Új Néplap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-09 / 83. szám

2014. ÁPRILIS 9., SZERDA 11 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Nagy Zoltán sportoló emlékére, aki jól gazdálkodott az élet tintájával büszkeség Mint tudjuk, Görög­országból indul az olimpiai láng és a játékok. A görög mitológiá­ban a három Párka méri, szövi és vágja életünk fonalát, kiét előbb, kiét utóbb, ez már az ő titkuk. A felmenő nagy- és ük­szülők, dédik diákkorában pe­dig az iskolapad felső peremén a kis tintatartóknak is helye volt. A tintával gondtalanul bánó di­ák megrovást kapott. A tam'tó sokszor mondta: okosan kell az­zal gazdálkodni, mint az élettel, mert előbb-utóbb elfogy. Nagy Zoltán céltudatosan, hasznosan gazdálkodott az élet tintájával. A papírgyárban min­denki személyi ügyeit intéző Zoli bácsi volt, becsülték, szerették. Tizenhat éves korától aktívan sportolt, mint futó, sprintelő, majd később edző és atléta bíró. Hetvenhárom évesen is indult fu­tóversenyen csípőműtét után. Ko­rábban súlyemeléssel az MHSZ összetett versenyén, atlétikában többször első helyezést ért el. „Mindenkinek csak ajánlani tudom a mozgást, amit elmélet­ben igen sokan művelnek, de ke­vesebben varrnak, akik valóban fel is veszik a tréningruhát.” A veterán atlétikához 1980-82-ben fogott hozzá, futott. „ Hogy mit köszönhetek a sport­nak, csak azt, ha nem csináltam volna, már egészen biztosan nem élnék”. A sport mellett a nagykörűi kertjét is minta­szerűen művelte. Mint atléta sípmester, bíró az égi pályákon is biztasd sportra az ott élőket. Emléked őrizzük itt, nyugodj békében. Barátod, kertszomszé­dod. Bálint István, Szolnok Öt új véradó is csatlakozott a segítők táborához „BETEGEKEN is segít a NAV” rím­mel a közelmúltban véradást tartottak a dolgozók részére, immáron második alkalommal a hivatal József A. úti székhá­zában. Összesen 41 fő jelentke­zett, és ismét a helyi szervezők meggyőzéseként 5 új véradó is csatlakozott a segíteni szándéko­zó emberek táborába. Remélik, a következőn is lesznek új vér­adók. Gulácsiné Molnár Etelka Elfoglalták és kiürítették a Szapáry utcát a német csapatok Hosszú idő után találkoztak. A Tiszajenői Általános Iskolában 1955-ben végzett diákok tartották az ötvennyolc éves osztálytalálkozójukat. Az ösze- jövetel örömteli, jó hangulatban telt. Azzal búcsúztak a régi diákok egymástól, hogy jövőre ugyanitt! A képen az első sorban: Báldos Mária, Feith Júlia, Lőkös Eszter, Szécsényi Judit és Tóth András láthatók. A hátsó sorban Németh Tibor és Csíkos Imre állnak. Urbán Sándorné A Szolnoki MTE emlékére múltidéző Idén lenne százéves a legendás Munkás Testedző Egylet „Van az emberi szívnek egy halk szavú és előke­lő vendége, az emlékezés." Emlékezzünk hát csendben, tisztelettel a száz évvel ezelőtt alakult Munkás Testedző Egyletre, amelyrőlaz első írásos emlék 1914-ből való, de „hivatalosan” mégis csak 1919-ben vonult be a magyar sporttörténetbe. Varga Ferenc, Szolnok A Jubiláris Szerkesztőbizottság közreműködésével, a dr. Földes- sy János által szerkesztett és 1926-ban kiadott „Magyar Fut­ball és a Magyar Labdarúgók Szövetsége 1897 1901 1925” cí­mű könyv 616. oldalán a követ­kezőket olvashatjuk: „Szolnoki Munkás Testedző Egylet. Pélyi László, Veres József és Wigand Rezső 1914-ben alapítja. A világ­háború miatt 1919-ig szünetel, 1920-21-ben, a keleti kerületben szép szerepet játszik. 1922-23­ban, mivel játékosainak zöme távozik, csak a bajnokság ötö­dik helyezettje. 1923-24-25. évi bajnokságok során mérsékelt sikerrel szerepel. Jelenleg a kecs­keméti alosztály elsői között van. Vezetői: Nerfeld Ferenc, Kántor Kálmán, Atlasz József.” A forgalomban levő Szolnoki MTE kitűzhető jelvényeinek ta­núsága szerint található köztük 1914-es és 1919-es alapítási évű egyaránt. A Szolnoki Munkás című újság 1919. március 15-i száma hírűit adta: „A Szolnoki Munkás Testedző Egylet már­cius 15-én tartja a Munkás Ott­hon helyiségében alakuló gyűlé­sét este 7 órakor.” Megtartották! Az MTE első elnöke Komlós Béla lett, aki kőfaragó munkás volt. A klub színének a piros-fekete kompozíciót választották. A Szol­noki MÁV-MTE 75 Krónika cí­mű kiadvány szerint: „A Szolno­ki MTE ágyútűzben született.” 1919. május 1-jét, már együtt ünnepelte a Szolnoki MÁV és a Szolnoki MTE... Az MTE 1922. március 8-i köz­gyűlésén egy olyan alapszabályt erőltettek rá a klubra, amely a Magyar Királyi Belügyminisz­ter szerint kizárta, hogy a sport­egylet létével veszélyeztesse az államhatalmat. Az „Egylet” el­nevezést törölni kellett, a továb1 biakban az „Egyesület” nevet kellett használni. A címerében a vörös színt fehér váltotta fel. A vi­lágháború befejezése után, 1945. szeptember 23-án, a Rendőr Atlé­tikai Klubbal egyesülve, Szolno­ki Rendőr és Munkás Testedző Egyesületként szerepelt. 1948. jú­lius 1-jétől a Szolnoki Cukorgyár­ral és a Szolnoki Papírgyárral fú­zióra lépett, MTE néven. Az 1949 és 1951 közötti időben Szolnoki Szakmaközi Munkás Testedző Egyesület volt a neve. 1951. au­gusztusában a sportegyesületet felőrölte a kor bürokratikus gépe­zete. Sem közgyűlési határozat, sem sajtónyilvánosság nem kel­lett a csendes „halálához”. Pin­tér Ferenc 1950. szeptember 28-i keltezéssel a következő szövegű levelet kapta: „Értesítjük, hogy a Szakszervezetek Szakmaközi Bizottsága a Szolnoki MTE-ben viselt funkciója alól felmenti. Kérjük, hogy az SZMTE-vel kapcsolatos ügyeket adja át.” A Szolnoki MTE nyomát a megyei Nemzeti Levéltárban egy utolsó írásbeli döKümentum őrzi: „Az egyesület a működését beszün­tette. 1951. augusztus 30. napján a belügyminiszter 5641-753/2 (1951. IV. 5.) BM sz. rendeletével az egyesület törlését rendelte el.”. ATiszavidék 1957.01.29-i és 31-1 száma adta hírül, hogy „Újjáala­kult a Szobioki MTE” 1957. janu­ár 1-én, majd 1978-ban a Honvéd Kilián Főiskolai SE-vel egyesült. 1979. május 29-én alakult meg a tisztes hagyományokat őrző MÁV SE-ből és az ugyancsak szép hagyományokkal rendelke­ző MTE-ből a szidva magasztalt Szobioki MÁV-MTE, amelyből sok éve eltörölték az MTE-t... Találtam a száz, illetve ki­lencvenöt éves Szolnoki Mun­kás Testedző Egylet (Egyesü­let) méltatására egy illendő közmondást: „DICSŐSÉG NE­KI MINDÖRÖKKÉ!” történelem Hogy a Magyar- országot megszálló német csapatok mikor lépték át pontosan a magyar határt, nem tudom. Azt viszont igen, hogy 1944. március 19-én, a kora esti órákban már Szolnokon voltak. Ezek a könnyű gépesí­tett egységek - mintegy 12 j darab - nem a kolozsvári felüljárón jöttek a városba, hanem a felüljáró építésekor (1939-40) készített úgyneve­zett összekötő (4-32) úton, a mai Nagysándor József úton és a rékasi sorompón át, és a Horánszky Nándor (ma Ady Endre) utcának közepén, a mostani autóbusz-pályaud­var táján parkoltak le. Még aznap este lefoglalták és ki- | ürítették a Szapáry utca 20. szám épületét a GESTAPO részére. Másnap, 20-án be­tiltották a mozi előadásokat, bezárták a szórakozóhelye­ket, vendéglőket, kocsmákat, a hidakat német katonák őrizték. Március 19-e után több napig a város főbb út­vonalán német katonajármű­vek cirkáltak. A megszállást követő napokban a német politikai rendőrség több zsi- j dó vezetőt beidézett és mi­heztartás végett eligazította őket. Már 1941. július 14-én 293 német katona érkezett Szolnokra a német vasúti pályaudvar parancsnoksá­gához. így az újonnan érke­zettekkel együtt tekintélyes létszámú német katona vött j a városban. Sőt ezekben a hónapokban a város kato­nai repülőterét is a néme­tek uralták. Délutánonként nyegle fiatal német pilóták mulatták az időt, emelkedett hangulatban a volt Kádár cukrászda előtt vaskereszttel a zubbonyukon. Érdekesnek tartottam, hogy 1941. jú­lius 6-án, Magyarországon nagysebtiben megváltoz­tatták a közlekedési rendet balról-jobbra, talán azért, | hogy a németeknek a közle­kedés sem legyen akadály. A megszállást követően nem sokkal 1944. április 5-től a magyar kormány elrendelte és kötelezővé tette a zsidók­nak a ruházatuk jól látható helyén, a sárga csillag vise- I letét. Szurovecz Pál, Szolnok A LEVELEKBŐL VÁLOGATUNK A kiválasztott írások - a le­vélíró hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - szerkesztett, rövidí­tett formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesz­tőség álláspontjával. A szer­kesztőség nem közöl olyan írá­sokat, amelyek megjelentetése törvénybe ütközik, gyűlölet­keltő tartalmú, sérti a szemé­lyiségi jogokat, az erkölcsöket és a jó ízlést. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az írásokat a krisztina.matyus@axelsprin- ger.hu e-mail címre, illetve az Új Néplap, 5001 Szolnok, Mészáros Lőrincz út 2. címre is várjuk. Olvasói vélemények találhatók még: Szoljon.hu. Farsangi mulatságot tartottak vidámság A közelmúltban a Nagykörűi Őszirózsás Nyug­díjasklub megtartotta szokásos farsangi mulatságát. Rendez­vényük a felújított művelődési házban zajlott. Volt ott mi szem szájnak ingere. A finom ebéd alatt nóta szólt, melyet vissza­járó muzsikusuk Ábel Tibor szolgáltatott. Miután a farsangi fánk is elfogyott, kezdődhetett a felvonulás. Tavasztündér, Ké­ményseprő, Üveges professzor, Ludas Matyi, Műtős, Apáca, Favágó és egy menyasszony a vőlegényével voltak a fellépők sorában. A rendezvény jó han­gulatban zajlott, nem marad­hatott el a tánc és az ének sem. Név és cím a szerkesztőségben Ejtőernyős-világbajnokság volt Szolnokon érdekesség A klasszis Hüse Károly rekordjainak száma szinte felsorolhatatlan Vajon az olvasók megisme­rik őket? Három világhírű szolnoki sportember lát­ható ugyanis ezen a régi, már-már elfeledett, de na­gyon értékes fényképen. Sportolóként sikeresen jár­ták körbe a földet. Nemcsak Szolnok hanem Magyarország jó hírnevét is növelték szerte a világban. A kép baloldalán dr. Boros Ottó kétszeres olim­piai bajnok a legendás vízilab­dakapus, jobb oldalon, a bal­kezes svédcsavarairól híres olimpiai bajnok Hasznos II. István, középen pedig Hüse Károly, a világhírű ejtőernyős látható. Rekordjainak száma szinte felsorolhatatlan. Hüse Károly (középen) dr. Boros Ottó (balról) és Hasznos II. István mellett Az ejtőernyőzés mindig világszínvonalú volt váro­sunkban. Ezt igazolja, hogy 1974-ben Szolnokon rendez­ték meg az ejtőernyős világ- bajnokságot. Hüse Károly 1978. május 26- án 6262. ugrásakor halt hősi halált. Mellszobrát városunk­ban a Helikopter Bázison avat­ták fel 2009-ben. Az ejtőer­nyőzés mindig az élvonalban volt városunkban. A katona sportoló például 1976-ban az olaszországi ejtőernyős világ- bajnokságon az ötödik volt. Magyar sportember ad­dig nem ért el ilyen ered­ményt ebben a sportágban. Dr. Nemes András, Szolnok y | V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents