Új Néplap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-09 / 83. szám

4 TISZAZUG 2014. ÁPRILIS 9., SZERDA Halőröket képeznek, csónakokat vásárolnak „Kimosták” a könyveket hagyaték A ritka várostörténeti iratokra egy tyúkólban leltek rá fejlesztés Halőröket képez­nek Csépán. Fialka György polgármester elmondta, az öt halőr egy-két hónapon belül kézhez veheti igazolványát.- Mivel halászati joggyakor­lók vagyunk a holtágon, így érdekünk volt szakembereket képezni erre a feladatra - fűzte hozzá a településvezető. A község melletti holtág százhektáros területen fekszik és kilenc részből áll. Ebből öt kisebb tóra a Csépa Kinizsi Hor­gászegyesület pályázati pénzből csónakokat vásárolt. Hogy min­den részen felügyelhessenek a halőrök, a csónakokhoz egy önfelhúzós csörlős utánfutót is beszereztek. Ennek segítségével könnyedén átszállíthatják a vízi járműveket máshová. Fialka Györgytől megtudtuk, a Csépa Községért Alapítvány hamarosan egy rönkházat épít fel a nemrégiben kialakított csónakázótó mellé, nyolc darab fedeles kiülővel, paddal, asz­tallal, hintaággyal. A rönkház mellé tíz férőhelyes parkolót is építenek. A munkálatok huszon- kétmillió forintba kerülnek, az összeget az alapítvány pályáza­ton nyerte. ■ Polgárőrök pályáztak a térfigyelőkre biztonság Térfigyelő kamera- rendszert adtak át nemrégiben Tiszainokán. Ez alkalommal azonban nem az önkormányzat telepítette a „mindentlátó" rend­szert, hanem a helyi polgárőr egyesület. Szendreiné Kiss Er­zsébet településvezető (aki maga is polgárőrként tevékenykedik) elmondta, a kamerákat jórészt az egyesület saját költségve­tésből fizette, csak egy kevés önkormányzati támogatással kellett kiegészíteni. A több irányba mozgó kamera első darabját Tiszainoka központjá­ba, az idősek otthona épületére szerelték fel, a többi hármat a község főbb útjai mellé telepítik majd. Tervek szerint a térfigyelő kamerák számát még tovább bővítené a polgárőrség - tudtuk meg Szendreiné Kiss Erzsébet polgármestertől. ■ Németh Gyula, a múzeum munkatársa mutatja az egyik felújított, megszépült könyvet. A poros, zsíros oldalakat egyesével „mosták ki”. Pusztító éhínség, szélső­séges szárazság, kolera- járvány. A megdöbbentő tényeket tartalmazó, 1824- ből származó várostörténeti feljegyzésekre egy tisza- földvári tyúkólban leltek rá. A szakemberek most egy különös technikával restau­rálják a papírokat: szó sze­rint „kimossák” azokat. Joó Zsuzsa- Megmutatom az eredeti ál­lapotban lévő könyveket, ezek „társait” már felújíttattuk - vesz elő egy megbámult, sza­kadt, erősen szennyeződött iratot Béres Mária, a Tiszazugi Földrajzi Múzeum igazgató­ja. - A nagyméretű, kézírásos könyvek egy részét pár éve hozták be hozzánk, évekig egy helyi lakóház hátsó épü­letében tartották. A tizenhét darab könyv az egykori hely­béli nyomdász, György József hagyatékából származik. Ami­kor házát az örökös értékesíte­ni akarta, akkor bukkant a pá­ratlan helytörténeti kincsre - meséli az intézmény vezetője. A múzeumi szakemberek később úgy döntöttek, hogy helyrehozzák a megfakult, pe­nészes, elszakadt papírokat. Megkeresték az ország egyik kiváló könyv- és papírrestau­rátorát, a budapesti Hajdú Zsó­fiát, aki heteken keresztül dol­gozott a feljegyzéseken, hogy azok megszépüljenek.- Amikor először megpillan­tottam a könyvet, láttam, nem ' lesz könnyű dolgom - idézi fel Zsófia az első „találkozását” a földvári iratokkal. - Szinte minden lapja erősen szennye­zett volt, látszott, sokat forgat­ták egykoron. A táblák elron- gyolódtak, a bőrkötés is kiszá­radt, elrepedezett. Az oldalak porosak voltak, zsírosak. Úgy döntöttem, „kimosom” ezeket, de először kiporszívózom. A szakember elmagyarázza, hogyan történik a „mosás”: a könyvet teljesen szétszedik a könyvekben a szélsőséges időjárási jelenségről és egy pusztító éhínségről is szót ejtettek. A tyúkólban lelt felbecsülhe­tetlen értékű könyvek kivo­natát a középiskolások is használják, a helytörténeti témájú órákon a pedagógus sok gyakran utalnak ezekre az adatokra. lapokra, vízbe merítik egyen­ként, majd óvatosan megnyom­kodják, hogy a szennyeződés „kioldódjon” belőlük. Persze, közben sokszor kell cserélni a vizet, akár ötször is egy papír­lapnál.- A „kimosott” oldalakat az­tán kitettük száradni, mint a háziasszony a nedves ruhákat. Kiderül, az 1800-as évek­ben még olyan tartós tintákat használtak, amik nem érzéke­nyek a vízre, azok a merítés után még szebbek is lettek, mint voltak.- A borítóra a restaurátor külön nagy hangsúlyt fekte­tett - fűzi hozzá Béres Mária. - Egy fatáblára festéket vitt fel és azt márványozta, hogy pon­tosan úgy nézzen ki, mint az eredeti volt. Amit persze szin­KÜLÖN ÉRDEKESSÉG, hogy a hagyatéki feljegyzésekért cserébe a múzeum és a helyi gimnázium dolgozói sírgon­dozást vállaltak annak a György családnak, akik az intézménynek adományozták az értékes, ritka papírokat. Nekik ugyanis nincsenek Ti- szaföldváron élő rokonaik, leszármazottaik. tén kézi festéssel készítettek annak idején.- De modern számítógépes technikát is használtunk, a fotószerkesztő program külön segítségünkre volt! - árulja el Hajdú Zsófia. Egy könyv aprólékos felújítá­sa két hónapig tartott. A tizen­hét várostörténeti feljegyzés­ből eddig öt restaurálásával készültek el. A korabeli írásokban egyéb­ként olyan különleges témák­ról olvashatunk, mint pél­dául egy kolerajárvány, amely 1830-ban szedte áldozatait a településen.- Az anyagból kiderül, a be­tegséget két, Mezőtúrról jött idegen hurcolta be a községbe, akik aztán itt is haltak meg hamarosan - ezt már Szlankó István egykori múzeumigaz­gató meséli, aki évekkel ez­előtt mélyebben is foglalkozott e témával. - A feljegyzések szerint több mint egy évig tar­tott a járvány, mely legalább 160-170 lakos halálát okozta - teszi hozzá. Az öt darab felújított köny­vet bár nem adják a nagykö­zönség kezébe, de azok meg­tekinthetők. A többi irat pedig állagvédelem alatt áll, amint az anyagi lehetőségek enge­dik, azokat is restaurálják. Sírgondozást vállaltak a különleges iratokért A családsegítő központ is megszépül tovább szépül a cibakhá- zi családsegítő épülete és a gondozási központ is. Ez utóbbi tetejét még ta­valy lecserélték és a belső felújítási munka nagy ré­szét is elvégezték. Idén a külső homlokzat újul meg: szigetelik, majd színezik. A családsegítő külső bur­kolatait kicserélik, szige­telik, és a tervek szerint új nyílászárókat is beépíte­nek az ingatlanba. A mun­kálatok