Új Néplap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-04 / 79. szám

4 2014. ÁPRILIS 4., PÉNTEK Jövő karácsonyra megszűnhet a roaming megszavazta az Európai Parlament a roamingdíjak eltörléséről szóló bizottsági javaslatot. A testület azt is megszavazta, hogy az inter- netszolgáltatók nem korlá­tozhatják egyes - elsősorban az ingyenes telefonálást lehetővé tevő - szolgáltatá­sokat. Az egységes uniós távközlési piacról szóló javaslatcsomag értelmé­ben a külföldi telefonálásra számított többletdíjak 2015 karácsonyától szűnhetnek meg. Ehhez a javaslatot még a tagállamokat képviselő tanácsnak is jóvá kell hagy­nia, a konszenzusos javaslat kidolgozása 2014 második felében várható. ■ VG Szemétszállítás nonprofit alapon? a jövőben a szemétszállí­tásnak is nonprofit közszol­gáltatásként kell működnie - hangoztatta Hende Csaba, a térség országgyűlési kép­viselője, honvédelmi minisz­ter, aki Szombathelyen le­rakta egy 2,5 milliárd forint értékű, 127 települést érintő környezetvédelmi beruhá­zás alapkövét. Az évi 8500 tonna kapacitású hulladék- válogatót várhatóan 2015 nyarán adják át. ■ MTI Átadták a Várkert Bazár épületegyüttesét lezárult a diktatúra össze­omlása óta eltelt időszak egyik legnagyobb műemléki felújítása, az 1883-ban épült és 1984 óta zárva tartó Vár­kert Bazár rekonstrukciója - mondta el L. Simon László, a beruházás kormánybiztosa, mielőtt Orbán Viktor minisz­terelnök ünnepélyes keretek között átadta az épületet. A beruházás első üteme zá­rult le, a második ütemben, augusztus 28-ig befejezik a multifunkcionális rendez­vényterem és a mélygarázs munkálatait, valamint a budavári királyi kertek re­konstrukcióját. ■ MTI A termőföld a kulcskérdés agrárium A kormány a családi gazdaságokat erősítené, az ellenzék áfát csökkentené A vidék életében kulcs­kérdés a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának növelése, és ebben jelentős szerepe lenne a hazai állat­tartásnak - lényegében eny- nyi, amiben a kormányzásra pályázó politikai erők az agráriumot illetően egyet­értenek. Szinte minden más­ban jelentős nézeteltérés, a földkérdésben pedig szinte késhegyre menő vita van a pártok között. Braunmüller Lajos A termőföld tulajdonlása és bér- lési joga körül alakult ki a leg­keményebb vita az elmúlt négy évben a mezőgazdaságban, a viták fókuszában a földforgal­mi törvény állt. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter ezzel kapcsolatban korábban kijelen­tette: a cél az agrárközéposztály és a családi gazdaságok megerő­sítése, a jogszabály pedig ezt te­szi lehetővé. A Kormányváltás nevű vá­lasztási szövetség szerint a földforgalmi törvényt felül kell vizsgálni, mivel az indokolatla­nul szűkre szabja a potenciális fóldvásárlók körét, azzal, hogy kimondja: földet csak földműves vehet. „A jogszabály a földmű­ves fogalmából kizárta például az agrártársaságoknál dolgo­zókat, így akár többdiplomás, nagy tapasztalattal rendelkező mezőgazdasági szakembereket is” - jelentette ki Gőgös Zoltán. Az MSZP agrárpolitikusa sze­rint azáltal, hogy a fóldvásárlók köre szűkül, a termőföld ára is csökkenni fog, ezzel pedig a föld- tulajdonosok vagyonvesztése kö­vetkezik be. Bírálja az ellenzék többi tag­ja is a földforgalmi törvényt, a Jobbik éppen az ellenkező állás­pontból, mondván: a jogszabály nem akadályozza meg, hogy külföldiek termőföldet vásárol­janak. A párt ezért hatalomra kerülése esetén tárgyalásokat kezdeményezne Brüsszellel a moratórium további meghosz- szabbítása érdekében. Rendkívüli politikai csaták