Új Néplap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-09 / 83. szám
HÍRSÁV Kormánydelegáció járt Phenjanban PHENJANBA LÁTOGATOTT hétfőn a magyar külügyminisztérium több képviselője. A meglepő hírt a világ utolsó sztálinista diktatúrájából az észak-koreai állami hírügynökség közölte. A Külügyminisztérium úgy reagált lapunknak: az Észak-Koreában is akkreditált szöuli nagykövet megbízólevél-átadásához kapcsolódóan konzultációra került sor Phenjanban, amelynek keretében a felek áttekintették a két ország kapcsolatait. Ez azonban nem befolyásolja Magyarország elkötelezettségét a Phenjan elleni szankciók betartásában - tették hozzá. ■ VG Szakadárok és oroszok Kelet-Ukrajnában ÓVA INTETTE Oroszországot Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár attól, hogy katonai beavatkozást hajtson végre Kelet-Ukrajnában. A feszültség ismét növekedett Ukrajnában, miután Harkiv- ban és Donyeckben hétfőn a szakadárok független köztársaságokat kiáltottak ki. Oroszország 40 ezer katonát küldött Ukrajna keleti határaihoz, ami miatt egyes értéi kelők szerint orosz inváziótól lehet tartani. ■ MTI Távozik Martonyi János a mostani kormányzati ciklus végén távozik a külügyi tárca éléről Martonyi János. A külügyminiszter ezt az Origónak és az InfoRádiónak mondta el egy keddi konferencián. „A külügyi szolgálatot a kormány leköszöntével befejezem” - fogalmazott az Origónak a külügyminiszter. Az InfoRádió weboldalán megjelent hír szerint a magyar diplomácia irányítója emlékeztetett arra, hogy ezt már korábban eldöntötte, és megtiszteltetésnek tartja hogy nyolc évig vezethette a Külügyminisztériumot. ■ MTI Klinghammer folytatná felsőoktatás Mintegy 10 ezerrel többen jelentkeztek a képzésekre Sérti a magyar egyházjogi törvény a kisegyházak jogait 72990 Alapképzés 64665 69727 Osztatlan képzés Mesterképzés Felsőoktatási szakképzés 8246 8258 21846 18 862 21595 Összesen 3660 95 445 4971 FORRÁS: EMMI, OKTATÁSI HIVATAL, EDUCATIO Az első helyes jelentkezések alaklulása a felsőoktatásban ■ 2012 Klinghammer István államtitkár kiáll a felsőoktatási stratégia mellett, bár még mindig nincs végleges döntés erről, az irányt helyesnek tartja Az idén mintegy 10 ezerrel többen jelentkeztek a felső- oktatásba mint tavaly, de a korábbi évekhez képest elmaradás van. Éber Sándor „Szívesen folytatnám ..munka fiUL mat,: haerre felkérést kapokí’i«» nyilatkozta lapunknak a felső- oktatásért felelős államtitkár. Klinghammer István elmondta, hogy a kormány összetételéről döntő Orbán Viktor miniszter- elnök még nem egyeztetett vele arról, milyen szerepet kapna a választások után egy új kabinetben. Korábban egyes sajtó- értesülések alapján Klinghammer akkor folytatná a munkáját, ha a kormány elfogadja a tavaly kidolgozott felsőoktatási stratégiát, amit a kerekasztal részvevői közül egyedül Par- ragh László, a gazdasági és iparkamara elnöke nem hagyottjóvá. Az is felmerült, hogy egy új kabinetben esetleg nem kapna szerepet. Klinghammer a stratégiáról lapunknak elmondta: még mindig nincs végleges döntés, de annak irányát helyesnek tartja. Idén 106056-an jelentkeztek a felsőoktatásba a tavalyi 95445 fővel szemben - közölte tegnap az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára. Maruzsa Zoltán elmondta, az állami ösztöndíjas képzésre 91737-en, az önköltséges képzésre . 14319-en jelentkeztek. Egy jelentkező átlagosan 3,4 helyt jelölt meg a lehetséges 5-ből, így összesen 358 ezer helyre jelentkeztek. A jelentkezők legnagyobb része a műszaki, valamint a gazdaságtudományi képzésekre jelentkezett, az összes érdeklődő ló-ló százaléka, több mint 12-12 ezer fővel. A pedagógus- képzésekre a jelentkezők 11 százaléka (egy éve még csak 5 százaléka), míg az orvos és egészségtudomány szakokra 9 százalék jelentkezett. Maruzsa szerint a pedagógusképzésre való jelentkezés emelkedése a pedagógus életpályamodell bevezetésével, a béremeléssel magyarázható. ,7 Az..első, jelentkezések, -alapiján az alap- és osztatlanéképp zésben a legnépszerűbb szak a gazdálkodási és menedzsment 3244 fővel. Utána a gépészmérnöki, jogász, mérnökinformatikus, óvodapedagógus, turizmus-vendéglátás, pszichológia, általános orvos, kereskedelem és marketing, a pénzügyi és számvitelt szakok következtek. Klinghammer szerint a jeJövőre megszűnhet a papíralapú jelentkezés pósfai Péter, az Oktatási Hivatal elnöke elmondta, hogy május elején nyílik meg a felvi.hu oldalon az e-felvé- teli oldal. Az idén is van egyszeri alkalom a sorrend módosítására. Július 10-ig lehet feltölteni, valamint módosítani a még szükséges dokumentumokat, a ponthatárokat július 24-én húzzák meg. KERÉKGYÁRTÓ SÁNDOR, az Educatio Nkft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az idén 97 százalék volt elektronikus úton jelentkezők aránya, ezért várhatóan csak az utóbbi módon lehet majd jelentkezéseket benyújtani a jövő évtől. lentkezések növekedésének oka a keretszámok eltörlése valamint az, hogy az állami ösztöndíjrendszer átalakítása tervezhető és mindenki számára elfogadható feltételeket teremt. Fontos lépésnek nevezte a Balog Zoltán tárcavezető és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája közötti 2013. januári Biegállapodást is. A tavalyi évhez képest valóban nőttek az adatok, de két éve még 110 ezren, 2011-ben közel 141 ezren, 2004-ben több mint 167 ezren jelentkeztek a szeptemberben kezdődő képzésekre. Klinghammer kiemelte: több jelentkező volt idén a levelező képzésekre, az összes jelentkező átlagéletkora 23 év volt. Az Eurostat adatai szerint 2000 és 2011 között a magyar hallgatók 1,7-2,4 százaléka tanult teljes képzésben külföldön, ami alacsonyabb, mint a környező országok és az EU fiataljainál megfigyelhető arány. Magyarországon jelenleg húszezer külföldi hallgató tanul, ez Klinghammer szerit növekszik majd a Stipendium Hungaricum és a Keleti Nyitás ösztöndíjprogramoknak köszönhetően. Strasbourg A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságának tekintetében sérült a magyar államot beperlő vallási közösségek gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól - mondta ki az Emberi logok Európai Bírósága (EJEB) Strasbourgban. Az indoklás szerint a magyar állam nem tudta megfelelően bizonyítani, hogy ne lett volna kevésbé drasztikus megoldás az állami támogatással visszaélő közösségek kiszűrésére. Elismerték a valódi vallási tevékenységet nem folytató „bizniszegyházak” elleni fellépést legitim állami célként, de kimondták: a felekezeteket nem lehet úgy megkülönböztetni, hogy az megítélésüknek ártson. A bírák szerint nem összeegyeztethető a vallási semlegesség követelményével, hogy egy politikai testülettől, a parlamenttől kell kérniük, hogy újra egyházi státust kaphassanak, és objektív indok nélkül más megítélés alá esnek az anyagi juttatások tekintetében, mint a bejegyzett egyházak. Még 2012-ben az Alkotmány- bíróság semmisítette meg az egyházjogi törvényedé a parlament a kifogásolt részeket az alaptörvény részéve tette. A strasbourgi döntés nem kötelezi a magyar törvényhozást a jogszabály megváltoztatására. Összesen 17 kisegyház fordult a strasbourgi fórumhoz. A