Új Néplap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-30 / 100. szám
2014. ÁPRILIS 30., SZERDA EURÓPAI UNIÓ 5 Érkeztek a milliárdok, de abból alig lett felzárkózás fejlesztés A csatlakozás óta eltelt tíz évben közel 6200 milliárd forint uniós fejlesztési forrás (beleértve a 15 százalékos hazai társfinanszírozást is) jutott el a nyertes pályázókhoz. Ebből mintegy 670 milliárd forintot a 2004-2006 közötti ciklusban hívott le az ország, amivel szinte száz százalékos mértékben sikerült felhasználni az ország rendelkezésére álló kohéziós támogatásokat. A kormányzat szerint ez a 2007-2013-as ciklus, mintegy 8200 milliárd forintos kereténél is megvalósul majd. A 2007-2013-as forrásokból eddig 5500 milliárdot, vagyis a keret 67 százalékát sikerült lehívni, így a következő több mint másfél évben - a 2007-2013-as ciklus forrásainak lehívására ugyanis 2015 végéig van lehetőség - még mintegy 2700 milliárd forint kiosztásáról kell gondoskodnia a hazai pályázati intézményrendszernek. A források maradéktalan lehívásának fontosságát jelzi, hogy az utóbbi években a Magyarországon megvalósuló közberuházások több mint 90 százalékát uniós támogatásokból fedezték, vagyis szinte alig volt olyan közútfejlesztés, közlekedési, környezetvédelmi beruházás vagy kórházfelújítás, amely ne a Brüsszelből érkező források, illetve azok 15 százalékos hazai kiegészítéséből valósult volna meg. Ha az uniós fejlesztési források elköltésének hatékonyságát abból a szempontból értékeljük, hogy 2004 óta mennyiben sikerült az ország gazdaságának felzárkóznia az uniós átlaghoz, akkor nem túl kedvező képet kapunk. 2004-ben az egy főre jutó GDP tekintetében az uniós átlag 63 százalékán állt az ország, amit 67 százalékra sikerült feltornászni. ■ T. G. AZ UNIÓS TAGSAG TÍZ EVE ALLAMHAZTARTASI DEFICIT (a GDP százalékában) MUNKANÉLKÜLISÉG (százalék) ÁLLAMADÓSSÁG (a GDP százalékában) INFLÁCIÓ (százalék) 2004 2013 2004 2013 2004 2013 2004 2013 Autópályák hossza (kilométer) 2004 HHH 724 2013 1361 Bruttó átlagkereset (fonnt) 2004 145187 2014 230 700 Alapkamat (százalék) Születéskor várható élettartama (év) ■ EU-28 ■ Magyarország Fejlettség az EU-átlaghoz képest (eu=ioo> 85 80 75 70 65 60 55 50 45 VG-GRAFIKA FORRÁS: EUROSTAT, KSH, VG-GYÜJTÉS 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Eljárások: viszonylag kevés, de lényeges ügyekben kötelezettségszegés Magyar- ország és az Európai Bizottság kapcsolata már 2004-től nem volt felhőtlen, jóllehet a konkrét kötelezettségszegési eljárásokat tekintve hazánk nem rí ki a tagországok közül. Gyakorlatilag csatlakozásunk után rögtön eljárást indított azonban Brüsszel a túlzottan magas államháztartási hiány miatt, és ezt rekord hosszúságú ideig, kilenc éven keresztül nyögte az ország - a deficit letörése érdekében a bizottság folyamatosan takarékosságra kényszerítette a mindenkori magyar kormányt. Főleg emiatt a Jósé Manuel Barroso vezette testület már Gyurcsány Ferenc kormányának munkájával szemben is megfogalmazott kritikákat, az igazi viták időszaka azonban 2010 után jött el. Az uniós jog alkalmazása terén azért tűnt az utóbbi években problémás tagállamnak hazánk, mert számos esetben a kormány jelentős közjogi vagy gazdasági intézkedéseivel (például a bírák nyugdíjazása, az adatvédelmi biztos megbízatásának idő előtti megszüntetése, jegybank- törvény, cafeteria-szabályozás, távközlési és kiskereskedelmi különadó, plázastop) kapcsolatban indultak eljárások. A távközlési és a kiskereskedelmi különadó ügyében végül úgy zárultak le az eljárások, hogy Brüsszel nem kérte hazánk elmarasztalását az Európai Bíróságtól. Az Európai Parlament által kezdeményezett, példa nélküli országvizsgálat, a Tavares-jelentés nyomán ugyanakkor egy újfajta vizsgálati mechanizmus van születőben, amelynek a lényege az, hogy Brüsszel ellenőrizheti nem csak a szűkén vett uniós jogrend, de a jogállamiság tiszteletben tartását is az egyes tagországoknál. ■ VG Fokozódó versenyt és több pénzt hozott az uniós tagság A legtöbb ágazat számára kedvezőbb pénzügyi