te­repe volt a Földet a Gazdáknak Program is, amelynek során 250 ezer hektárnyi állami termőföl­det osztottak ki pályázat útján hazai gazdálkodóknak. A Vidék- fejlesztési Minisztérium több­ször hangsúlyozta: a pályáztatás során a cél a családi gazdaságok megerősítése volt, a program­mal pedig a szaktárca szerint megtízszerezték az állami földet használók számát. A kritikusok azonban úgy vélik, a földeket nagyobbrészt a Fideszhez közel álló pályázók, nemritkán cégek nyerték, és gyakran olyanok, akiknek már egyébként is je­lentős művelt birtokuk van. Az ellenzéki erők - így a Kormány- váltás és az LMP, valamint a Job­bik - egyaránt arra készül, hogy ha hatalomra jut, felülvizsgálja az összes pályázatot. Távlati célja a jelenlegi kor­mányzatnak az is, hogy nyolc­van százalékra emelje a kis- és közepes családi gazdaságok ará­nyát a hazai agráriumon belül, és a nagybirtokok arányát pedig húsz százalékra szorítsa le a je­lenlegi fele-fele arány helyett. A szaktárca szerint ezzel a családi gazdaságok megerősödése vár­ható, ám a Kormányváltás attól tart, hogy ha ez bekövetkezik, akkor mind az agrárfoglalkoz­tatásban, mind pedig a hazai ál­latállományban jelentős vissza­esést fog elszenvedni az ország. Ez utóbbi két pontban pedig- legalábbis a célok szintjén- alapvetően egyetértés van a kormányzó pártok, és az,összes ellenzéki erő között, ám ennek elérésében gyökeresen más eszközöket tart szükségesnek. A kormány szerint a családi gazdaságok nagyobb száma és stabilabb helyzete biztosíthat vi­JELENTÓS FELVEVŐPIACOT lát a külföldi keresletben a kor­mány és az ellenzék is, az export bővítésének lehetősé­geiben azonban megoszla­nak a vélemények. Míg a Kormányváltás szerint alap­vetően az uniós térségben kell versenyeznie a magyar mezőgazdaságnak, a kor­mány és a Jobbik is nagyobb hangsúlyt fektetne a keleti nyitásra. A kormány ezirá- nyú erőfeszítéseit a Jobbik déken megélhetést több ember­nek, a Kormányváltás szerint ugyanakkor az agrártársaságok tőkevonzó képessége az, amely munkahelyeket teremthet a mezőgazdaságban, és a cégek tartják az állatállomány jelentős részét is. Az élőmunka-igényes ágazatokra, és részben a szo­ciális gazdaságokra építene az LMP a foglalkoztatás bővítése terén, a Jobbik pedig a magyar élelmiszertermékek nagyobb arányát szeretné látni a hazai kereskedelemben, mondván: a nagyobb kereslet automati­kusan sokkal nagyobb mező­ugyanakkor elégtelennek tartja. A kormány a keleti nyitással az ázsiai országok vonzó gazdasági növekedé­sét, és ebből fakadó élén- kebb keresletét akarja meg­lovagolni, amelyben van né­mi előrehaladás. A további látványos bővülést ugyan­akkor akadályozza egyes or­szágok piacvédő magatartá­sa, valamint jogi és élelmi­szerbiztonsági szabályok el­térése. gazdasági foglalkoztatást tenne lehetővé. Jelentősen eltérnek az élelmi­szeriparról alkotott elképzelések is a kormány és az ellenzék kö­reiben. A vidékfejlesztési tárca az elmúlt években döntően a magasabb szinten feldolgozott, jó minőségű, és unikális ma­gyar élelmiszerekben, valamint a kézműves, helyi piacokon ér­tékesített termékekben látta a fejlődés lehetőségét a hagyomá­nyos élelmiszeripar mellett. A Kormányváltás szerint azonban az alapvető élelmiszereket ter­helő áfa jelentős csökkentésével vissza lehetne szorítani a bur­jánzó feketegazdaságot, ez pedig lehetőséget adna az előrelépésre a tisztességesen működő szerep­lőknek. Különösen fontosnak látják ezt az elmúlt években szá­mos csődöt és csődközeli hely­zetet megélt magyar húsipar