közel hétmillió forintba kerülnek. Elvetették Csépán is a zöldségféléket elkezdődött a mezőgaz- dasági START-program Csépán. Fialka György polgármester elmondta, a közmunkások már elvetet­ték a burgonyát, gyökeret, sütőtököt, sárgarépát és a hagymát is. A zöldségfé­léket a település közkony­háján használják majd fel, ahol ötszáz főre főzik min­dennap az ebédet. Elismerték egy évtizedes oktatómunkáját HÁROM TISZAFÖLDVÁRI is­kola elismerő oklevelét vehette át nemrégiben munkájáért Kecse László. A Tiszaföldvári Polgárőr Egyesület elnöke 2004 óta oktatja az alsó tagozatos kisdiákokat a biztonsá­gos közlekedésre. Az el­ső időkben mint körzeti megbízott végezte mun­káját, 2009 óta pedig már polgárőrként vezeti a fog­lalkozásokat. Idén tizen­kilenc osztály vesz részt a gyermekkönyvtárban tar­tott közlekedésbiztonsági órákon. Kecse László az oktatás közben Saját maguknak gyártják a térköveket vállalkozás Naponta akár ezerkétszáz darab színes téglát is kiöntenek a munkások Eredeti vállalkozásba fogott Ci­bakháza önkormányzata: tér­burkoló köveket gyárt közmun­kásai segítségével. Hegyes Zol­tán polgármester elmondta, be­szerezték az ehhez szükséges eszközöket, gépeket, a burkolok készítését már el is kezdték.- Egy nap alatt akár 1 ezer 200 darabot is legyártunk, ez a mennyiség több tíz négyzet- méternyi területre elegendő - ezt már Tóth Norbert ma­gyarázta, a település közal­kalmazott kőművese. - Egye­lőre csak tíz négyzetméternyi | öntőforma van, de hamarosan J háromszor ennyi lesz. Három J színnel dolgozunk: barnával, s szürkével és bordóval. Egyik Egy nap alatt akár ezerkétszáz követ tudnak gyártani - mutatja Tóth Norbert nap kiöntjük, másik napra már meg is szárad, így gyor­san lehet vele haladni. Hegyes Zoltán hozzátette, tavaly kezdtek ismerkedni a térburkoló gyártásával és rá­jöttek, sokkal olcsóbban tudják így megszépíteni a középületek udvarait, mintha megvásárol­nák ezeket a köveket. A sport­öltöző előtti háromszáz négy­zetméternyi felületet már saját téglákkal fedték be, sőt, az új piacteret is ezzel díszítenék. A kedvező bekerülési költség miatt a lakosság is érdeklődik a térkövek iránt, így elképzel­hető, hogy a jövőben a helyiek igényét is ki tudják szolgálni - árulta el a településvezető. ■ írásunk után többen is segítettek felajánlás Cikkünk hatásá­ra megyénk és az ország több pontjáról is érkezett az elmúlt hetekben különböző felajánlás a tiszaföldvári Burján Sándor­nak. A fiatalember öt eszten­deje él az éber kóma határán. Sanyi évekkel ezelőtt sportolás közben, a focipályán lett rosz- szul, a szíve leállt. A jelenleg is mozgásképtelen fiú gondozása sok pénzt emészt fel, ráadásul ápolásához speciális eszközök­re is szüksége van a családnak. Ezért jelent komoly segítséget egy nagykállói család felajánlá­sa: ők egy masszírozó fotelt kül­denek a fiatalembernek, hogy ebbe beleültetve izomzatát át tudják mozgatni. ■ Hívja az Új Néplap újságíróját! JOÓ ZSUZSA elsősorban a Tiszazugban élők hívását várja. Ha híre, ötlete, ész­revétele van, vagy egyszerűen panaszát még inkább önömét szeretné megosztani kollégánk­kal, ne habozzon, tárcsázza a 30/6474699-es telefonszámot hétköznapokon! I * k i i

Next

/
Thumbnails
Contents