Új Néplap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-23 / 94. szám
4 TISZAZUG 2014. ÁPRILIS 23., SZERDA / Még tartanak a szeméttől feltételezés Néhány lakos szerint a régi hulladéklerakó okozhat gondot Tóth Józsefné szerint ez a (ma már rekultivált) hulladéklerakó évek óta sok bosszúságot okoz a környéken élőknek Több millió őshonos halivadékot telepítenek HOLT-TiszA Halkeltetőt épít még idén tavasszal a cibakházi önkormányzat, hogy őshonos halivadékot telepítsen a cibaki holtágba. Tizenhat halkeltető üveget vásároltak kádakkal, ivadéknevelőkkel, melyeket a régi, már nem használatos sertéstelep egyik helyiségében helyeznek el, ami közvetlenül a víz mellett található. Komoly probléma, hogy nincsen elegendő őshonos hal a tóban. Varga Mátyás holtág-rehabilitációs szakreferens szerint az évtizedek során a korábbi halállomány átstrukturálódott, a ragadozó halak esetében a csuka és a harcsa kerültek túlsúlyba. Egyre kevesebb ugyanakkor a ponty, aminek az az oka, hogy a hal ikráit az elszaporodott törpeharcsák rendre megeszik.- Emiatt tízmillió őshonos halivadékot, főleg pontyot nevelünk a kádakban majd, de compó és dévérkeszeg is cseperedik itt. Az uszonyosok egy részét előneveljük, a többit táplálkozó ivadék korukban helyezzük a Holt-Tiszába - ezt már Hegyes Zoltán polgármester tette hozzá. A hárommillió forintos belügyminisztériumi támogatásból megvalósuló halkeltetőt a májusi pontyíváskor „üzemelik be”. ■ Kilencen keresztelkedtek. meg húsvétkor egyház Húsvétkor összesen kilencen keresztelkedtek meg Kunszentmártonban, a Szent Márton Katolikus Templomban. Kövesdy Zsolt plébános elmondta, nagyszombaton hat felnőtt vette fel a beavató szentséget, vasárnap délelőtt három iskolás gyermek. Ők mindannyian szeptember óta készültek e szertartásra. Köztük egy jegyespár is, akik hamarosan egyházi esküvőn fogadnak egymásnak hűséget. Zsolt atyától megtudtuk, felnőtteket csak húsvétkor keresztelnek, csecsemőket évközben is, szinte bármikor. Kunszentmárton jellemzően ka- toükus város, a lakosok kétharmada e felekezethez tartozik. ■ A cibakházi Zöldmező utca lakosai, elmondásuk szerint bűztől, patkányoktól szenvednek. Szerintük a szomszédos, már nem működő hulladék- lerakó talán még betegséget is okoz. Joó Zsuzsa- Jöjjenek, megmutatom, miről van szó. Nem kell messzire menni, alig háromszáz méter az egész távolság - invitál bennünket a cibakházi Tóth Józsefné a szomszédos (ma már) rekultivált szeméttelepre. A Zöldmező utca lakosai szerint ez a felszámolt hulladéklerakó az oka a környéken igen gyakran előforduló daganatos megbetegedéseknek.- Múltkor felmérést végeztem, ki, milyen megbetegedésben szenved az utcában. Megdöbbentő lett a végeredmény: húsz emberből kilenc rákos. Arra gondolunk, a szomszédos szeméttelep esetleges környe| zetszemíyezése lehet ennek oka - véli. Két perc alatt érünk ki a hulladéklerakóhoz, ahol jelenleg is zajlanak a rekultivációs munkálatok, hatalmas munkagépek emelik a földet.- Bűz, rágcsálók. Ezt látják, érzik nap mint nap a Zöldmező utca lakosai - ingatja fejét szomorúan Tóth Józsefné, aki társaival együtt mindent elkövetett már, hogy a helyiek problémáira ráirányítsa a hatóság és az önkormányzat figyelmét. A gondok egyébként évtizedekkel ezelőtt kezdődtek, amikor egy szakértői vélemény alapján kijelölték, hol legyen a település szeméttelepe. Szempont volt, hogy a hely legyen könnyen megközelíthető, ugyanakkor jó minőségű ter- riiőföldek né légyénék a környéken, így esett a választás a Zöldmező utca melletti üres területre.- Bármi kérdésük is volt a lakosoknak a hely kijelölésével kapcsolatban, megkereshették a polgármesteri hivatalt. A rágA KÖRÖS-TISZAMENTI hullddék- rekultiváció 2013. júniusában kezdődött, 13 település részvételével. Célja a környezetszennyezés megszűntetése, mérséklése, a szükséges beavatkozások megtétele, valamint a lerakók térségében jelentkező környezeti terhelés jelentős csökkentése.- A MUNKAFOLYAMATOKAT az Önkormányzat is rendszeresen ellencsálóirtást minden lakosnak saját ingatlanán magának kell elvégeznie - mondja Enyedi Mihály jegyző. Az önkormányzat ehhez „patkánycsapdákat”, méreggel ellátott dobozokat is tud adni. Tény, hogy a védőtávolság nincsen egy kilométer sem a lakóházaktól. A szeméttelepet azonban 1996 környékén bezárták, azóta nem viszenek oda hulladékot, most rekultiválják a területet.- A technológia lényege, hogy a régi hulladékot földdel letakarják - magyáíáüá Hegyes Zoltán polgármester, hozzátéve, anno a tervezés során nem tartották szükségesnek a szemét elszállítását. A településvezető elismeri, már csak a Holt-Tisza közelsége miatt is szerencsésebb lett volna a réőrizte - mondja Hegyes Zoltán polgármester, aki egyébként nem tud a Zöldmező utca lakosainak megbetegedéseiről. A helyi orvosok nem kívántak reagálni a fel- tételezésre. Egy neve elhallgatását kérő szolnoki orvos szerint szinte lehetetlen bebizonyítani, hogy bármi összefüggés is lehetne egy szeméttelep és a megbetegedések között, sőt, úgy véli, nincs is. gi hulladékot elszállítani, de ezen már nem lehet változtatni, ahogy a szeméttelep helyén sem. Amíg a hatóság nem talál hibát, addig minden marad a régiben. Márpedig nem talál, pedig panasz érkezik feléjük. A Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodájától megtudtuk, tavaly év végén a Közép-Ti- sza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség arról kapott bejelentést, hogy a cibakházai hulladéklerakó telepen(nagy mennyiségű hulladékot helyeztek el. A zöldhatóság helyszíni szemlét tartott. Megállapították, hogy a helyszínen a hulladéklerakó rekultivációs munkálatai folytak. A felügyelőség munkatársai nem észleltek bűzt és rágcsálókat sem láttak. A Közép-Ti- sza-vidéki Felügyelőségre idén újabb bejelentés érkezett. A hatóság helyszíni szemlén újra kivizsgálta a bejelentésben foglaltakat, ezen a panaszos (éppen Tóth Józsefné „utcabizalmi”) is részt vett. A zöldhatóság ezúttal is ugyanazt tapasztalta, mint az ezt megelőző helyszíni szemlén.- A kör bezárult, nincs mit tenni: itt kell továbbra is élnünk a hulladéklerakó mellett - zárja beszélgetésünket Erzsiké, aki nemrégen maga is daganatos betegséggel küzdött. HÍREK Lebontják a templom tetejének egy részét ÚJ TETŐSZERKEZETET kap a kunszentmártoni Szent Márton templom plébánia felőli része. Kövesdy Zsolt atya elmondta, a tetőbontás napokon belül elkezdődik, ezek után új ácsolatot készítenek és új tetőcserepet is kap az épületrész. A huszonhétmillió forintba kerülő beruházás során visszakerül a kőkorlát is, azaz a templom visszakapja eredeti díszeit. A munkákkal nyár közepére lesznek készen. A hónap végéig virágosítanak április 30-ig tart Tiszaino- kán is a közmunkaprogram, addig még néhány közfoglalkoztatott különböző képzésekre, iskolába jár. Szendreiné Kiss Erzsébet polgármester elmondta, tizenöten már „végeztek”, ők a település tisztaságára ügyelnek és részt vesznek a virágosításban is: Inoka főbb útjai mellé, kereszteződéseibe egynyári virágokat ültetnek. Földvári polgárőr kapta a megyei elismerést „kiváló polgárőr Munkáért” elismerésben részesült április 12-én, a megyei polgárőr közgyűlésen Zsig- ri Márta, a Tiszaföldvári Polgárőr Egyesület tagja. Az eredetileg rendőrnek készülő, de könyvtárosként dolgozó fiatalasszony évek óta ségW' az egyenruhások munkáját. Elsősorban a diákok közlekedésbiztonsági óráinak szervezésében vállal szerepet. Zslgrl Márta polgárőr Az orvosok szerint nincsen összefüggés Uj barlangi mélységi rekord született siker A földvári sportember és csapata évekig kutatott a Bükk hegységben Szívtranszplantációs beteget segítettek Egy tiszaföldvári barlangász, Rántó András és csapata több évig tartó kutatás után megtalálta hazánk legmélyebb barlangját. A feltárást a Szinva Csoport 2010-ben kezdte a Bükkben található Bányász-barlangban.- Szó szerint centiről centire jutottunk előrébb, mindvégig bízva a megérzéseinkben és számításainkban - meséli a kutatásvezető Rántó András. - A kitartó munka eredményeként újabb és újabb barlangszakaszok nyütak meg előttünk. Három évvel ezelőtt még csak 87 méter mélységű volt a barlang, mára a vertikális kiterjedése 275 méter lett, így vált Magyarország legmélyebb barlangjává a 254 méRántó András földvári barlangász teres István-lápai-barlang előtt. András elmeséü, a „nagy nap”, azaz a 275 méteres mélység elérése március 17-én volt, de csak nemrégen hozták nyilvánosságra a felfedezést. Az ország minden részéből verbuválódott bányászcsapat a jövőben tovább dolgozik a barlangban, hiszen azt gyanítják, még több tíz métert tudnak lejjebb jutni.- Szóba került, hogy esetleg átnevezzük a barlangot, de ezt végül elvetettük, így marad az eredeti neve, a Bányász-barlang. Azért ez, mert a hetvenes években bányászok kezdték feltárni szabadidejükben - fűzi hozzá a megyénkben sportember-kutató, akinek nevét igazán most ismerhette meg a barlangásztársadalom. Rántó Andrásék nemcsak hazánk legmélyebb barlangját, hanem a legnagyobb aknát is megtalálták.- A 2013-as nyári táborunk utolsó műszakjának kezdetén két lány barlangásztársunk egy Törpillás dominót 'hoztak magukkal. Ezt a kis kabalát egy pici párkányra helyezték a szűkület előtt, mondván, majd ő segít a nagy „belyukadásban”. Mi pedig egy óra vésés után beláthattunk egy hatalmas nagy fekete térbe, melyről kiderült, hogy valóban ez hazánk egyik legnagyobb aknája 80-90 méteres mélységével. Természetesen ezt Törpil- la-aknának kereszteltük el. ■ támogatás Újra jótékonykodtak a tiszaföldvári Katolikus Karitász csoport tagjai. Nemrégen a helybéli, szívtranszplantáción átesett Dudás Bélának gyűjtöttek és adtak át 62 ezer forintot, hogy így segítsék steril szobája kialakítását. ■ CSALÁDI ÜNNEP Csémi Bélát ^ Cibakházán • születésnapja és névnapja alkalmából sok szeretettel köszönti felesége: Zsuzsi ■JÜfcu. r t j \ t
