Új Néplap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-03 / 52. szám
6 GAZDASAG 2014. MÁRCIUS 3., HÉTFŐ NAvNem tudták kicselezni a kormányt az energiaital-gyártók a népegészségügyi termékadóval Több mint 44 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe az egészségre károsnak ítélt élelmiszerek gyártói a népegészségügyi termékadó bevezetése óta. A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól kapott adatok szerint 2011- ben - az év szeptemberétől kellett netát fizetni - 4,7 milliárdot, az első teljes évben, 2011-ben 20,1, míg tavaly 19,1 milliárd forint folyt be a költségvetésbe. A legtöbbet, 22,7 milliárd forintot az olyan előre csomagolt cukrozott készítmények után fizettek be a gyártók, amilyenek a különféle cukorkák, nápolyik. Bár az adónemet chipsadónak is hívják, a sós snackek előállítói csak a második helyen állnak a maguk 7,3 milliárdos befizetésével. A befizetések alapján a harmadik netával leginkább sújtott termékkör az ételízesítőké, amelyek után magas sótartalmuk miatt kell leróni az adót: eddig több mint 6,7 milliárd forintot. Szintén jelentős összeget, 4,8 milliárdot fizettek be az elmúlt években az üdítőital-gyártók. A sós snack is sok adót hoz Az energiaitalok után fizetett népegészségügyi termékadó ösz- szege az elmúlt években megközelítette az 1,3 milliárd forintot. Ez azonban csak annak köszönhető, hogy a kormány időben észlelte, hogy a gyártók a termék összetételének megváltoztatásával igyekeznek kibújni az adófizetés alól, és 2013-ban ennek megfelelően módosította a jogszabályt. Ezért bár a taurintar- talmú energiaitalokból származó netabevétel a 2012-es 208,6 millió forintról 2013-ra 18,9 millió forintra esett vissza, a másik összetevőjű, tulajdonképpen koffeintartalmú energiaitalok bevonása a netakörbe 2013-ban 913,2 millió forintot hozott. Az ízesített sörök és alkoholos italok, valamint a szörpök jóval kevésbé fogynak: az előbbi után 252,7 millió, az utóbbi után 73,3 millió forint netát fizettek be a gyártók. A NAV adatai szerint havonta átlagosan 400-500 céget terhel termékadó-fizetési kötelezettség. A legtöbb vállalkozás előre csomagolt cukrozott készítményt gyárt, tavaly decemberben ezek száma meghaladta a négyszázat. A második leginkább terhelt cégcsoportot a sós snackek gyártói, az elmúlt év végén 137 cég fizetett netát. Az adónemet „a táplálkozás-egészségügyi szempontból nemkívánatos élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítására és ezen keresztül az egészséges táplálkozás előmozdítása” vezették be. 2012-höz hasonlóan idén is 19 milliárd forint bevételt várnak tőle. ■ H. É. HIRDETÉS FELHÍVÁS villamos hálózatok környezetének növényzet tisztítási munkálataira Áramszünetet, veszélyhelyzetet okozhatnak a villamos vezetékekhez érő, vagy szeles időben annak csapódó, azt leszakító növények. A megelőzés érdekében felhívjuk az ingatlantulajdonosok figyelmét a növényzet tisztítási munkálatok elvégzésére. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. közleménye Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. (székhelye: 4024 Debrecen, Kossuth L. u. 41.) FELHÍVJA az ellátási területén lévő Ingatlantulajdonosokat (Használókat, Kezelőket, Bérlőket) - ideértve a természet- és növényvédelmi területek kezelőit, az erdészeteket, önkormányzatokat - a villamos hálózatok nyomvonalát és a biztonsági övezetet érintő, akár élő, akár elszáradt, gondozott vagy gondozatlan fák, bokrok, egyéb növényzet (a továbbiakban együtt: növényzet) levágására, eltávolítására. A biztonsági övezet tisztántartására élet- és vagyonbiztonsági okokból, a veszélyes helyzetek kialakulásának elkerülése és az áramszünetek megelőzése érdekében van szükség. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a jelen felhívást a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 124. § (2) bekezdése, 133. § (3) bekezdése, 137. §-a, illetve a villamosművek, valamint a termelői, magán, és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (1.22.) NGM rendelet alapján teszi közzé. A növényzetre vonatkozó korlátozások alapján a biztonsági övezetben fa vagy más növény akkor telepíthető, illetve hagyható meg, ha véglegesen kifejlett állapotában: • 35 kV felett 200 kV névleges feszültségszintig 3 méternél, • 1 kV felett 35 kV névleges feszültségszintig 2 méternél, • 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségszintnél 1 méternél jobban, annak legkedvezőtlenebb helyzetében sem közelíti meg az áramvezetőt. A biztonsági övezetben TILOS • olyan növényzet telepítése és tűrése, amelynek magassága kifejlett állapotában meghaladja a 4 métert, • olyan növényzet telepítése és tűrése, amely a nyomvonal és az oszlopok járművel való megközelítését akadályozza. A biztonsági övezetben lévő növényzetet az Ingatlantulajdonosnak - mint egyben a növényzet tulajdonosának - kell rendszeresen gondoznia. A gallyazás célja, hogy a növényzet a villamos hálózat biztonsági övezetének határát ne érje el, veszélyes közelség ne alakuljon ki. Kérjük, hogy villamos hálózatot veszélyesen megközelítő növényzet levágása, eltávolítása előtt - az élet-, baleset- és vagyonbiztonság érdekében - egyeztessék az elvégzendő feladatokat és azok végrehajtási feltételeit az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. területileg illetékes szervezeti egységével. Az élet-, baleset- és vagyonbiztonság érdekében kiemelten fontos a feszültségmentesítés elvégzése és a szakfelügyelet, melyet az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. elvégez, illetve térítésmentesen biztosít. Felhívjuk az Ingatlantulajdonosok figyelmét, hogy a szükséges feszültségmentesítés elmaradása miatt bekövetkezett balesetekért, károkért felelősséget az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. nem vállal. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. régió-központjainak címe, elérhetésé Név Qm Debreceni régióközpont 4030 Debrecen, Híd u. 10-12. Nyíregyházi régiópözpont 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 53 Szolnoki régióközpont 5000 Szolnok, Verseghy u. 3. Az eltávolított növényzettel az Ingatlantulajdonos rendelkezik. Kérjük az Ingatlantulajdonosok együttműködését. Közös érdekünk a villamosenergia-ellátás zavartalansága, a villamoshálózathoz érő, vagy szeles időben annak csapódó ágak, növények által előidézett áramszünetek megelőzése. Amennyiben az Ingatlantulajdonosok a villamos hálózat biztonsági övezetében nem végzik el a munkálatokat, akkor a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény felhatalmazása alapján az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. végezteti el a biztonsági övezet tisztántartásával kapcsolatos feladatokat. Ebben az esetben a gallyazási munkálatok elvégzésére mindenekelőtt a biztonsági övezet nagyságát meghatározó rendelet előírásainak megfelelve kerül sor, hogy az élet-, vagyon- és szolgáltatásbiztonságot a növényzet ne veszélyeztesse. A kivitelezők csak ezt követően vehetnek figyelembe kertészeti, növényvédelmi és esztétikai szempontokat. A villamoshálózat alatt és közelében kizárólag alacsony növésű fafajták telepítését és megtartását javasoljuk. Együttműködésüket köszönjük. E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. Telefon 52/512 375,52/512167 42/ 523131 56/506152 &on Hálózat Jól fialó vendégéjszakák MÉRLEG 5 milliárd forint adó maradhatott tíz településen Bük (o,26 VG-GRAFIKA FORRÁS: VG-GYŰJTÉS Tavaly 7 milliárdot köszönhettek a települések a turizmusnak, de többet akarnak az idegenforgalmi adóból Idegenforgalmi adó bevételek (milliárd forint, 2013, becslés) Budapest Hévíz m 0,45 Hajdúszoboszló I0’32 Siófok |0,29 Elégedettségre okot adó számok: Budapesten csaknem 3 milliárd forint, Hévízen mintegy félmilliárd forint idegen- forgalmi adó bevételt könyvelhettek el az elmúlt évben. Mivel 2013-ban 4,6 százalékos növekedéssel 22,8 millió vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken az utazók, ezért természetesen az idegenforgalmi adó (ifa) bevételek is gyarapodtak. Településenként változó az adó mértéke, ezért csak jelenleg becsülni lehet, hogy például 300 forintos mérték mellett tavaly mintegy 7 milliárd forintot köszönhettek az önkormányzatok a turizmusnak az országban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi előzetes adatai alapján a legnépszerűbb tíz település köre kismértékben változott: míg 2012-ben Győr szerepelt a 10. helyen, 2013-ban Eger. Az első három helyen változatlanul Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló áll. A fővárosban a 7,8 millió vendégéjszaka 5,4 százalékos bővülést jelent, ami számításaink szerint közel 3 milliárd forint ifa-bevételt eredményezett. A top tíz leglátogatottabb városban mintegy 5,2 milliárd forint maradhatott. Hévíz 450 millió forinttal, Hajdúszoboszló 328 millió forinttal gyarapodhatott, mindkét fürdővárosban 450 forint volt az ifa mértéke éjszakánként. A tizedik legnépszerűbb Eger város költségvetésébe is mintegy 150 millió forint folyhatott be a kereskedelmi szálláshelyekről. Mivel az új ágazati törvény nem született meg, ezért még mindig nem dőlt el, hogyan oszlik a bevétel a helyi turisztikai szervezetek és az önkormányzatok között. „Kölcsönös előnyökön alapuló megegyezés szükséges a településen eltöltött vendégéjszakák után fizetendő idegenforgalmi adó turisztikai célú felhasználásának növeléséről” - áll a turizmusfejlesztési koncepcióban. Az ifa felhasználásának jogcímeit továbbra is az önkormányzatok határoznák meg, bár az adósságuk állami átvállalása miatt sok olyan tehertől megszabadultak, amelyek a turizmustól vontak el forrásokat. A törvényben elvileg szabályozni kívánták volna az adó és a hozzá kapcsolódó állami normatív kiegészítések fel- használását is. Továbbra sincs meghatározva, hogy mire lehet elkölteni ezt a forrást a turizmus fejlődése érdekében. A bevétel felhasználásának még mindig számos eltérő gyakorlata van, egyre több önkormányzat ugyan az adót a turizmusba forgatja vissza, viszont jó néhány nem teszi ezt meg, helyette működési és egyéb költségre költik az idegenforgalomból származó forrásokat. Számos településen nem születtek meg az egyezségek az érintettek - a város, a szállodák, a vendéglősök - között, amelyek a turizmust szolgálnák. Eleve a törvényben rögzítették volna konkrétan a turisztikai desz- tináció menedzsment (TDM) jogi szabályozását. Az ország főbb turisztikai régióiban már jól működik a TDM-rendszer, de azért még bőven vannak olyan térségek, ahol még szinte nem is hallottak róla. A 3200 önkormányzatból mintegy hatszáz szed idegen- forgalmi adót, a bevétel döntő többsége a leglátogatottabb öt- ven-száz településen folyik be. „Olyan módosítást javasolunk, amely biztosítaná, hogy az ön- kormányzatok által beszedett ifa minimum 25 százalékát marketingcélra különítsék el, és ezt az összeget a turizmus fejlesztésére használják fel. Budapest esetében kívánatos lenne, hogy az adó minden kerületben egységesen - a szobaár 4 százalékában - kerüljön kivetésre” - közölte a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége. ■ Vég Márton Fejlesztések: mínusz 100 milliárd az új uniós fejlesztési ciklus hétezer milliárd forintos támogatásából pályázatok útján 200 milliárd forint juthat a turizmus fejlesztésére - mondta nemrég Ko- moróczki István, a Nemzet- gazdasági Minisztérium tervezéskoordinációjáért felelős államtitkára. Mindez azért érdekes, mert tavaly még több fórumon is 300 milliárd forintról nyilatkoztak kormányzati szereplők. „2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban 300 milliárd forintot fordíthat turisztikai fejlesztésekre Magyarország. A turizmus törvényt az Országgyűlés 2013 novemberében fogadhatja el” - mondta még szeptemberben Horváth Viktória, az NGM turizmusért felelős helyettes államtitkára. i
