Új Néplap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-22 / 93. szám

2014. ÁPRILIS 22., KEDD GAZDASAG 7 Megfelelő háttér nélkül nem megy mandátumzáró Pálinkás József MTA-elnök kész tárgyalni kormányzati pozícióról is A tudományban, akár a Forma-l-ben, két dolog kell a nyeréshez: egy remek pilóta, aki alá a legjobb autót teszik a mérnökök - véli Pálinkás József Kiváló kutatók és megfe­lelő kutatási háttér nélkül csak hiú ábránd abban reménykedni, hogy a nagy- vállalatok Magyarországra hozzák a kutatási-fejlesz­tési központjaikat - állítja Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia má­jus elején leköszönő elnöke. Haiman Éva- A hazai K+F kiadások 1,2 szá­zalékos GDP-hez viszonyított aránya jelentősen elmarad az EU 27 2 százalékos átlagától. A kormány 2014-2020-as Tu­dománypolitikai Stratégiája 1,8 százalékos GDP-arányt tűz ki cé­lul, ennek kétharmadát vállalati ráfordításból reméli. Mennyire látja ezt reálisnak?- Azt gondolom, hogy a cé­gek valódi k+f+i kiadásai nem fogják elérni ezt a szintet, ugyanakkor a költségvetési ki­adások 0,6 százalékra tervezett arányánál magasabb érték is reális lehet.- Nem csak a kufatás-fejlesztési ráfordítások mértékével van probléma, az a kevés forrás sem a megfelelő hatékonysággal hasznosul.- Az igazán jelentős kuta­tás-fejlesztési, innovációs ered­mények többsége csak megfele­lő nagyvállalati környezetben hasznosul. Kiváló kutatók és jó kutatási háttér nélkül azonban csak hiú ábránd abbaYlTémény- kedni, hogy nagyvállalatok Magyarországra hozzák a ku­tatás-fejlesztési központjaikat. Olyan ez, mint a Forrná l, ami­ben két dolog kell ahhoz, hogy valaki nyerjen: egy remek piló­ta, aki alá a legjobb autót kell tenniük a mérnököknek.- Az ön példájával élve: Magyar- országnak sok remek pilótája van, de többségük inkább olyan külföldi istállókhoz szerződik, ahol az ittenieknél sokkal jobbak a feltételek. Mennyiben változta­tott ezen a Lendület-program?- Az alacsony kutatói fize­tések miatt azok a kiváló ku­tatók, akik a világ bármely részén azonnal állást kaphat­nak, sokkal rosszabbul élnek, mint külföldi kollégáik. Ez óri­ási elszívó erőt jelent. A Lendü­let-programmal legalább reális alternatívát tudunk mutatni a legjobbaknak, akik az egyete­mi tanári fizetés kétszeresét kapják, önálló kutatói progra­mot valósíthatnak meg, és az öt évre nagyjából egymillió eu- rónak megfelelő támogatásból maguk építhetik fel a kutató- csoportjukat. Rendkívül fon­tosnak éreztem, hogy változ­tassunk a merev hazai struk­túrán, és a- külföldihez hason­ló környezetei biztosítsunk a fiatal kutatóknak. 2009 óta 79 35-45 év közötti kiváló kutató kapott ilyen lehetőséget, hogy milyen óriási versenyben, azt jól mutatja, hogy az idei pályá­zati fordulóra, amelynek április 24-én lesz az értékelése, a ma­gas követelmények mellett is 82-en jelentkeztek, de közülük csak 16-20 nyerhet, azaz nagy­jából minden ötödik pályázó. 2014-ben összességében már 3,7 milliárd forint pluszforrást fordítunk erre a célra. Abban bízunk, hogy ez a pályázati modell is jelentősen hozzájárul élvonalbeli kutatási eredmé­nyeink gyarapodásához.- A kiemelkedő kutatási ered­mények másik előfeltételeként a megfelelő infrastruktúrát em­lítette. Ezen a téren is sikerült előrelépni?- A természettudományok te­rületén a 2008-ban a gépek és műszerek használhatósági mu­tatója (könyv szerinti értéke) 21 százalékos volt. Ez az elmúlt három év évi 2 milliárd forin­tos fejlesztéseinek köszönhető­en 2014-re 44 százalékra emel­kedett. Ugyanezen idő alatt három jelentős beruházással gyarapodott az akadémiai ku­tatóhálózat: felépült a 9,5 mil- liárdból megvalósított Termé­szettudományi Kutatóközpont és 8,5 milliárdból elkészült a Wigner-CERN Adatközpont, és elkezdődött a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kutató­ház felépítése 8 milliárd forint­ból. Az új beruházásokkal és műszerbeszerzésekkel az MTA vagyonát 2008-hoz képest 52 százalékkal, 112 milliárd fo­rintra tudtunk növelni. Itt sze­retném megjegyezni, hogy Ma­gyarországon nem csak az inf­rastrukturális lemaradás okoz gondot a kutatásban, hanem az is, hogy nem kellően koordinált az olyan nagy műszerek be­szerzése és kihasználása, mint amilyen egy elektronmikro­szkóp.- Hogyan lehet erre rászorítani a kutatókat?- A kutatásfinanszírozásért és a koordinált pályázati rend­szerek működtetéséért felelős döntéshozóknak van'ebben ki­emelt szerepük, például olyan Névjegy PÁLINKÁS JÓZSEF (61) A debreceni Egyetem tanára, szakterülete a fizika, a kísérleti atom- és molekulafizika. 1991 és 1996 között az MTA Atom­magkutató Intézete igazgatója, 2001 és 2002 között az első Or- bán-kormány oktatási miniszte­re. AzMTA-nak 1995 óta levele­ző, majd 2004 óta rendes tagja, 2008-ban annak elnökévé vá­lasztották. 1986-ban Akadémiai Díjjal, 1997-ben Magyar Köztár­sasági Érdemrend tisztikereszt­jével ismerték el munkáját, 2012-ben Debrecen díszpolgára lett. kiválósági együttműködési programok szorgalmazásával, amelyekben a fejlesztési forrá­sok odaítélésének alapfeltétele, hogy a részt vevő akadémiai és egyetemi kutatócsoportok hogyan tudják kihasználni az együttműködésben rejlő lehe­tőségeket, hogyan lesz a ko­operációból olyan eredmény, amellyel az adott kutatási te­rületen Magyarország eredmé­nyei nemzetközileg is jól látha­tóvá válnak.- Komoly szemléletváltást köve­tel ez meg az eddig viszonylagos elszigeteltségben működő kuta­tóktól. Az akadémiai kutatóháló­zat szervezeti átalakítása is ezt igyekezett elősegíteni?- A világ felgyorsult körülöt­tünk, és ez többszörösen igaz a tudományra. Ami ma újdonság, azt holnapra egykettőre megha­ladják, aki nem ejsőként publi­kál egy eredményt, annak a ne­vére sajnos senki nem fog em­lékezni. Mindez a korábbinál jóval nagyobb rugalmasságot, adaptációs képességet követel meg a kutatóktól, a kutatóhe­lyektől. Természetesen az erő­forrásokkal való hatékonyabb gazdálkodás, a kritikus kutatói tömeg versenyképességi szem­pontjának érvényesítése is ösz­tönzői voltak a kutatóintézeti struktúra megújításának.- Ezért kellett 43-ról 15-re csök­kenteni a kutatóintézetek szá­mát? Ez jelentős visszavágás.-1 Az átszervezésnél fontos szempont volt a méretgazda­ságosság, aminek eredménye­ként hatékonyabb, rugalma­sabban működő központok jöttek létre. Ezzel megszűntek a korábbi likviditási problé­mák is a nemzetközi pályáza­tok menedzsmentjét illetően, és például az európai uniós forrásokért is eredményeseb­ben tudnak versénybe szállni a kutatóhelyek. De nem csak a kutatóintézeti, hanem az azok­hoz tartozó cégstruktúrát is átalakítottuk. Ezzel ezeknek is jelentősen javult a gazdál­kodásuk, mert míg 2008-ban az akkori 33 cég adózás előt­ti nyeresége 390 millió forint volt, a most működő 23 válla­lat 1,2 milliárd forintos adózás előtti eredményt tudott elérni. Talán nem szerénytelenség, ha azt állítom, hogy ilyen mérté­kű növekedés még soha nem volt az akadémiai kutatóhá­lózat történetében, mint ami­lyet a szervezeti átalakítással megalapozott fejlesztésekkel, új programokkal megvalósítot­tunk. Ezzel párhuzamosan az MTA, mint tudós társaság mű­ködése, döntéshozatali rendje is sokkal átláthatóbbá, hatéko­nyabbá, rendezettebbé vált.- Mennyi a valóságalapja azok­nak a cikkeknek, amelyek szerint Ön felsőoktatási miniszter lehet az új Orbán-kormányban.- Igen kevés. A cikkek ter­mészetes kísérőjelenségei a kormányalakítást megelőző ta­lálgatásoknak.- Megkereste önt Orbán Viktor?- Nem.- Vállalna pozíciót a kormány­ban?- A konkrét tervem most az, hogy a Debreceni Egyetem ta­náraként folytatom a munká­mat. De mindig kész vagyok tárgyalni olyan értelmes köz­feladat-vállalásról, amellyel a magyar tudomány és az okta­tás ügyét szolgálhatom. Folytatódott a reálbér-emelkedés februárban keresetek A közmunka jócskán lehúzza az átlagot - Az NGM szerint a rezsicsökkentés és a kormányprogram a háttérben Folytatódik az év elején elin­dult reálbér-növekedés: febru­árban éves összehasonlításban 6,8 százalékkal nőttek a reál­keresetek. A bruttó bérek janu­ár-februárban 1,3 százalékkal nőttek - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szá­mításaiból. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint ez a rezsicsökkentéssel, a közszfé­rában végrehajtott béremelés­sel, a Munkahelyvédelmi Ak­ciótervvel, az aktivitást ösztön­ző intézkedésekkel, valamint a fogyasztói árak stagnálásval magyarázható. A versenyszférában a nettó bérek 5,2 százalékkal, a köz­szférában pedig - a közfoglal­koztatottak nélkül - 9,5 száza­lékkal növekedtek februárban az előző év azonos időszakához képest. A reálkeresetek a 0,1 inflá­ció mellett mindkét szektorban tovább emelkedtek, nemzet- gazdasági szinten 6,8 száza­lékos növekedés mutatkozott az elsődleges munkerőpiacon. Ha a közfoglalkoztatottakat is beleszámítjuk, a februári re­álbér-emelkedés 1,6 százalé­kos nemzetgazdasági szinten. „Kiemelendő, hogy a sikeres foglalkoztatáspolitikai intéz­kedések és a gazdaság javuló teljesítményének hatására feb­ruárban számottevően, egy év alatt 50 ezerrel nőtt a verseny­szféra létszáma a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál” - áll az NGM közleményében. A KSH számításai szerint 2014 januárjában és február­jában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 226600 forint volt. A nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak Megjósolhatatlan Gabler Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasá­gi elemzője rámutatott: a közmunkaprogramok azért húzták le ennyire az átlagot, mert a közfoglalkoztatottak száma megnőtt, a teljes nem­zetgazdaság mintegy 2,8 mil­lió alkalmazottjából körül­belül 200 ezren vannak. Gabler a bérek további növe­kedésére számít az idén, sze­rinte a közmunka nélkül a bruttó bérek 5-6 százalékkal emelkedhetnek, a közfoglal­koztatottakkal 1,5 százalék­kal. Hozzátette ugyanakkor, hogy a közmunkaprogramok bizonytalanná teszik az elő­rejelzéseket, mert nem piaci folyamatokról, hanem kor­mányzati döntésről van szó. bruttó jövedelemé a nemzet- gazdaságban 239100 forint, a közszférában 231800 forint, a non-profit szervezetknél 223600 forint, a közfoglalkoz­tatottaké pedig 78100 forint volt. A jelentős reálbér-növeke­désben szerepet játszott, hogy csaknem tíz százalékkal nőt­tek a bérek a költségvetési intézményekben. A vállalko­zásoknál is érdemben emelke­dett a bérszínvonal, de Balatoni András, az ING Bank elemzője óvatosságra int, hogy inkább a bónuszok, prémiumok kifize­tése emelkedett, a rendszeres béreket tekintve a növekedés visszafogottabb volt. A KSH adatai szerint a rendszeres bé­rek 5,7, az egyszeri havi jutta­tások, prémiumok jutalmak 23 százalékkal növekedtek az első két hónapban a közmunkáso­kat nem számítva. ■ A. E. Bruttó átlagkeresetek (forint) VG GR AH KA FORRÁS: KSH > Á k Í A

Next

/
Thumbnails
Contents