetségeiről a rákóczifalvai Macimúzeumba. Közben a város központjában a júniusban átadásra kerülő em­lékmű területén javában folynak a tereprendezési építési munkálatok. Költészet napi ajándék lista Neves tudósok, művészek sora kapcsolódik Szolnokhoz Neves tudósok, művészek egész sora kapcsolódik Szolnokhoz. Dr_Nemes-András, Szolnok „Városunk Kossuth-díjasainak névsorát összeállítottam, és ösz- szesen harminchat Kossuth-di- jast számoltam meg. Lehet, hogy a üsta nem teljes. Öröm­mel veszem a kiegészítést” - ez­zel zártam az Új Néplapban írt rövid írásomat. Az általam közreadott lista új nevekkel bővült. Tímár Sándor koreográfus, néptánc pedagó­gus ugyanis 2014. március 15- én részesült e kitüntető címben. Ő is szolnoki, és a patinás Ver­seghy gimnáziumban érettségi­zett. Még egy hónap sem telt el, és a kitüntettek száma már har­mincnyolcra emelkedett. Ennek történetét szeretném közreadni. Családtörténeti kutatásom során, Fényes Gábor és Kéme- ry Karolina ükszüleim ágán kerestem Kémery Eszter és fér­je Takács Lajos kapcsolódását Édesanyámék ágához. A csa­lád sírboltját még nem találtam meg a Kerepesi temetőben. Egy másik alkalommal róluk is sze­retnék írni. Ez a kutatás még­sem járt kudarccal. Számomra ezután kezdődtek az igazi meg­lepetések. Külön öröm, hogy ép a költészet napján fedeztem fel, az ismert Kossuth-díjas költőnő Takács Zsuzsa életének szolnoki vonatkozásait. A kitűnő író, köl­tő, műfordító, PhD tudományos fokozat birtokosa, olasz-spanyol szakos tanárnő édesapja: dr. Ta­kács József, Szolnok város pol­gármestere volt 1944-45-ig. Dr. Takács József (1910-1984) jogász, könyvtáros, egyetemi tanár a Fővárosi Árvaszék elnökségi tit­kára, belügyminiszteri tanácsos volt. Később az Országos Széché­nyi Könyvtár, majd az Ország- gyűlési Könyvtár egyik vezető­je, a tanácsi hivatali szakkönyv­tárak országos szakfelügyelője, a könyvtárak jogi dokumentáci­ós programjának megszervező­je, valamint a gyámügyi igazga­tás legfontosabb magyarországi képviselője volt. A lexikális felsorolást szá­momra igazán emberivé leánya varázsolja. Róla és szüleiről szó­ló őszinte prózai, költői vallomá­sa, a rettenetes XX. század lélek­tani lenyomata. Egy intellektuá­lis család a múlt fájdalmainak szorításaiból próbál a terápiát jelentő katarzis útján menekül­ni, gyógyulásra találni. Mert „ a katarzis gyógyít”. Ez a címe a Litera irodalmi portál Takács Zsuzsával készített interjúja el­ső részének. Ebből a művészi hitvallásból tudom azt is, hogy sokoldalú édesapjának jó színé­szi vénája is volt. Versengtek ki ír jobb verset megadott témára, sőt, később még a család többi tagja is részese volt ennek a já­téknak. „Édesapám filozofikus költeményeket írt, én hasonla­tokban, képekben gazdag ver­seket. Öcsém hétéves korában a halál és élet kérdéseiről, a sze­retet mindent átható erejéről írt zseniális verset”... Az interjúban édesapja Szolnokhoz kapcsoló­dó emlékeiről a következőket említette: „Apám a Felvidéken nevelkedett, kiváló iskolákba járt... A Lakatos-kormány meg­alakulásakor Szolnok polgár- mesterévé nevezték ki. Nem értesítette a város vezetőit arról, hogy mikor érkezik. A vonatról leszállva odament egy vasúti munkáshoz, kezet nyújtott neki és bemutatkozott, azután ismer­kedett csak meg a város veze­tőivel. A nyilas hatalomátvétel után a zsidó ékszerbolt kifosz­tására összeverődött suhancok- ra fogta szolgálati pisztolyát, a másik kezében tartottat felaján­lotta nekik és megfenyegette őket, hogyha a boltot feltörik, lőni fog. A nyilasok elkotródtak. Az ötvenes években, ahogyan a forradalom leverése