Új Néplap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-13 / 110. szám

2 2014. MÁJUS 13., KEDD MEGYEI TÜKÖR Uj elnököt választott a Kunszövetség a közgyűlésen Jelentős csökkenés előtt az eperár piacok Már megjelent a korai cseresznye, a zöldborsó és a zöldbab is a standokon hagyományőrzés Szombaton tartotta éves közgyűlését Kar­cagon a Kunszövetség. A napi­rendi pontok között a kiskun és nagykun hagyományőrző tagok elfogadták a 2013. évi működésről és a gazdálkodás­ról szóló beszámolót, valamint az ez évi terveket, melyek között több fesztiválon, lovas túrán való részvétel, támoga­tás is szerepel. Az alapszabály módosításról és személyi kérdésekről is volt szó. Dr. Fa­zekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, a Kunszövetség elnöke levelében jelentette be, hogy megnövekedett kor­mányzati és országgyűlési teendői miatt lemond a civil szervezetben betöltött eddigi elnöki tisztségéről. Az elnök­ség tagjai közül a jelenlévők Kovács Sándort, a megyei közgyűlés elnökét választot­ták meg a Kunszövetség új elnökének, elnökségi tagnak pedig a karcagi ifj. Bene Sán­dor nagykunkapitányt. A je­lenlévők arról is határoztak, hogy dr. Fazekas Sándornak, a Kunszövetségben végzett eddigi tizenöt éves munkája elismeréseként tiszteletbeli elnöki címet adományoznak. Kovács Sándor elnök a Kun­szövetséget támogatóknak Györfi Sándor szobrász, érde­mes művész által felajánlott kisplasztikát adott át. A megválasztott új elnök fontosnak tartja a Kunszö­vetség eddig végzett hagyo­mányőrző munkájának Myr- tatását.- A kiskunsági és nagy­kunsági területek mellet Ka­posvárról is vannak tagjaink, hagyományőrzőink, akiknek fontos a kun identitás. A helyi hagyományőrző csoportok sa­ját pénzből, önerőből szervez­nek lovas, íjász, kulturális és gasztronómiai rendezvénye­ket, ami nagyon szép és dicsé­retes. A Kunszövetség tagjai őseinkre emlékezve tizenöt éve ápolják a lovas nomád hagyományokat, de van aki a tudományban, a gasztronómi­ában tartja fenn ezt. A Kun­szövetségben ezek mind közös otthonra találnak a jövőben is, várjuk mindazokat, akik fontosnak tartják ezt a fajta hagyományápolást - hangsú­lyozta Kovács Sándor. ■ D. E. Az utóbbi napokban már tö­megesen piroslik a szolnoki piacon a magyar eper, egyre több a szabadföldi termesz­tésű is. Több mint kétezer forintról indult az ára, ma már 700-1000 forintért lehet kapni. De a szemfüles vásár­ló apró szeműt már ötszáz forintért is kifoghat. Munkatársainktól Cseresznye ez idáig még elvét­ve bukkant csak fel egy-egy árusnál, leginkább * csomóba kötve, viszont új zöldséget és répát már sok helyen kínálnak, szálanként és csomóban egy­aránt. Salátából, karalábéból, zellerből jó a felhozatal. Egye­lőre csak mutatóban, de megje­lent az idei borsó és zöldbab is. Szembetűnő a csekély eltérés a tavalyi és az újburgonya ára kö­zött, előbbit mérettől függően 170-190 forintért, utóbbit 200- 250-ért vihetünk haza. A rákóczifalvi Pozderka László több ládányi cseresznyé­jével hívta fel magára a figyel­met a szolnoki piacon, bár saját bevallása szerint elsősorban szamócatermesztéssel foglal­kozik. Ez utóbbiból hétfőn, a gyér vásárlószám ellenére, ko­ra délutánra harminc ládányi sikerült eladnia.- Szombaton hoztam először szabadföldi szamócát t mond­■ Új zöldséget és répát már sok helyen kínálnak, szálanként és csomóban egyaránt. ta. - Elég jól fogyott, pedig nagy volt hétvégén a felhozatal. Reméljük, nem jön rá eső, az nem tesz már jót neki. Április harmincadikán kiadós jeget is kapott, a termés tíz százalékát elverte a jég. A cseresznyében nem keletkezett látható kár, de az eső annak sem hiányzik. Eb­ből ma hoztam először, vehet­nék jobban is. A kistermelő azt az érdekessé­get is megosztotta velünk, hogy cseresznyefája épp annyi idős, mint ő, azaz negyvennyolc éves. Mindössze egy helyen láttuk, hogy zöldborsót és zöldbabot is kínál egy idősebb nő, 900 és 1500 forintos áron. Fehérné Csíki Ágnes (balról) törzsvásárlójának, Fehér Sándornénak kínálta a paradicsomot tegnap délután a szolnoki vásárcsarnokban- Hétvégén drágább volt a borsónk. Ezerötszázért adtuk, de ennek ellenére vitték szé­pen, huszonöt kiló elfogyott - számolt be a hüvelyessel aratott sikerről. - Zöldbabot -viszont csak ma árulunk először, tíz kilónyiból a fele még megvan - mondta.- A hét második felében kez­dődik nálunk a zöldborsószezon - árulta el Bottyán László. - De jön az új sárgarépa, zöldség, ka­ralábé, sóska, spenót is. Onnan­tól mindenből idei újat árulunk. Új burgonyából jó termés ígérke­zik, nálunk már most is egy ár­ban van a tavalyi és az új, mind­kettőt 188 forintért adjuk. Eddig felelete arányban keresték a régit és az újat. Lesz a héten cso­mós vöröshagyma és szálas fok­hagyma is. A hét közepétől pedig radikális eperárcsökkenés van kilátásban, várhatóan 200-250 forint lesz kilója.- Fogyogat az eper, de még nem az igazi - véli a sokféle A piaci árak alakulása a megye két városában Termék Szolnok Karcag eper 700-1000 1000 cseresznye 500­újkrumpli 200-250 200-250 zöldborsó 900 700 zöldbab 1500­újrépa 120-200 (csomó) 250 újzöldség 100-120 (száj] 300 zeller 100-160 (db) 400 uborka 450-500 300 retek 80-120 (csomó) 120 (csomó) saláta 80-250 (db) 120 (db) paradicsom 450-600 400 FORRÁS: ÚJ NÉPLAP-GYŰJTÉS árut kínáló Fehérné Csíki Ág­nes. - Talán azért, mert ez még fólia alatt termett.- Az idén még nem vettem epret, nem találtam még elég szépnek - árulta el a paradi­csomokból válogató Fehér Sán- dorné. - Én csak a nagyon érett epret szeretem. Egyébként min­dig ezen a helyen szoktam vá­sárolni. Egyébként ha összevetjük az idei árakat a tavalyiakkal, lát­hatjuk, hogy a legtöbb termék esetében nincs jelentős emelke­Vidéken is keresik hajdú ferencné karcagi zöld­séges standján már nagyon sok magyar termék található. A szamóca, uborka, paradi­csom, paprika, borsó, saláta, alma, zöldség, sárgarépa, új­burgonya, retek, zöldhagyma már mind itthon termett. A vá­sárlói keresik is a magyar ter­mékeket. dés, sőt, van, ami nem is kerül annyiba. Paradicsomot például Karcagon idén 400, míg tavaly 500 forintért kínáltak május közepén; Szolnokon egy éve 400-50CLközött lehetett kapni, idén négyszázért még nemigen jutunk hozzá a piacon. A retek csomója lényegében ugyanany- nyi, mint a korábbi év hasonló időszakában, sőt a tavaly csak 90 forintért kaptunk egy cso­magot, idén már nyolcvanért is. A burgonya esetében meg­figyelhető drágulás. A régi krumpli is többe kerül ebben az esztendőben, viszont az új és régi ára most szembetűnően kis eltérést mutat. ■ Ön hol szokott zöldséget, gyümölcsöt vásárolni? Szavazzon híiportálunkon < ma 16 óráig: SZ0U0N.