feltételeket hozott az EU-tagság, ám az uniós bürokrácia vagy a fokozódó verseny nehezítette a hazai vállalkozók helyzetét. Az EU által biztosított szabad munkaerőáramlás is kényszerhelyzetet teremtett. Jól járt-e Magyarország az EU-tagsággal? VG-GRAFIKA FORRÁS: VG VELKEY GYÖRGY, A MAGYAR KÓRHÁZSZÖVETSÉG ELNÖKE a szűkülő források miatt jelentős elmaradásban voltak a magyar kórházak és egészségügyi intézmények az EU-tagság kezdetén. A több százmilliárd forintos uniós fejlesztés ezen sokat javított. A megnyíló munkaerő- piac versenyhelyzetre készteti Magyarországot. A társadalomnak és a politikának is rá kell döbbennie, hogy sokkal jobban meg kell becsülnie az orvosait és egészségügyi szakdolgozóit. Sokan elindultak közülük Nyugatra. Látjuk az elmúlt két és fél évben elkezdett bérrendezési folyamat kezdeti eredményeit, de ahhoz, hogy tartósan megmaradjanak az orvosaink és szakápolóink a várható növekedés eredményeiből sokkal többet kell rájuk költeni. NAGY TAMÁS A MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK ELNÖKE A napnál is világosabb, hogy a csatlakozás a mezőgazdaság javára vált, a hazai agrárium annak köszönheti a létét, hogy az Európai Unió támogatási rendszere létezik. Még a mezőgazdaság nyereségesen gazdálkodó és legálisan adózó szereplői sem tudják nélkülözni a támogatásokat, ezek hiányában munkabéreket sem tudnának fizetni. Igaz, a közösségi szabályozás nem minden esetben kedvezett az ágazatnak. Voltak olyan fejlesztések, amelyeket az EU előírásainak megfelelően kellett végrehajtani, és a bevezetéskor nem látszott az, hogy a költségeket hogyan lehet kigazdálkodni. Összességében azonban - éppen a támogatási rendszer miatt - a csatlakozás nagyon is hasznos volt a mezőgazdaság számára. NIKLAI ÁKOS, A MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE ELNÖKE a turizmus az elmúlt tíz évben jelentős változáson ment át. Az euró alapú kiajánlások általánossá váltak, ami egyszerűbb az ajánlattevőnek, a megrendelőnek és a vendégnek is. Az Európai Unióhoz való tartozás a biztonság, a stabilitás képét erősíti. A „határ és vízum nélküli” utazás jelentős forgalomnövelő tényező. Csatlakozásunk óta 330 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból több mint 1300 turisztikai projekt valósult meg vidéken és Budapesten. Jelentős lett viszont a külföldi munkavállalás, ami rövid távon gondot okoz. Számítunk arra, hogy a jövőben a szektor az EU-hoz való tartozás előnyeit még jobban kihasználva erőteljesebben hozzájárul a gazdasági növekedéshez. DEÁK LÁSZLÓ, A MAGEOSZ ELNÖKE az uniós csatlakozás kedvezően hatott a hazai gép- és energetikai iparra. A vámunióba való belépésünk kedvezően hatott a kivitelre, a mikrovállalkozások- nak közvetlen lehetőséget adott az uniós exportra. A gép- és energetikai gépgyártás számos vállalata multik beszállítójává vált. Kiszélesedett a beszerzési piac, lehetővé vált a szélesebb körű versenyeztetés. Bár érezhető a fejlettebb gazdaságok szakember-elszívó hatása, tapasztalat és tudás is beáramlott a betelepülő cégeknek és a hazánkban létesített K+F központoknak köszönhetően. Ám a hazai cégeknek továbbra is hátrányos az euróárfolyam kiszámíthatatlan változása. A saját fejlesztésű termékek eladása az EU piacon nem érte el a kívánt szintet. VÁMOS GYÖRGY AZ ORSZÁGOS KERESKEDELMI SZÖVETSÉG FŐTITKÁRA a csatlakozás a kereskedelem szabályozásában is változást hozott, hiszen át kellett venni egy sor előírást, így egyszerűsíteni is kellett az üzletnyitás feltételeit. Ugyanakkor a tagság ellenére sincs orvosság a versenyben elbukó kisvállalkozások megsegítésére, megmaradt a feketézés, tovább élt a „KGST-piac” hagyománya. Az unió bürokratikus gépezete ráadásul rajta tartja szemét a magyar jogalkotáson, igy jó néhány kereskedelmi előírást megrostált. Intő tapasztalat, hogy aki leszakad a versenyben, annak a vásárlója könnyen elpártol. Sőt, elég leülni a számítógép elé, hiszen a web- kereskedelem átnyúlik az országhatárokon. A hazai termelő, kereskedő is kiírhatja kapujára: csatlakozás miatt zárva.