magyar állam képviseletét ellátó igazságügyi tárca lapunknak azt mondta, hogy tanulmányozzák az ítéletet. ■ É. S. Elmarasztalás MAGYARORSZÁG MEGSÉRTETTE az uniós jogot, mivel idő előtt (2012-ben) megszüntette Jóri András adatvédelmi biztos 2014-ig szóló megbízatását - közölte tegnap az unió luxembourgi székhelyű bírósága. Az ügyben kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. Korlátozások: kevesebben gyógyulnak a jövőben külföldön OEP A támogatási keret nem csökkent, viszont nehézkesebb az engedélyeztetés - a beteg előlegez, a biztosító utólag fizet A tavalyi 1,6 milliárd forinttal szemben idén ugyan már 1,7 milliárd forint áU rendelkezésre a magyar betegek külföldi gyógykezelésének finanszírozására, könnyen lehet, hogy ennek az összegnek csak egy részét használják majd fel valójában. A szabad betegáramlást lehetővé tévő európai uniós direktíva nyomán ugyanis Magyarországon a korábbinál is nehézkesebbé és bürokratikusabbá vált az engedélyeztetés. A határon túlnyúló egészség- ügyi szolgáltatásokról szóló uniós irányelv, amely szerint az Európai Unió polgárai az EU bármely országában ugyanolyan feltételekkel vehetik igénybe az egészségügyi ellátást, mint az adott állam polgárai, tavaly október 25-én lépett hatályba. Az Európai Bizottság adatai szerint évek óta az európai betegek mindössze egy százaléka kezelteti magát külföldön, és szakértők azt feltételezték, hogy ezen az új szabályozás sem fog változtatni. Magyarországról, közfinanszírozásból, eddig évente 500-600 beteg külföldi gyógykezelését - az itthon még nem elérhető máj- és tüdőátültetéseket, speciális gerincműtéteket és onkológiai kezeléseket, genetikai vizsgálatokat, illetve külföldi donorszervek és őssejt behozatalát - finanszírozta az \ *, 1* Tüdőkezelés is lehetséges külföldön egészségbiztosító. Tavaly, mint az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól megtudtuk, 646 beteg gyógyulhatott Magyarországon kívül, majdnem 1,6 milliárd forint támogatásból. A direktíva hatályba lépése óta az OEP tájékoztatása szerint 203 kérelem érkezett az egészségpénztárhoz, amiből mindössze nyolcvanat engedélyeztek, tizennégyet elutasítottak, huszonkilenc eljárást megszüntettek, a többit pedig még nem bírálták el. Ez a folyamat meglehetősen időigényes: az OEP hatósági eljárás keretében dönt az igényekről, egy független orvosszakértőt kérve fel, hogy elbírálja az egyébként a kezelőorvos szakmai indoklásával együtt beadandó igényt. Az ügyintézés akár két hónapot is igénybe vehet. Az engedély akkor tagadható meg, ha az ellátás Magyarországon is igénybe vehető, vagy na- •gyon speciális - így bizonytalan végkimenetelű - és költségigényes gyógykezelésről van szó. Legfeljebb 30 százalékkal kerülhet többe, mint amit ugyanazért az ellátásért itthon fizetne ki a biztosító a hazai szolgáltatóknak. Nem csak az elbírálás lett azonban bürokratikusabb, a jogalkotó más módon is korlátokat állított be a szabad betegáramlás útjába. Ezek közül a legérzékenyebben az érintheti a beteget, hogy meg kell előlegezniük a kiadásokat, mert a biztosító csak utólag, a számlák benyújtása után fizet. Az irányelv nyomán hatályba lépett kormányrendelet nemcsak Magyarországról, de Magyarországra is csak korlátoz. A hazai egészségügyi intézmények - itt is tervezhető beavatkozáshoz - csak akkor fogadhatnak külföldi beteget, ha emiatt egyetlen magyar beteg sem kerül hátrányba. A külföldi páciensnek is kell beutalót hoznia, csak külön fizetségért jár neki egyágyas szoba, és ugyanúgy végig keU várnia a várólistát. ■ Haiman Éva £