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. Hol szokott zöldséget, gyümölcsöt venni? megkérdeztük Válaszadóink gyakran megfordulnak a helyi piacon Minősítő gyakorlatot tartanak a mentőcsoportok RIGÓNÉ PÉKÓ ANIKÓ, SZOLNOK:- Kizárólag a piacon szoktam zöldséget, gyümölcsöt vásárol­ni, mert tudom, hogy ott friss árut veszek. A piaci árusok ter­mékein látszik, hogy frissen, aznap szedték, illetve nagyon zamatosak is. A boltok és nagy­áruházak viszont többnyire kül­földről szerzik be a gyümölcsöt és zöldséget, s az ízük sem min­dig olyan, mint a piaci árué. HÁZI-SÁRAY MÁRIA, KARCAG:- Elsősorban a piacon vásáro­lok, s mindig ugyanannál a zöldségesnél veszem meg a gyümölcsöt, zöldséget. Mert nála mindig friss az áru és tö­rekszik azt magyar termelőktől beszerezni. Férjem anyukája egyébként sok mindent megter­mel a kiskertjében, így ellát bennünket is vegyszermentes zöldséggel. GÓLYA SÁNDOR, JÁSZBERÉNY:- Hétköznap általában a közel­ben található boltban vásáro­lom meg a zöldséget és gyümöl­csöt, hét végén pedig a piacon nézek körül és ott veszem meg a szükséges árukat. A boltból és a piacról általában a család­nak szükséges mennyiség öt- ven-ötven százalékát vásárol­juk, de a piacon többet ve­szünk a friss áruból. sütkei ISTVÁN, SZOLNOK: - Min­dig a piacon vásárolok zöldsé­get, gyümölcsöt. Közel lakom hozzá és ott általában frissebb is az áru. Az ár és hogy ránézésre melyik árut találom szebbnek, dönti el, hogy kitől veszek. Sze­rintem jó a felhozatal a szolnoki piacon, bár egyes napokon keve­sebb az árus, ilyenkor lehetne több is. Hiszen én sem érek rá akármikor vásárolni menni. katasztrófavédelem Nemzeti minősítő gyakorlatot szervez a járási mentőcsoportoknak a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Katasztrófavédelmi Igazgató­ság. A gyakorlaton alapvető vízkár-elhárítási feladatokat kell megoldaniuk az önkénte­seknek. Feladat lesz nyúlgátak építése, védművek megerősí­tése, fóliázása, buzgárelfogás, ideiglenes védmű építése, szi­vattyúzás, légi felderítés vala­mint segélycsomagok célba jut­tatása, vízből mentés. A vízi elemeknél kétéltű jár­művet is bevetnek a mentőcso­portok, többek között a Tisza Mentőcsoport, mely 2012-ben már megszerezte a nemzeti mi­nősítést városi kutató-mentő tevékenységre. A mostani gya­korlat nem titkolt célja, hogy a járási és megyei mentőszerveze­tek tapasztalataikkal segítsék és támogassák egymást. Vannak ugyanis új járási mentőcsopor­tok, amelyek még csak tavaly álltak rendszerbe. E kilenc cso­port tagjait főként önkéntes tűz­oltók, civilek, gazdálkodó szer­vezetek alkotják. Ez a 261 ember eddig is és a jövőben is főleg az ár- és belvízi védekezésben vállalnak szerepet, de mentő-, keresőLkutató és légi felderítő képességekkel is rendelkeznek. A minősítő gyakorlatot a rákó- czifalvai Bivalytó területén tart­ják május 22-étől 24-éig. ■ J. ZS.

Next

/
Thumbnails
Contents