Új Néplap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-28 / 73. szám

Hiánynövelő pártprogramok A KORMÁNYVÁLTÁST alkotó pártok, az LMP és a Job­bik választási programjai egyszerre ígérnek adócsök­kentést és kiadásnövelést, így egyértelműen növelnék a büdzsé hiányát - áll a Transparency International Magyarország és a Költség- vetési Felelősségi Intézet tanulmányában. Az LMP programja 7,6, az MSZP-é 8,4, míg a Jobbik programja 12 százalékra növelné a de­ficitet. Három év múlva az MSZP programja 89, a lob­biké 88, az LMP-é 87- szá­zalékra vinné fel az állam- adósságot. ■ www.vg.hu/igeret Az enyhe tél miatt csökkent a fogyasztás az elmúlt tél enyhe idő­járása miatt mintegy 11,6 százalékkal kevesebb gázt használtak a lakossági fo­gyasztók novemberben, decemberben és januárban, mint az előző fűtési szezon ugyanezen időszakában - derül ki a Magyar Energeti­kai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) adataiból. A hátztartások csaknem 1,372 milliárd köbméter földgázt fogyasztottak az időszakban. ■ MTI Tagadja Vancsura vádjait a NAV A NAV szerint volt főosztály- vezetőjük, Vancsura István alaptalanul vádolta meg a szervezetet. A NAV Kiemelt Ügyek Igazgatósága, Rapid ellenőrzési főosztályának egykori vezetője arról be­szélt, hogy szervezett, maf­fiamódszerrel működő adó­csaló hálózatok éves szinten bizonyítottan több ezer milliárd forintnyi áfával károsítják meg a költség- vetést. Hozzátette: „olyan falakba ütköztünk, és olyan eljárásokat észleltünk”, amelyekről, „azt lehet mon­dani, hogy a józan ésszel ellentétesek voltak”. ■ MTI Kisegíti az IMF Ukrajnát megállapodás Tízszázalékos visszaesést előzhet meg a mentőhitel Arszenyij Jacenyuk tegnap a kijevi parlamentben beszélt az ország problémáiról. A hrivnya történelmi mélypontra került az utóbbi időben Visszaránthatja a szakadék széléről Ukrajnát az IMF-fel tegnap megkötött hitelmeg­állapodás. Az ukránok szá­mára azonban komoly ára lesz a segítségnek. VG-összeállítás Életbevágó lehet Ukrajna szá­mára az a hitelprogram, amely­ről tegnap egyeztek meg a kijevi vezetés és a Nemzetközi Valuta­alap képviselői. Az IMF-fel kö­tött egyezség része az összesen nagyjából 27 milliárd dolláros nemzetközi segítségnek, a hitel pontos összege ennek fényében alakulhat még. A14-18 milliárd dolláros készenléti (Stand-By) hitelmegállapodást az IMF igazgatótanácsának is jóvá kell hagynia, a fő problémát azon­ban aligha a washingtoni tes­tület jelenti majd, hanem Kijev húzódozása. Nem véletlenül: a hitel folyósításához kemény feltételeket szab a valutaalap. Ukrajnának rugalmassá kell tennie a hrivnya eddig jórészt a dollárhoz kötött árfolyamát, ugyanakkor a valutaalap szi­gorú megszorításokat is elvár a kormánytól. Ezek érinthetik a szociális kiadásokat, a közszféra létszámát, de duplájára emelnék a bányászati járulékot is. Az azonban egy pillana­tig sem kétséges: Ukrajnának szüksége van a pénzre. Az Oroszországgal fennálló konf­liktus miatt is, hiszen az orosz földgázszállítmányoknál fenn­álló tartozással kapcsolatban a Gazprom nyilván kevésbé lesz türelmes a jövőben. Viktor Ja- nukovics bukása után Moszkva ráadásul a kedvezményes, 268,5 dolláros tarifáról az eredeti, köbméterenként 480 dolláros szintre emelte vissza a földgáz árát. Kijev a héten be is jelentet­te, hogy 50 százalékkal emelke­dik az energiaszolgáltatás ára. az Oroszországot érintő nyugati szankciók érinthetik a Roszatom által kötött, nyu­gati megállapodásokat is - erről Szergej Kirijenko, a cég vezetője beszélt. E szerződé­sek egyike alapján a Rosza­tom építené fel a társaság a leállítandó paksi atomerő- művi blokk helyére állítandó, Részben az energiafüggőség a magyarázat arra, hogy Janu- kovics igyekezett az oroszokkal kiegyezni, és ez magyarázza azt is, miért csappant meg drámai szinten Ukrajna devizatartaléka. Mint arról Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök tegnap a kijevi parlamentben beszámolt, a tarta­lékok az év eleji, 34,6 milliárd dol­lárról 15 milliárdra csökkentek. A Naftogaz gázvállalat deficitje 34,4 milliárd dollár, az ország hiteltar­tozása pedig csaknem 85 milliárd hrivnya. Az államadósság Jace­nyuk közlése szerint meghaladja a 800 milliárd hrivnyát, ami a GDP 53 százaléka. A gondokat súlyosbítja, hogy a gazdasági kilátások sem fé­ket újat. Ha az esetleges szankciók miatt megnehezül­nek a teljesítés feltételei, az­zal a megbízók is rosszul jár­nak. Szergej Kirijenko neve nincs rajta sem az USA, sem az EU azon listáján, amelyen azok az oroszok szerepelnek, akik nem utazhatnak be az előbbi két térségbe. Timosenko visszatér indul az ukrajnai elnökválasz­táson Julija Timosenko -jelen­tette be a politikus, aki február­ban, Viktor Janukovics elnök megbuktatása után hagyhatta el a börtönt. Az 53 éves politi­kus nem először méretteti meg magát az ukrán államfői poszt­ért: kétszeres miniszterelnök­ként 2010-ben már indult az el­nökválasztáson. nyesek: a miniszterelnök az év egészére 12-14 százalékos inf­lációval számol, és legalább 3 százalékkal csökkenhet a GDP - a miniszterelnök tegnap az­zal indokolta a megállapodást, hogy ellenkező esetben a visz- szaesés elérné a 10 százalékot. Londoni elemzők ezzel szem­ben úgy látják, éppen a megszo­rítások miatt fog nőni recesszió. A hrivnya remélt erősödése is várat magára, sőt, a krími an- nektálás hírére a héten mély­pontra süllyedt az ukrán pénz árfolyama, amelyért több mint 15 eurót adtak tegnap - novem­bertől januárig ez a szint 11 eu­ró körül mozgott. Visszaüthetnek a szankciók Csökkent, mégis növekedett a kórházak adóssága államkincstár A kórházak elvileg tavaly év végéig hasz­nálhatták volna fel a részleges adósságkonszolidációra kapott 33 milliárd forintot, ám úgy tűnik, a pénzt nem használták fel maradéktalanul 2013-ban. A Magyar Államkincstár ada­taiból legalább is ez látszik, valamint az, hogy az állami segítségnyújtás ellenére - aho­gyan azt a kórházvezetők és a beszállítók egyaránt előre megjósolták - az eladósodást nem sikerült megállítani: az egészségügyi intézmények 2014 február végén 56 milliárd forint tartozást görgettek ma­guk előtt. Ez pedig alig marad el a konszolidáció előtti, tavaly október végi kereken 60 milli­árd forinttól. Tavaly november végén, mint emlékezetes, összesen kilencvenhárom egészségügyi intézmény 33 milliárd forintot kapott kifejezetten a gyógy­szer-nagykereskedők, orvos- technikai eszközöket gyártó és forgalmazó cégek felé fennálló kifizetetlen számlái részleges rendezéséhez. A pénzből 1,1 milliárd forintot - elsősorban három egyetemnél - azonban csak az idén fizette ki. Ez alá­támasztja azokat a korábbi információkat, amelyek heves alkudozásokról szóltak a be­szállítók és az intézmények vezetői között. A MÁK adatai szerint azzal, hogy a kórházak a maradék konszolidációs támogatást is kifizették, összességében 88,7 milliárd forintra csökkent az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költség- vetési szervek tartozásállomá­nya. Február végén az összes tartozásból 33,4 milliárd volt 30 nap alatti, 18,5 milliárd 30 és 60 nap közötti, 33,1 milliárd 60 napon túli lejáratú, 3,7 mil­liárd forint pedig átütemezett tartozás. Az Államkincstárnak jelentő 694 intézményből 397-nek volt adóssága, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 173 in­tézmény rendelkezett. ■ H. É. A céltól jelentősen elmaradó inflációt vár a jegybank PROGNÓZIS Az MNB szerint a gazdaság közel tíz éve tartó potenciális növekedésének visszaesése megállhatott Idén 0,7 százalékkal emelked­hetnek az árak, ami a 3 száza­lékos inflációs céltól jelentősen elmarad - derült ki a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelen­téséből. Az újabb rezsicsökken­tés lefelé, a forint elmúlt hóna­pokban megfigyelt gyengülése felfelé változtatja az árakat. Az ez évi prognózist 0,6 százalék- ponttal csökkentette az MNB a decemberi előrejelzéshez ké­pest, míg jövőre már a céllal összhangban alakulhat az inf­láció. Virág Barnabás, az MNB igazgatója a Világgazdaságnak azt mondta, hogy az egyensúlyi kamatszinthez képest tartósan laza monetáris kondíciók mel­lett elérhető az inflációs cél. Kérdésünkre elárulta azt is, hogy az infláció - mint arra a Monetáris Tanács állásfoglalá­sa is rámutatott - a jegybank előrejelzése szerint a jelenlegi forintárfolyam mellett is a 3 százalékos céllal összhangban alakulhat középtávon. Az euró/forint árfolyam a ta­valy decemberi 300 alatti szint­ről az év elején 310 közelébe ke­rült, és azóta is ezen szint körül ingadozik. Virág Barnabás az inflációs jelentés ismertetése­kor azt mondta, hogy a válság előtti időszakhoz képest kisebb inflációs hatása van a forint gyengülésének. Ebben szere­pet játszhat a nyomott keresleti környezet, a szabályozói ható­virág Barnabás ságok viselkedése, valamint a várakozások alkalmazkodása. Az MNB előrejelzése szerint idén 2,1, jövőre pedig 2,4 száza­lékkal nőhet a GDR Szerintük a gazdasági növekedés szerke­zete kiegyensúlyozottabbá vált a tavalyi utolsó negyedévben, és az idei év elején a fokozatos gazdasági növekedés folytató­dott. A gazdaság potenciális nö­vekedésének közel tíz éve tartó lassulása tavaly megállhatott, és az MNB elemzése szerint a GDP jövőre érheti el a 2007-es szintjét. Az export 2015-re kö­zel 40 százalékkal haladhatja meg a válság előttit, miközben a fogyasztás és a beruházások 10 százalékkal maradhatnak el a nyolc évvel korábbitól. Az MNB arra számít, hogy a fejlett piacokon nagyobb lehet a növekedés idén, ám a feltö­rekvő országokban tapasztalt problémáknak és az orosz-uk­rán konfliktusnak lehet hatása Magyarországra. „A magyar exporton belül 5 százalék súlya van Oroszországnak és Ukraj­nának. Ha a konfliktusnak ne­gatív hatásai lesznek, az a ma­gyar exportban is jelentkezhet” - mondta Virág Barnabás. A háztartások a várhatóan 2 százalékos reálbér-növekedés ellenére óvatosak maradhat­nak. Virág Barnabás szerint a vállalatoknál a hitelezésben az MNB Növekedési Hitelprog­ramja állíthatja meg a csökke­nést. Hangsúlyozta, hogy nem csak a lakosságnál, hanem a vállalatoknál is érzékelhető, hogy csökkennek az inflációs várakozások. ■ Hornyák József A GDP alakulása (százalék)

Next

/
Thumbnails
Contents