vonatkozásában. A kormány az élő- és félsertés áfáját jelentősen, 5 százalékra csökkentette, ám a teljes termékpálya esetében ezt nem valósította meg. Jóllehet a Vidékfejlesztési Minisztérium ennek lehetőségét sosem zárta ki, rámutatott arra is: a lépésből fakadó árelőnyt könnyen lenyel­hetné a kereskedelem. Export: keletre és nyugatra Készen áll a vidékfejlesztési szaktárca a brüsszeli vitára földtörvény A zsebszerződésekkel kapcsolatos rendelkezések miatt Ausztria tett panaszt az Európai Uniónál Az Európai Bizottság szerint el­képzelhető, a magyar földtörvény uniós jogot sért, ezért a brüssze­li testület „megteszi a szükséges lépéseket” - írta az osztrák Ku­rier internetes cikkében a birto­kukba került levélre hivatkozva. Bár a Bizottság hivatalosan még véleményezte az ügyet, ismert, Ausztria a földtörvény zsebszer­ződéseket ellehetetlenítő pontjai miatt uniós fórumokhoz fordult jogorvoslatért. Az új magyar föld­törvény értelmében a haszonbér­leti szerződések, amelyeknél a külföldi gazdák előre kifizették a bérleti díjat, a zsebszerződések­hez hasonlóan érvénytelenek, és 2014. májusig meg kell szüntetni őket. Andrä Rupprechter osztrák agrárminiszter szerint a módosí­tás gondot okoz, ugyanis 2001-ig a haszonélvezeti szerződések le­gálisak voltak Magyarországon, a haszonélvezeti jogot még a te­lekkönyvbe is bejegyezték. Fazekas Sándor kijelentette: a magyar földtörvény kiállja az uniós próbát, és kész azt min­den fórumon, így Brüsszel előtt is megvédeni. A vidékfejlesz­tési miniszter hangsúlyozta: a földtörvény a magyar gazdák, a tényleges földhasználók érde­keit veszi figyelembe. A törvény kimondja, földet csak földműves vásárolhat, a jogszabály a föld­műves definícióját is meghatá­rozza. Földművesnek minősül az a helyben lakó gazda, aki életvi­Vége a zsebszerződések korának telszerűen foglalkozik mezőgaz­dasági tevékenységgel. Továbbá a Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a zsebszerződések szín­lelt szerződések, mondván: az abban résztvevők egy tulajdon- szerzési szándékot lepleznek ha­szonélvezeti joggal, bérleti konst­rukcióval, vagy más módon. Februárban elfogadta a parla­ment a zsebszerződésekről szóló módosító javaslatot. Ez hatéko­nyabb fellépésre ad lehetőséget az ilyen ügyekben. Tavaly jú­liustól pedig a megújult Büntető Törvénykönyv is öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti a termőföld jogellenes megszerzé­sét, vagyis a zsebszerződéssel akár a börtönt is kockáztatják azok, akik részt vesznek benne. A szaktárca világossá tette azt is, hogy nem támogatja vállal­kozások földtulajdon-szerzését, mivel a cégek tulajdonosi köre változhat, és ily módon - átté­„kapuzárási pánik" uralkodott el a bel- és külföldi „spekulán­sok” között, akik zsebszerződé­sekkel szereztek meg jelentős termőföldterületeket Magyar- országon. Ennek érdekében má­jusig igyekeznek kihasználni a kiskapukat - jelentette ki Budai Gyula a napokban azután, hogy a zsebszerződéseket vizs­telesen - könnyen szerezhetné­nek hazai termőföldet külföldi állampolgárok, vagy vállalatok. Cikkünk a Vidékfejlesztési Mi­nisztériummal együttműködés­ben készült. gáló tárcaközi bizottság zárt ülést tartott. A Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti ügye­kért felelős államtitkára beje­lentette: a termőföldet a május elsejétől életbe lépő földtörvény védeni fogja, addig azonban jogszabálymódosításokat java­solt az érintett tárcáknak a tár­caközi bizottság. Újabb rendelkezésekkel is védenék a földet• 4 4

Next

/
Thumbnails
Contents