Új Néplap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-21 / 117. szám

2014. MÁJUS 21., SZERDA BELFÖLD - KÜLFÖLD 5 Kettészakad az egészségügy is józan Péter Nagy a teher a nőkön, így a férfiak várható élettartama emelkedik jobban Józan Péter: a gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lesznek Egyre nő a szakadék a leg­jobb és legrosszabb helyzetű társadalmi csoportok kö­zött, az életkilátásokban is. Eközben a nők várható élet­tartama, eddig példa nélküli módon, lassabban nő, mint a férfiaké - mondta a Világ- gazdaságnak adott interjú­jában az egyik legismertebb és legelismertebb demográ­fus, Józan Péter. Haiman Éva- Soha nem volt olyan magas a születéskor várható élettartam Magyarországon, mint most, 75 év. Aki 2012-ben született, 3,7 évvel remélhet hosszabb életet, mint aki 2000-ben. Ennek elle­nére a mi életkilátásaink még mindig rosszabbak, mint a tőlünk nyugatabbra élőké. Ledolgozha- tatlan a hátrány?- A magyarországi halálozá­si mutatók és az életkilátások mindig is rosszabbak voltak a fejlett országokénál, de az ország gazdasági-társadal­mi helyzete által indokoltnál is. Egy évszázad lemaradása, amelyet csak súlyosbítottak az ország turbulens történelmé­nek eseményei, csak lassan és fokozatosan számolható fel. Bi­zonyos kiemelkedő betegségek halálozási gyakorisága - példá­ul a krónikus szívbetegség, az agyér-betegségek, a tüdőrák és egyéb rosszindulatú daganatok- a legmagasabbak között van Európában. A magyarországi epidemiológiai fejlődés utóbbi másfél évtizede azonban egy­értelműen sikertörténet.- Akkor is, ha az a kisgyerek, aki most a főváros II. kerületébe születik, több mint tizenegy évvel hosszabb életre számíthat, mint aki a bodrogközi kistérségben nő fel? Nem túl nagy különbség ez egy ilyen kis országban?- Valóban, a centrum lako­sainak életkilátásai és halan­dósági viszonyai sokkal ked­vezőbbek a perifériákon élőké­nél. Ennek, az én véleményem szerint, alapvetően a felsőfokú végzettségűek arányában és ennek következtében is a jöve­delmekben megmutatkozó kü­lönbség az oka. A differencia a szélső értékek között akkora, mint Hollandia és Moldova vár­ható élettartama között. Nem hiszem, hogy ez tolerálható egy kis országban, de egyelőre saj­nos nemhogy csökkenne, nőni látszik a szakadék.- Ön több helyütt is úgy fogalma­zott, hogy a várható élettartam­nak a jóléti államokban tapasztalt emelkedése egyértelműen a kor­szerű gyógyszereknek és a forra­dalmian új gyógyító eljárásoknak köszönhető. Ezek viszont nem mindenki számára elérhetőek.- Sőt, egyre kevésbé azok. Ahogyan az egész magyar társa­dalom, az egészségügy is mind­inkább kettészakad, gazdag és szegény ellátásra. A fejlett világ­ban általános probléma, hogy miközben csökkenteni szeret­nék a különbséget, azok minde­nütt nőnek: a gazdagok még gaz­dagabbak, a szegények még sze­gényebbek lesznek, és ez ellen egyelőre nem tudunk mit tenni. A társadalmi különbségek pedig csak tovább mélyítik a szakadé­kot az egészségi állapot és az életminőség tekintetében is.- Enyhíthetnek ezen az uniós pénzekből megvalósított beruhá­zások? Mégiscsak százmilliárdok mentek el infrastruktúra-fejlesz­tésre.- Az egészségügyi ellátó- rendszer külterjes fejlesztése önmagában nem sokat ér, ha nem tudjuk megvenni hozzá a legkorszerűbb, csúcstechnoló­giát jelentő gépeket, berende­zéseket, ha nincs, aki gyógyít­son az új épületekben, mert az orvosok és a nővérek közbeh külföldre mennek. Ha a je­Névjegy JÓZAN PÉTER (79) demográfus, az MTA doktora, 2005 és 2011 között a Magyar Tu­dományos Akadémia Demográfiai Bizottságának volt az elnöke. AZ MTA TÁRSADALOMKUTATÓ KÖZ­PONTJÁNAK egykori osztályvezető­je, J964 és 2005 között a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa, főosztályvezetője. A DEBRECENI EGYETEM VendégpW- fesszora. alapítója és hat éven keresztül első elnöke volt a Magyar Nép­egészségügyi TudományosJársa- ságnak 2000-11 között az Euro­pean Public Health Association vezetőségi tagja volt, jelenleg is tagja a Tudományos Bizottságnak. lenlegi politikai, és nem csak egészségpolitikai felfogás nem változik, nagyon rövid idő alatt szétszakad az egészségügy.- A KSH legutóbbi demográfiai tanulmánya szerint lelassult a nők várható élettartamának nö­vekedése. Volt erre valaha példa?- Ez kifejezetten új jelenség. A nők várható élettartamában három korszakot lehet megkü: lönböztetni. Az első, amikor a férfiak éltek tovább, mert na­gyon sok nő belehalt a gyerek- szülésbe. A másodikban már a nők javára billent a mérleg, ami főleg az eltérő, a nők számára jóval reguláltabb életmóddal volt magyarázható. Az élettar­tamot befolyásoló egészségügyi technológiai korszakváltás mellett annak van kiemelkedő fontossága, hogy csökkenő­ben van a két nem életmódja közti különbség. A gender, a társadalmi nem növekvő jelen­tősége, az egyre általánosabb részvétel a gazdaság és a tár­sadalom ügyeiben a hagyomá­nyos női feladatok mellett túl sok terhet ró a nőkre, és ez je­lentkezik a lassabban javuló életesélyeikben is. A férfijogú társadalom hajlamos cserben hagyni a nőket. A következmé­nyek szemmel láthatóak.- Ez nem csak a személyes érintettségem okán nem jó hír. Azért sem, mert Ön valahol azt is mondta, hogy a 21. század kez­detén kimerültek a gyermek- és fiatalkorú halandóság csökkenté­sének tartalékai.- Ez így igaz. A csecsemőha­landóság csökkentése és a vé­dőoltások elterjedése miatt már csak a felnőttekben és az idő­sekben meglévő potenciált lehet kiaknázni a várható élettartam növelése terén, legalábbis a fej­lett országokban. Emellett új fejlemény, hogy beköszöntött az öregkorú népesség javuló élet­esélyeinek korszaka, és egye kevésbé beszélhetünk általá­ban öregekről, mert a 65 éven felüliek közül egyre többen érik meg az aggastyán kort. Az előbbiek esetében azonban csak akkor lesz előrelépés, ha további lépéseket teszünk, akár a hozzáférés korlátozásával is, a dohány- és alkoholfogyasz­tás visszaszorítása érdekében, az utóbbiaknál pedig nem ha­logatható a felkészülés a poli- morbiditás, vagyis a krónikus betegségek halmozódása miatti rendkívüli mértékű kihívásra az egészségügyben.- A demográfusok többsége ma már meg sem meri becsülni, meddig élhet az ember, mond­juk, száz év múlva. Ön szerint?- A várható élettartam nö­vekedése a következő években átmenetileg lassulni fog, de ha a daganatos betegségek gyógyí­tásában és cukorbetegség keze­lésében is megtörténik az az át­törés, amit a szívbetegségeknél az intervenciós medicina hozott, ismét meredeken emelkedni fog az élettartam. Az sem lehetet­len, hogy - figyelembe véve az utóbbi több mint másfél évtized hazai epidemiológiai történéseit- akár két-három évtized múlva mi magyarok is nyolcvan évig éljünk, ahogyan ez a nyugat-eu­rópai országok java részében már évek óta valóság. Ehhez azonban nagyon sok változás kell, főleg a politikai prioritások szintjén, egy olyan országban, ahol az egészségügyet és az ok­tatás ügyét annyira sem tartják fontosnak, hogy önálló minisz­tériumuk legyen. HÍRSÁV Kereskedőházak: erősítik a rendszert ANNAK ÉRDEKÉBEN, hogy jelentősen növekedjen a kis- és középvállalkozások része­sedése a magyar exportból a kormány megerősíti a kereskedőházi rendszert, amelynek az év végére már 25 országban lesz képvise­lete - mondta Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár kedden, a Ma­gyar Külgazdasági Szövet­ség (MKSZ) közgyűlésén, Budapesten. Az államtitkár szerint minden eszköz adott lesz ahhoz, hogy a következő években növelni lehessen a magyar exportot. ■ MTI Védjegyhasználat: fontos a bővítés AZ AGRÁRKORMÁNYZAT, a fogyasztók és a gyártók kö­zös érdeke, hogy a magyar termékeket jelző védjegy használatának aránya nö­vekedjen - fejtette ki a vidékfejlesztési miniszter egy szakmai rendezvényen •kedden Budapesten. Fazekas Sándor hozzátette: a termék­rendelet 2012-es megalkotá­sánál kiemelt cél volt, hogy minél több magyar termék jelenjen meg a piacon, az élelmiszerek nyomon kö­vethetők, jó minőségűek és megbízhatók legyenek. Jelen­tős eredménynek nevezte, hogy a vásárlók 75 százalé­ka magyar terméket keres a boltokban. ■ MTI Az agrártermelők felének nem fizettek A növénytermelők és állat- tenyésztők 46 százalékánál egyszer előfordult már, hogy a vevő egyáltalán nem fi­zetett az átvett terményért, haszonállatért, az így elszen­vedett káruk átlagosan 11 millió forint volt a Magro.hu felmérése szerint. ■ MTI Bukarestnek nem kell újabb IMF-hitel BUKAREST NEM köt 2015 Után újabb hitelmegállapodást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) - jelentette ki Liviu Voinea, költségvetésért fele­lős román miniszter. A tár­cavezetőt a román közszolgá­lati rádió idézte kedden. ■ MTI Folytatódhat a huszonegy hónapja tartó kamatvágási ciklus MNB Az alacsony infláció és a stabil árfolyam muníciót adhat a jegybanknak - Még az EKB is segíthet Jövő kedden várhatóan tovább csökkenti az irányadó kamat­szintet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. A Vi­lággazdaság által megkérdezett közgazdászok tíz bázispontos kamatvágást várnak, ezzel 2,4 százalékra süllyedhet a ráta. Ez lenne a huszonkettedik egymást követő hónap, hogy a tanács a ka­matszint mérsékléséről dönt. „Az alacsonyabb inflációs pá­lya és a kedvezőbb árfolyam miatt tovább vághatják a kama­tot” - mondta lapunknak Kond- rát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza. Áprilisban 0,1 szá­zalékkal csökkentek a fogyasz­tói árak - erre a magyar piac- gazdaság történetében korábban nem volt példa -, ami nem csak az elemzőket, hanem az MNB-t is meglephette. Mindeközben a forint árfolyama 305-ös szint közelében hullámzik az euróval szemben. A Buda-Cash szakértői is úgy vélik, hogy a példátlan, bár nyil­ván átmeneti inflációs helyzet bátoríthatja a jegybankot továb­bi kamatcsökkentésekre. Balog Ádám, az MNB alelnöke a múlt héten azt mondta, személy sze­rint nem nyugodt az inflációs fo­lyamatok miatt. Ez pedig további monetáris lazításra utalhat. „A várnál jobb GDP-adat ezzel szembemegy, de összességében mégis úgy látom, hogy tíz bázis­ponttal vágni fognak” - hangsú­Cinkotal János lyozta Kondrát Zsolt. Szerinte ha továbbra is a vártnál alacsonyabb lesz az infláció és az árfolyam sem gyengül, akkor akár 2 szá­zalékig is csökkenhet a kamat a következő hónapokban. Kondrát Zsoltot meglepné, ha jövő héten bejelentenék a kamatciklus végét. Ha tovább csökken a kamat, akkor a magyar irányadó ráta alacsonyabb lesz a lengyelnél, ami 2,5 százalékos. „A piac koc­kázatosabbnak tartja Magyaror­szágot, így ha valami probléma lenne, akkor könnyebben gyen­gülnének a forinteszközök” - vél­te Kondrát. A román kamatszint 3,5, a cseh 0,05 százalék. Áprilisban a Monetáris Tanács kilenc tagjából hét szavazott ka­matvágásra, kettő pedig tartotta volna a rátát. Cinkotai János és Pleschinger Gyula úgy vélte, már elérték a kamatcsökkentési cik­lus alját, és az alapkamat jelenle­gi szintje biztosíthatja az infláci­ós cél elérését és az ahhoz szük­séges reálgazdasági élénkítést. Megítélésük szerint az irányadó kamatláb további mérséklése kockázatot hordoz magában, míg annak kedvező hatásai csak kor­látozottan érvényesülhetnek. Balatoni András, az ING Bank közgazdásza szerint az MNB mozgásterét növelheti, ha az Eu­rópai Központi Bank lépéseket tesz júniusban. Balog Ádám alel- nök a múlt héten azt is mondta, hogy az EKB-n is látható az ide­gesség az inflációs folyamatok miatt. Az euróövezeti jegybank szakértők szerint tovább lazít­hat, ha felerősödnek a tartósan alacsony infláció (esetleges def­láció) miatti félelmek. ■ H. J. Az alapkamat alakulása (százalék)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents