Új Néplap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-11 / 85. szám
2014. ÁPRILIS 11., PÉNTEK 7 BELFÖLD - KÜLFÖLD Napi sokszor sok a hirdetés gyógyszerreklám A tb-támogatások szűkítése miatt több vény nélküli szert kell eladni A nem receptköteles orvosságok forgalmának növelésével igyekeznek pótolni a gyógyszercégek legalább részben azt a bevételkiesést, amit a kormány árletörő intézkedései miatt a vényköteles készítmények piacán elszenyednek. Haiman Éva A recept nélkül kapható gyógyszerekből és gyógyhatású készítményekből (OTC) az egy évvel korábbinál 11 százalékkal többet, mintegy 147 milliárd forintnyit értékesítettek itthon tavaly a Nielsen piackutató tájékoztatása szerint. Osztoics Bernadett, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója nemrégiben arról beszélt, hogy átlag feletti növekedést regisztráltak a láz- és fájdalom- csillapítóknál (13 százalék), a köhögéscsillapítóknál (14), az orrdugulás élleni (17 százalék), a puffadás elleni (12), a hasmenés elleni (16) és a gombaellenes szereknél (13 százalék). Fekete Tibor gyógyszerpiaci szakértő saját számításai szerint is jelentősen nőtt 2013-ban az OTC-készítmények forgalma: a fogyasztói áron több mint 576 milliárd forintos magyar gyógy: szerpiacon belül 10,8 százalékkal nőtt a recept nélkül kapható készítmények piaci részesedése 2013-báh, így elérte a 19,6 száGyógyszer-, gyógykészítmény- gyártó cégek reklámköltése (ezer forint) □ZZ 2012 2013 Összesen 106345645 111795704 Napilap 1539 920 1324 207 Folyóirat 4 010877 3 998 472 TV 38 765254 33940281 Rádió 1909669 2982227 Mozi 298990- 1 Plakát 757 999 1227 988 Kábel-TV 58863 722 66 768391 Indoor 199215Internet-■ 1377915 Egyéb*176223* * 2013-ban ide sorolták a mozit, az indoort is. VGCRAFIKA FORRÁS: KANTÁR MEDIA zalékot. Ez ugyan csak 115 milliárd forint körüli összeget jelent, de ez a számítás kizárólag a gyógyszereket tartalmazza, Slágerszerek: megfázás, puffadás, fájdalom ellen A tévés gyógyszerreklámok 23 százaléka megfázás, influenza elleni készítmények, 14 százaléka fájdalomcsillapítók, nyugtatok, 12 százaléka vitaminok, vitaminitalok, 11 százalékuk emésztést segítő szerek, 7 százaléka ízületi bántalmak elleni orvosságok, míg 3-3 százaléka allergia ellenes és bőrgyógyászati készítmények vásárlására ösztönzött - állapította meg a Nielsen. Egyik évről a másikra legnagyobb mértékben, 36 százalékkal az ízületi bántalmak elleni készítményeknél emelkedett a költés, de 24 százalékkal többet fordítottak a cégek az allergia elleni készítményeik, 16 százalékkal pedig a megfázás, influenza elleni készítményeik valamint szemcseppjeik tévéreklámjaira. a gyógyhatású készítményeket nem. Az értékesített dobozszámban a tavaly 7,7 százalékos bővülést mértek, ami az összes eladott orvossághoz képest 29,1 százalékos részesedés. A Nielsen szerint a tágabb értelemben vett a vitaminok és az étrend-kiegészítők iránt a legnagyobb a kereslet, ezek 31 százalékkal részesedtek az ösz- szes bevételből a múlt évben. Utánuk jönnek az általános láz- és fájdalomcsillapítók 16, a köhögéscsillapítók 7 százalékos piacrésszel. E három kategóriára jut a teljes forgalom több mint fele, 54 százaléka. Az értékesítést ennél, a laikusok által kevéssé átlátható termékcsoportnál különösen befolyásolja a reklám, amelyre egyre többet költenek a gyógyszercégek. A Kantar Media elemző cég szerint a 2012-es 106,3 milliárd forintról 2013-ra 111,7 milliárdra nőtt a „gyógyászat, gyógyhatású készítmény” szektor reklámkiadása. Az írott sajtó ebből csökkenő, az elektronikus és az internet egyre növekvő bevételt realizál. A tévékbe a költések mintegy 90 százaléka irányul. A Nielsen úgy számolt, a piaci szereplők tavaly csak a gyógyszerek és gyógyhatású készítmények tévés hirdetéseire mintegy 133 milliárd forintot költöttek - listaáron. Ez ügyem 7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, a valóságban azonban a listaárnál kevesebbet szoktak fizetni a reklámokért a hirdetők. Fekete Tibor azt mondta lapunknak: a nem receptköteles orvosságok értékesítésének növelése bizonyos értelemben létkérdés a gyógyszercégek számára akkor, amikor a kormány árletörő intézkedései miatt jelentősen csökkenek a bevételeik a vényköteles orvosságok piacán. Ezért amelyik készítmény máshol nem vényköteles, azt itt is igyekeznek azzá tenni, mert csak az ilyen termékek ára állapítható meg viszonylag szabadon, és a reklámozásuk is csak ezeknek éngedélyezett. n TTo>r Sikeres volt a görögök első kibocsátása HIRDETÉS ATHÉN SIKERES volt a görögök első kötvénykibocsátása: a négyéves szünet utáni első aukción több mint nyolcszoros volt a túljegyzés. Az ötéves eurókötvény átlagos hozama 4,95 százalék lett, alacsonyabb a szerdán megcélzott 5-5,25 százalékos hozamsávnál. Görögország legfeljebb 2,5 milliárd euró értékben tervezett kibocsátani adósságpapírt, de a nagy kereslet hatására ezt az összeget 3 milliárd dollárra emelte. A kibocsátást komoly sikerként értékelte a görög kormány és Joaquin Almunia versenypolitikai uniós biztos is, aki szerint nemcsak a Görögországnak, de egész Európának jelzi a befektetői bizalom erősödését. A hat éve recesszióban lévő ország négy éve állt le a 12 hónapnál hosszabb futamidejű adósságpapírok értékesítésével, mivel a kötvények hozama rekordmagasságúra nőtt. Az állampapírpiacon ezért csak legfeljebb egyéves lejáratú kincstárjegyeket értékesített eddig. 2013 februárja óta a legalacsonyabb szintre esett vissza a görög munkanélküliség januárban az előző hónaphoz képest - jelentette az ELSTAT, a görög statisztikai hivatal. A ráta 26,7 százalékra mérséklődött a decemberi 27,2 százalékról. 2008 júniusában, a pénzügyi válság kezdete előtt a görög mutató 7,3 százalék volt. ■ MTI Aram és gáz egy kézből! Mi mindkettőre vállalkozunk Hivatalként próbálnak cégeket becsapni csalás gyanúja Első ránézésre hivatalosnak tűnik az a levél, amelyet több száz, vagy akár több ezer cégnek is kipostázhatott a Magyar Kereskedelmi Nyilvántartási Intézet Kft., és amely április 18-ig 24 ezer forint befizetését várja a címzettektől. A levél számos félrevezető információt tartalmaz, kezdve azzal, hogy az „intézet” neve után nem szerepeltetik a kft. megjelölést, addig, hogy a cég lógója hasonlít a magyar címerre. A legnagyobb gond, hogy a „nyilvántartás” kifejezéssel a cég azt a látszatot kelti, hogy itt egy központi adatnyilvántartó szervezetről van szó. A levél alaposabb átolvasása után azonban kiderül, hogy aki befizeti a 24 ezer forintot, az szerződést köt az MKNI-vel, amely a kft-t semmilyen módon nem kötelezi. A fővárosban bejegyzett MKNI Kft. honlapja „technikai okokból” tegnap nem volt elérhető. A próbálkozás - amint az Index emlékeztet - hasonlít a Központi Adatnyilvántartási Hivatal kft. lehúzó modelljére. ■ VG Saját kapcsolattartót biztosítunk vállalkozása számára. Keressen bennünket konkrét ajánlatért, hívja a (C) 1423-at vagy kérjen ajánlatot a @ www.eon.hu/ajanlat oldalon! VERSENYBEN ÖNÖKÉRT! &on HÍRSÁV Vették a lakossági állampapírokat az államadósság Kezelő Központ Zrt. adatai szerint márciusban 89,4 milliárd forinttal nőtt a lakosságnak szánt állampapírok állománya. A Kamatozó Kincstárjegyek nettó értékesítése 70 milliárd, a Féléyes Kincstárjegyeké 1,8 milliárd forint volt. Az egy- és kétéves Kincstári Takarékjegyek, továbbá a Kincstári Takarékjegy Plusz együttes mennyisége 4,5 milliárddal, míg az inflációkövető Prémium és a Bonusz Magyar Államkötvényállománya 12,3 milliárd forinttal nőtt. 2014. első negyedévének végére a lakosságnak szánt állampapírok állománya 1888,4 milliárd forintot ért el. ■ VG Hozamcsökkenés a dkj-aukción HÁROMSZOROS TÚLJEGYZÉSRE megemelt összegben és alacsonyabb hozammal értékesített 12 hónapos diszkont kincstárjegyet az ÁKK. A felkínált 178,7 milliárd forintból a meghirdetett ösz- szeg másfélszeresét fogadta el és 90 milliárdnyit értékesített az előző aukciónál 16 bázisponttal alacsonyabb, 2,95 százalékos átlaghozamon. A minden második 12 hónapos kincstárjegy aukción piacra vitt 5 éves lejáratú változó kamatozású államkötvényből 10 milliárd forintnyit adtak el a névérték 95,57 százalékán. ■ MTI Befektetési alapok mérlege: nőtt a vagyon megtakarítások Március elején már 4876 milliárd forint volt a hazai befektetési alapokban, ez a válság előtti állapothoz képest 52,2009-hez képest pedig 93 százalékos állománybővülést jelent - közölte Köves Benedek, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója. A befektetési jegyek 73 százaléka lakossági befektetők kezében van, a tavalyi mintegy 1064 milliárd forintos tőkebe- • áramlás zöme is tőlük származott. A befektetők az alacsony kamatkörnyezet miatt keresik a mérsékelt kockázat mellett valamivel magasabb hozamot ígérő megtakarítási termékeket. Az alapkezelő jelenleg 1572,1 milliárd forintot kezel, és az idén is mintegy 80 milliárd forintnyi új befektetéssel gyarapodott. Ez a legnagyobb volt a hazai alapkezelők közül. 2013- hoz képest változás, hogy míg tavaly a kötvény- és abszolút hozamú alapok mellett a pénzpiaci alapok is sok tőkét vonzottak, az idén ez utóbbiak iránt csökkent az érdeklődés. Az OTP idén is a piaci átlag fölött teljesített: a legtöbb friss pénz a tőkegarantált Optima rövid kötvényalapba áramlott, de sok új megtakarítás került az eho-mentes pénzpiaci alapba és az abszolút hozamú Suprába is. Bár a tőkevédett konstrukciók népszerűsége megcsappant, az OTP Alapkezelő még mindig hisz bennük is, ezért egy új alap indítását tervezik, amelynek témája az egészséges életmód és az elhízás elleni küzdelem lesz. ■ H. B. 1
