Új Néplap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-07 / 81. szám
2014. ÁPRILIS 7., HÉTFŐ Felemás örökség, nagy feladatok gazdaság Sajátos módszerekkel lépett előre a kormány az elmúlt négy évben Unortodox gazdaságpolitika eredményeit örökli az új kormány. Az elmúlt négy év a számok szintjén többnyire pozitívnak tekinthető, kérdés, mennyire fenntarhatóak az eredmények. VG-összeállítás Hiány A Fidesz-kormány egyik legnagyobb érdeme volt az, hogy tavaly júliusban sikerült kikerülnie az országnak a túlzottdeficit-eljárás alól. A brüsszeli kritériumok szerint ez azt jelenti, hogy az állam- háztartási hiány 3 százalék alá került - erre 2004., uniós tagságunk kezdete óta nem volt példa. Igaz, rögös volt az út, a deficit leszorítását nem az Európai Bizottság által elvárt strukturális reformokkal, illetve a közkiadások csökkentésével sikerült elérni, hanem a bevétel növelésével: ágazati különadók és egyéb adók kivetésével. Államadósság A Fidesz-kormány már megalakulásakor elkezdte „az államadósság elleni harcot”. Látványos sikereket ehhez képest nem sikerült elérnie a kabinetnek: amíg 2010- ben átlagosan a GDP 82,2 százalékát tette ki az adósság, 2013 végére 79,2 százalékra csökkent le. Ez ugyan nagyjából 5 százalékkal alacsonyabb az uniós átlagnál, ám az adósság szinten tartásához a kormány felhasználta a 2011 elején államosított, 3000 milliárd forintnyi magánnyugdíjpénztári vagyon legnagyobb részét. Foglalkoztatás Rég nem látott szintre, négymillió fölé emelkedett a foglakoz- tatottak száma az elmúlt hónapokban. Ezt a kormány sikerként könyvelheti el, az elmúlt években azonban nem annyira a magán- szektor, inkább a közfoglalkoztatás volt a növekedés motorja. A Központi Statisztikai Hivatal által publikált adatok ugyanakkor Kétharmad a kormánynak: a Fidesz-KDNP kétharmados felhatalmazása radikális változtatásokra adott lehetőséget az elmúlt négy évben tartalmazzák azokat is, akik külföldön dolgoznak: az ő számukat százezerre teszik a statisztikusok, és jelenleg 200 ezer körüli a minimálbérnél alacsonyabb fizetésért alkalmazott közmunkások száma. Kamat Az irányadó ráta egy kamatvágási ciklus után 5,25 százalékon állt, amikor a Fidesz megnyerte a 2010-es választásokat. A kamatszintet a Simor András vezette jegybank 7 százalékra emelte, majd a parlament által delegált új külső tagok kamatvágási ciklusba kezdtek 2012 nyarán. Orbán Viktor jobbkeze, Matolcsy György tavaly márciusban vette át az MNB vezetését, ő folytatta a kamatciklust, és elindította a Növekedési Hitelprogramot. Elemzők túl alacsonynak ítélik a jelenlegi, 2,6 százalékos kamatot. Hitelminősítés Magyarországot a három nagy hitelminősítő a befektetésre nem ajánlott kategóriába vágta 2011 végén és 2012 elején. Kiszámíthatatlannak látták a gazdaságpolitikát, lassúnak találták a növekedést, nem tetszett nekik az intézményrendszer átalakítása, a végtörlesztés, valamint a fékek és ellensúlyok lebontása. Jóllehet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az elmúlt hónapokban többször hangsúlyozta: szerinte már eljött a felminősítés ideje, egyelőre ez nem történt meg. Igaz, várhatóan nem kell tartani további le- minősítésektől. Tőzsde Négy évvel ezelőtt még 22-23 ezer pont között mozgott a Budapesti Értéktőzsde vezető indexe, a BUX. Jelenleg 18 ezer ponton áll az index, de márciusban 16 ezer pont körül is megfordult. A Fidesz kormányzása alatt a nagy tőzsdei cégek árfolyama jelentősen esett, hiszen a különadók a bank-, a telekommunikációs- és energiaszektort is érintették. Az OTP, a Magyar Telekom és a Mól is nagyot esett, utóbbi ötéves mélypont közelében járt az elmúlt hetekben. A magyar tőzsde kedvező külpiaci hangulatban esett. Kritikák és meglepetések a jogalkotásban A második Orbán-kormány a jogalkotási munkájával precedenst teremtett az Európai Unióban, igaz, nem épp olyat, amilyet sokan vártak volna. A tavaly elkészült Tavares-jelen- tés kimondta: Magyarország jogrendje a szellemében nem felel mega jogállamiság feltételeinek. Nem indítottak ellenünk ugyan eljárást, de az Európai Bizottság épp most dolgoz ki egy olyan rendszert, ami erre fókuszálva figyelné a tagállamokat, és akár szankcionálhat is. A nemzetközi megítélése egyébként sem volt jó a kormánynak. Az elszigetelődést jól mutatja, hogy az elmúlt négy évben Angela Merkel látogatását kivéve nem volt sok olyan alkalom, amikor az európai politika fontos szereplője ide látogatott volna, a 2011-re ide tervezett Keleti Partnerség csúcsot átvitték a lengyelekhez, az EU-elnöksé- günket pedig a médiatörvény miatti felháborodás árnyalta be. Ami a jogalkotást illeti: négy éve mindenki azt várta a Fidesztől, hogy alaposan átírják a kétharmados törvényeket, ám ők ennél is meglepőbbet léptek. Olyan drasztikusan tágították ki a kétharmados törvények körét, mintha csak a mostani választás elvesztésétől féltek volna. Ez jókora problémákat okozhat, ha bármelyik későbbi kormányunknak nem lesz meg a minősített többsége, legyen szó akár a fontosabb gazdasági törvényekről, akár egyszerű személyi döntésekről. GDP A második Orbán-kormány hatalomra kerülésének évében 1,1 százalékkal nőtt a gazdaság, 2011-ben pedig 1,6 százalékos volt a bővülés. Azt követően azonban Magyarország a világgazdasági válság után másodszor is recesszióba esett: 1,7 százalékkal zsugorodott a gazdaság 2012-ben. A tavalyi 1,1 százalékos növekedés nagy részét a mezőgazdaság jó teljesítménye okozta, 2012-ben viszont az aszály nagyon lehúzta a GDP-t. Összességében visszafogott növekedést láthattunk, a régióbeli versenytársak nagyobb lendületet vettek. A fogyasztás és a beruházások évekig estek, most fordulat jöhet. Árfolyam A forint óriási kilengések mellett a 2010 tavaszi 265-270-es árfolyamról mostanra 305-310- es szintre esett az euróval szemben. A forint leértékelődésében fontos szerepet játszott például a végtörlesztés, az euróválság, legutóbb pedig az, hogy a Magyar Nemzeti Bank a 2012 augusztusi 7 százalékról 2,6-ra csökkentette az alapkamatot. Az exportőrök örülhetnek a gyenge forintnak, bár néhányan arra panaszkodnak, hogy túlságosan volatilis az árfolyam. Azok a devizahitelesek, akik nem léptek be az árfolyamgátba, egyre többet fizetnek. Infláció Míg 2010 áprilisában még 5,7 százalék volt a pénzromlás mértéke, mostanra negyvenéves mélypontra csökkent, sőt, januárban megszűnt az infláció. • Ennek hátterében a rezsicsökkentés áll: a kormány három lépésben jelentősen csökkentette a legtöbb közszolgáltatás árát a háztartások felé. Az energiaárak nélküli, szezonálisan kiigazított, úgynevezett maginfláció azonban ennél jóval magasabb, közel van a három százalékhoz. Több órát is sorba kellett állni az áljelentkezőknek szavazókörök Elmaradt a részvételi arány a négy évvel ezelőttitől - Szentendrén haláleset történt A 2014-es parlamenti választásokra sem sikerült megoldani azt, hogy ne alakuljanak ki egyes szavazóköröknél sorok akár több órás várakozásokkal, mint ahogyan az történt a 2010-es voksolások alkalmával. Idén azokban a szavazókörökben kellett igen sokat várakozni, ahol az átjelentkezőket fogadták. Budapesten több ilyen szavazókörben két órát is sorba kellett állni, de vidékén, így például Szegeden, Pécsett, Veszprémben is sokat kellett várakozni. Állítólag többen inkább nem szavaztak a kígyózó sorok látványa miatt, még olyanok is, akik nem átjelentkezők voltak, pedig ők hamarabb sorra kerülhettek. A 10385 szavazókörre átlagosan 772 választó jut, de például Budapest egyik kijelölt szavazókörében, a XI. kerületben, a Bocskai úton (ahol négy éve másnap hajnalig tartott a szavazás) 5717 főt regisztráltak. Az idén a négy évvel ezelőttihez képest kétszer annyian, 120582-en kérték azt, hogy máshol szavazhassanak. Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke elmondta, hogy a törvény lehetőséget ad arra, a szavazatszámláló bizottságokat és a névjegyzékeket (abc-sorrend alapján) több részre bontsák, amivel több helyen éltek is. Azonban sok helyen miután ezt meglépték, az Á és K betűk közöttiek sokkal Londonban Is közel négyezren próbáltak szavazni lassabban haladhattak, mint a L-től Z-ig jövők, ami sok helyen felháborodást keltett. A sorban állások és a több jelölt és nagyobb pártlista miatt az eredmények csúszására is lehetett számítani. A lapzártánk előtti legfrissebb részvételi arány 17.30-as órás, ami 56,77 százalék volt. Ez elmarad a négy évvel ezelőtti 59,28 százaléktól 2002- ben pedig 67,87 százalék volt a részvételi arány. A rendkívüli események között szerepelt, hogy több választópolgár, vagy bizottsági tag rosszul lett, volt ahová mentőt is kellett hívni, Pécsett epilepsziás roham volt. Szentendrén egy szavazókörben haláleset is történt. Volt, ahol áramszünet akasztotta meg a voksolást, vagy egy nagytestű kutya, volt ahol hazavitték a szavazólapot kitölteni, de ezt nem fogadták el érvényesnek. Több helyen is beszakadt a papírurna teteje, egy helyen eltört a pecsétnyomó, vagy kitöltött szavazólapot hagytak az fülkében. Külföldön is voltak problémák. A Londonban regisztrált magyar választók néhány esetben nem tudtak szavazati jogukkal élni, mert nem szerepeltek a választói névjegyzékben. További problémákat okozott az is, hogy számos voksolónál nem voltak kéznél a megfelelő okmányok. ■ VG « f I I I
