Új Néplap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-01 / 76. szám
QHHHQ •KOZELET i íj*/ ■ ! 3 *k *- .^KÉRiiJ ismmrwm^rnmm'immm Sok határon túli magyar szavaz rosszul várhatóan sok lesz az érvénytelen levélszavazat - mondta a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke. Pálffy Ilona közölte: az NVI-hez eddig érkezett visszajelzések szerint a választók nem elég gondosan töltik ki azonosító nyilatkozatukat, illetve nem ügyelnek arra, hogy a szavazatot tartalmazó borítékba ne tegyék bele az azonosító nyilatkozatukat. A levélszavazatoknak 10 százaléka hibás, a személyes szavazásnál ez az arány egy százalék. ■ MTI Csaknem ötmilliárdból újult meg a Ludovika TÖRTÉNELMI KÖTELEZETTSÉGNEK nevezte a Ludovika felújítását Orbán Viktor, aki szerint a megújult épület méltó főhadiszállása lesz a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek. A Ludovika campus megvalósításáról és a Ludovika újjáépítéséről 2012 májusában döntött a kormány, a főépület felújítása 4,7 milliárd forintba került. ■ MTI Első fokon elítélték Ehud Olmertet Ehud óimért volt izraeli, miniszterelnök csúszópénzt fogadott el - mondta ki .első fokon a bíróság Izrael történetének legnagyobb megvesztegetési perében. A Holyland nevű jeruzsálemi építkezési ügyben kilenc vádlott bűnös a tizenkettőből kenőpénz adásában illetve elfogadásában. ■ MTI Súlyos baloldali vereség a franciáknál lemondott a francia miniszterelnök, miután pártja, a PS súlyos vereséget szenvedett a hétvégi helyhatósági választásokon. Jean-Marc Ayrault utóda Manuel Valis. A választások az ellenzéki UMP és a szélsőjobb előretörését hozták. Párizs és Lyon baloldali, Marseille jobboldali vezetésű maradt. ■ MTI Központosítás tűzön-vízen át oktatás A kormányzati oldalon is bírálták a köznevelés átalakításának intézkedéseit Balog Zoltán, az EMMI vezetője, Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár és Marekné Pintér Aranka, a Klik vezetője. Bírálatok érték őket Az Orbán-kormány intézkedéseinek egyik legtöbb kritikákat kiváltó területe volt az oktatás, ahol még a kormányoldalon sem volt teljes a nézetazonosság. Az ellenzék a legtöbb, főként a központosítást szolgáló intézkedést felszámolná. Éber Sándor Tartalmi változások kellenek a közoktatásban a nemzetközi felmérések szerint romló eredmények miatt - hangsúlyozta nemrég a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint a jó oktatásügyhöz megteremtették az elmúlt négy évben a szükséges kereteket, az oktatás átszervezését korábban a kabinet egyik legnagyobb tettének nevezte. Nemrég az Magyar Nemzeti Akadémia elnöke, Pálinkás József a siralmas eredményeket mutató PI- SA-felmérés elemzése kapcsán sürgetett átfogó intézkedéseket a közoktatásban. Az oktatás, főként a köznevelés igen jelentős méretű, erős központosításra törekvő átalakítása a KDNP-s Hoffmann Rózsa államtitkársága alfltt az egyik legvitatottabb kormányzati tett volt. Az átalakítás, szükségességét az államtitkár az egyre romló eredményekkel is indokolta. Nemcsak a szakszervezetek, az ellenzék és a pedagógusok jelentős részének éles kritikáit váltották ki a változások, hanem még a Fidesz frakciójában is voltak erőteljesen bíráló hangok. Hoffmann kezdetben a felsőoktatás ügyeit is vitte, de 2013 elején az egyre jelentősebb hallgatói tüntetések után Kling- hammer István nevezték ki a terület felelősévé. Korábban Hoffmann menesztése is felmerült, ő maga is felajánlotta a lemondását, de a KDNP és a kormányfő is többször kiállt mellette. Hoffmann nemrég azt közölte: a választások után is folytatná. Az államtitkár négy évét értékelve a köznevelési intézmények állami fenntartásba vételét és a pedagógus életpályamodell bevezetését emelte ki. A következő négy évben a köznevelés vezetősége többek között azt tervezi, hogy tovább csökkentenék a korai iskolaelhagyók számát, ösztönöznék az egyenlő hozzáférés lehetőségét a koragyermekkori nevelésben és a köznevelésben, fejlesztenék a tanulók digitális kompetenciáit, valamint tovább fejlesztenék a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését biztosító pedagógus előmeneteb rendszert. Vitatott terület A kormányzat ellen a legjelentősebb megmozdulások a felsőoktatási intézkedések ellen voltak. A diákok főként az államilag finanszírozott képzések keretszámainak csökkentése, röghöz kötésük és a forráskivonás ellen tiltakoztak. Az Összefogás ingyenes alapképzést ígér, és visszaadnák a felsőoktatásnak a korábban kivont 60 milliárdot. A Jobbik elutasítja az intézmények gazdasági autonómiáját megszűntető kancellári rendszer Az ellenzéki pártok programjában visszatérő elem, hogy mit álh'tanának vissza, abban mind egyetértenek, hogy a tankötelezettség korhatára újra 18 év legyen. Közös vélemény, hogy a központosítás helyett nagyobb szerepet adnának a fenntartásban a településeknek. Az Ösz- ^eíogö-s pártjai péjjj^l felszámolnák az intézményfenntartó Küket, amit a belső,jelentések is egy pazarló, rosszul irányított, túlságosan centrabzált, hiányt generáló, az iskolákban keletkezett problémákra későn reagáló bevezetését, növelnék az állami finanszírozású helyek számát, átjárhatóságot biztosítva a költségtérítéses és az állami képzések között, növelnék a hallgatói juttatások összegét, felülvizsgálnák a bolognai rendszert. Az LMP minden költségvetési 100 forintból 5-6- ot a felsőoktatásra költené, hogy minden 10 emberből 4 diplomás lehessen, megmentenék a vidéki intézményeket, megszűntetnék a tandíjat, eltörölnék a röghöz kötést. szervezetként írtak le. A járási és tankerületi szintet megtartanák. Megszűntetnék az államosított tankönyvpiacot és a kiadást is. A kötelező hit- és erkölcstanoktatást is, ami nem várt helyről, az egyházaktól is kritikákat váltott ki, mivel a felekezetek szerint kapkodva, a finanszírozási hátteget nem biztosítva vezették be. A baloldal felszámolná a kötelező tagságú pedagóguskart, és megalázónak tartott portfóhófeltöltést is. Tavaly a korábbiakhoz képest jelentősen emelték a pedagógusok bérét, a korábban tervezett mérték 60 százalékával (a többit több lépcsőben kapják meg), és a minimálbérhez kötöttek a jövedelmeket. Az Összefogás a pedagógus béremelésre szánt pénzeket differenciáltabban, a minőségi munkát jobban elismerve osztanák szét. A béremelést A Jobbik szerint az állami szerepvállalásnak a tartalmi szabályozásban van helye az oktatásban, a fenntartást az állam és az önkormányzatok ésszerű, szoros együttműködésével valósítanák meg. Megszűntetnék a kétszintű érettségi rendszert. A tanári bérekben jutalmaznák a pluszmunkát, a pályán eltöltött időt, a megszerzett tudást, a speciális körülmények között végzett munkát. A Jobbik nem erőltetné az iskolai integrációt, párhuzamos osztályokat hoznának létre, valamint bentlakásos iskolákat a romák felzárkóztatására, míg más pártok a szegregáció ellen (többek között a roma gyerekek integrálása miatt) lépnének fel. Az LMP a központi büdzsé 15-20 százalékát (az idei 10,9 helyett) fordítaná az oktatásra, az önkormányzatok visszakaphatnák iskoláikat, felszámolnák a pedagógus kart. Bérpótlékot kapnának azok a tanárok, akik hátrányos helyzetű térségekbe mennének tanítani, és ezekben a régiókban létrehoznák a kiemelt oktatási körzeteket. Az államháztartás funkcionális kiadásai oktatásra (milliárd forintban) 2013 2014 Iskolai előkészítés . és alapfokú oktatás 398,1 370,7 Középfokú oktatás 264,5 290,8 Felsőfokú oktatás 448,1 485,4 Egyéb oktatás 972,3 1087 Oktatásra összesen 2083,2 2234,8 FORRÁS: 2014-ES KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS Termőre fordult a hazai mezőgazdaság értékelés Több területen is megállt a csökkenés, és elkezdődött a növekedés az elmúlt években Fordulat következett be a hazai mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság több területén az elmúlt években, a Vidékfejlesztési Minisztérium szerint ezt a számok is alátámasztják. A tárca egyik legnagyobb eredményének azt tartja, hogy több káros folyamatot is sikerült megálh- tani, illetve megfordítani. Ezek között is kirívó az állatlétszám drasztikus csökkenése, amely az elmúlt évtizedben folyamatosan zajlott. Ezen belül is az egyik leglátványosabb a sertésállomány fokozatos, és drámai csökkenése volt. Az elmúlt bő egy évtizedben a hazai sertésállomány csaknem 40 százalékkal esett vissza. Míg 2002-ben 5,082 millió darab sertést tartottak a KSH adatai szerint, ez 2010-re mindössze 3,169 miihóra csökkent. A sertéslétszám végül valamivel három- milüó darab alatt stabilizálódott, sőt - elsősorban a támogatási rendszernek köszönhetően - már megmutatkoznak a növekedés első jelei is. Ebben kulcsszerepet játszik az, hogy a baromfitenyésztők mellett a sertéstartók is megemelt összegben kapják meg az állatjóléti támogatásokat, és hogy a kormányzat az élősertés és a félsertés áfáját 5 százalékra csökkentette a közelmúltban. A hagyományosan könnyebb helyzetben lévő növénytermesztés - részben a korábbi magas felvásárlási áraknak köszönLassan nő a sertések száma hetően is - stabibzálódott, az állami fóldprogram keretében termőterülethez jutó gazdálkodók a korábbiaknaknál nagyobb biztonsággal vághatnak bele a termelésbe. Ebből is következik a hazai agráriumban munkát találók számának növekedése. A mezőgazdaságban dolgozó foglalkoztatottak száma 2013-ban már 193 ezer fő volt, amely 21 ezerrel, vagyis csaknem 12 százalékkal haladja meg a 2010-es évben mért szintet. Az élelmiszeripar helyzete szintén változott, a több évig tartó lejtmenet után megfordult a negatív tendencia. Az ágazat értékesítése folyó áron 2010 és 2013 között 28 százalékkal, változatlan áron pedig 5 százalékkal bővült. A termelés bővülése, a sok éve tartó zsugorodás helyett a növekedés egyre inkább érezteti hatását a kivitelben is. A magyar agrárexport a múlt évben tovább nőtt, 8,093 milüárd eurót tett ki, ez 18 milüó euróval, 0,2 százalékkal haladta meg a 2012-es szintet. Ráadásul kedvezően változott az agrárexport belső szerkezete is: míg a feldolgozatlan alapanyagok aránya a kivitelben csökkent, a magasabb szinteken feldolgozott, vagyis több munkahelyet teremtő termékek aránya nőtt. Cikkünk a Vidékfejlesztési Minisztériummal együttműködésben készült Ezermilliárdok az EU-tól nagy szükség van az uniós támogatásokra a hazai mezőgazdaságban, akik azt mondják, hogy ki kell lépni az Európai Unióból, azok becsapják a vidéken élőket -jelentette ki korábban Budai Gyula. A VM államtitkára emlékeztetett: 2014 és 2020 között 12,3 milliárd euró- nyi, azaz csaknem 3800 milliárd forintnyi agrártámogatás érkezik Magyarországra, amelyből fejlesztések valósulnak meg, és vidéki munkahelyek jöhetnek létre. A közvetlen ágazati támogatások mellett 3,5 milliárd eurót fordítanak vidékfejlesztésre az évtized végéig. A ( r *