után, a Kádár-korszak véres hónapjai­ban is helyt állt. Mi, a gyerekek tudtuk, hogy hazugság, amit az iskolában hallunk”. Takács Zsu­zsa vallomását, írásait és verseit érdemes olvasni. Remélem lesz lehetőségem megköszönni ezt a költészet napi ajándékot. Nem engedtek a negyvennyolcból a kunhegyest iskolások kunhegyesen a közelmúlt­ban immár tizedik alka­lommal rendezték meg azt a szavalóversenyt az Ilosvai Varga István Városi Műve­lődési Központban, amelyre | összesen negyvennyolc kis- és nagydiák jelentkezett. A kisebbeknek három költőt javasoltak: Petőfi Sándort, Csukás István ver­seit és Bartos Erika műveit. A nagyobbak többek között Váczi Mihály és Radnóti Miklós alkotásaiból választ­hattak. A zsűri a versenyző­ket összesen hat kategóriá­ban értékelte. íme a győztesek és felké­szítő nevelőik. Az első kate­góriában az első és második osztályosok indultak. Itt Fehér Attila a református is­kola diákja nyert. Felkészítő tanára: Tárnokné Szilágyi Beáta. A második kategóriában a 3-4. osztályosok vetélked­tek. Itt a győzelmet Bara­nyai Boglárka a református iskola diákja érdemelte ki. Felkészítő tanára: Kunné Pádár Gyöngyi. Az 5. és ó.osztályosoknál Kota Zsófia, a Kossuth is­kola diákja végzett az élen. Felkészítő tanára: Borbélyné Ács Erzsébet. ■ A kisebbeknek három költőt javasoltak: Petőfi Sándort, Csukás Istvánt és Bartos Erikát. A 7. és 8. osztályosok ösz- szecsapását Somogyi Gréta, a református iskola diákja nyerte. Felkészülését Nagy- né Smányi Hedvig segítette. A középiskolások, azaz a 9. és 10. osztályosok sereg­szemléjén Oláh Liliána győ­zött, akit Dósa Lajos tanár úr segített. Végül a 11. és 12. osztá­lyosok küzdelmében Szilvá- si Edina Bernadett végzett az élen. Az ő felkészítő taná- | ra Dienes Edit volt. Minden induló oklevelet kapott, a korosztályonkénti első há­rom helyezett pedig értékes könyvjutalomban részesült. A seregszemlén csak kun- hegyesi általános és közép­iskolai tanulók indultak. D. SZ. M., Szolnok A LEVELEKBŐL VÁLOGATUNK A kiválasztott írások - a le­vélíró hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - szerkesztett, rövidí­tett formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesz­tőség álláspontjával. A szer­kesztőség nem közöl olyan írá­sokat, amelyek megjelentetése törvénybe ütközik, gyűlölet­keltő tartalmú, sérti a szemé­lyiségi jogokat, az erkölcsöket és a jó ízlést. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az írásokat a krisztina.matyus@axelsprin- ger.hu e-mail címre, illetve az Új Néplap, 5001 Szolnok, Mészáros Lőrincz út 2. címre is várjuk. Olvasói vélemények találhatók még: Szoljon.hu. Népviseletet cseréltek. Harminckilenc éves barátság van Kristi Katila finn testvérvárosi, lelkes magyar barátunkkal. A képen nemze­tiségi ruhát cseréltünk. Máté Jánosné, Rákóczifalva Arany diplomával gazdagodtak megméretés A legjobb csoportok elismerésben részesültek A közelmúltban tizenegy kó­rus mérette meg felkészültsé­gét a Kodály Zoltán Általános Iskola aulájában. A zsűri elnö­ke Vadász Ágnes, az országos KÓTA titkára, tagjai pedig Molnár Éva és Vájná Katalin karnagyok voltak. Iskolánk Tücsök kórusa „A” kategóri­ában Arany Diploma minősí­tést szerzett Romhányi Anita tanárnő vezetésével. Az Ap­raja népdalkor is szép ered­ményt ért el „B” kategóriá­ban Arany minősítést kapott. A Kodály Iskola Gyermek­kara pedig „A” kategóriában Arany diploma minősítést és az Év Kórusa címet kapta. Juhászné Zsákai Katalin A szolnoki kisdiákok lelkesedését a szakértő zsűri is elismerte v i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents