Új Néplap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-18 / 64. szám
Mozgósítanak Ukrajnában krím Fegyverek és szankciók is beleszólhatnak a félsziget sorsába OROSZ HADERŐ A KRÍM KÖZELÉBEN KATONA ___80 000 HARCKOCSI 270 TÜZÉRSÉGI RENDSZER _______370 HARCI REPÜLŐ _______140_____ HELIKOPTER _______40_____ HADIHAJÓ FORRÁS: I KRÁN NEMZETI BIZTONSÁGI ÉS VÉDELMI TANÁCS A vasárnapi népszavazás után sokan ünnepeltek a Krímben. Moszkva készen áll a félsziget csatlakoztatására HÍRSÁV Többe kerül a Hetényi rekonstrukciója AZ EREDETILEG becsült 3,3 milliárd forint helyett 4,3 milliárd forinttal nyerte el a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet rekonstrukciójára kiírt tendert a SWIETELSKY Magyarország Kft. - az eredmény a hétfői Közbeszerzési Értesítőben jelent meg. A hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzésre két ajánlat érkezett, a nyertes mellett a STRABAG-MML Kft. pályázott még. A legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást kínáló ajánlattevő lett a nyertes. A munka több részből áll: egy 6696 négyzetméternyi épület lebontásából, 13 235 négyzetméternyi épület felújításából, illetve részben újjáépítéséből. ■ MTI Lezárták Ponta plágiumügyét jogerősen lezárta a román legfelső bíróság hétfőn Victor Ponta miniszterelnök plágium-ügyét, elutasítva az őt fejjelentő ellenzéki politikusoknak az ügyészségi határozat ellen emelt fellebbezését. A szociáldemokrata kormányfőt a jobbközép Igaz Románia Szövetség politikusai panaszolták be 2012-ben az ügyészségen. Azt állították, hogy a nemzetközi jogról szóló, doktori dolgozatára épülő könyvének több mint egy harmadát más szerzők munkáiból másolta. ■ MTI Nem tudják keresni az eltűnt gépet tíz kínai hajó vesztegel a tengeren Thaiföld partjainál, illetve Szingapúr közelében, készenlétben várva az utasítást, hogy hova menjenek a Malaysia Airlines immár több mint egy hete eltűnt utasszállító repülőgépét keresni. Peking arra szólítja fel a malajziai hatóságokat, hogy adjanak átfogó és pontos információkat. ■ MTI Oroszország mielőbb igent kíván mondani a Krím félsziget és Szevasztopol kérelmére, hogy Oroszországhoz csatlakozhassanak. A kérést megalapozó, vasárnapi népszavazást az orosz fél a helyiek önrendelkezési joga megnyilvánulásaként értelmezi, az ukrán vezetés, az EU és az USA törvénytelennek tartják. B. Horváth Lilla A krími parlament tegnap függetlenségi nyilatkozatban jelezte, hogy köztársaságként kíván csatlakozni Oroszországhoz. Külön jogalanyként csatlakozna Szevasztopol, krími önálló megyei jogú város is. Kezdeményezésüket az a vasárnapi népszavazás alapozta meg, amelyen elsöprő többséggel, 96,77 százalékban voksoltak az Oroszországhoz való csatlakozásra. A referendum a hivatalos orosz álláspont szerint jogszerű volt, és azon a lakosság a saját sorsáról döntött. így orosz részről elutasítják azt az ukrán (és nemzetközi) érvelést, hogy az ukrán vezetők által már feloszlatott krími parlament ki sem írhatta volna a népszavazást. Vlagyimir Putyin orosz elnök ma az ügyről soron kívüli beszédet tart a parlament mindkét házában. Magas rangú orosz politikusok tegnapi közlései szerint Oroszországban a lehető leggyorsabban meg kívánják hozni a Krím csatlakozásához szükséges döntéseket. A csatlakozásról kétoldalú szerződések születnek. Ezekben rendezik majd az érintett államhatalmi szervek működésének összehangolását, valamint a Krími az ukrán külügyminisztérium sajnálkozásának adott hangot, hogy Oroszország - egyedüliként - megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának az ukrajnai helyzet megoldását célzó javaslatát. Ezzel - közleménye szerint - Oroszország nem csak az ENSZ BT-n, hanem az egész világon Köztársaság és Szevasztopol részvételét a föderáció képviseleti szerveiben. Lehet, hogy a Krímben ideiglenes adószabályokat vezetnek be, amíg adórendszerét össze nem fésülik az oroszországival. Moszkva évi 1 milliárd dollárt adna a kiírni költségvetés hiányának fedezésére, és orosz, eégeik már most 5 milliárd dollár értékű befektetésre készek a Krímben. Miközben Oroszország mielőbb a föderáción belül tudná a Krími Köztársaságot - amelyet rajta kívül senki nem ismert el -, az ukrán vezetés és a nemzetközi közvélemény a vasárnapi népszavazás jogszerűtlen voltát hangoztatja. Sürgetik belül is elszigetelte magát. Mégis, az a tény, hogy a javaslatot 42-en támogatták, és csak egy ország nem, azt mutatja, hogy a józan ész van többségben a fegyverek nyelve helyett, és azt, hogy a katonai agresszióval fenyegetett Ukrajna széles körű támogatásban részesül. Oroszországot, hogy tegyen le a Krím megszerzéséről, és vonja ki a félszigetről a közelmúltban odaküldött katonáit. Az uniós külügyminiszterek tegnap indított tanácskozásán olyan szankciókról tárgyaltak, amelyekkel Oroszország rászorítható Ukrajna területi sértetlenségének tiszteletben tartására. Egyes orosz tisztségviselőkkel szemben uniós beutazási tilalmat, illetve vagyonbefagyasz- tást érvényesítenének. Á tanácskozáson Martonyi János külügyminiszter is jogellenesnek nevezte a referendumot, a magyar Külügyminisztérium pedig már vasárnap közölte, hogy Magyarország teljes mértékben elkötelezett Ukrajna szuverenitása, függetlensége és területi egysége mellett. Washington jelezte: Oroszország megfizeti a krími katonai beavatkozás árát, ami nemcsak az ellene hozott szankciókban nyilvánul majd meg. Egy tegnapi törvény alapján negyvenezer tartalékost hívnak be az ukrán fegyveres erőkhöz „a Krím-fél- szigeten kiéleződött társadalmi és politikai helyzet, az orosz fél leplezetlen agressziója miatt”. A héten választ várnak az idei egyhavi bérkiegészítésre sztrájkbizottság „Ezen a héten várjuk a kormánytól a választ, hogy tudnak-e garanciát vállalni egy idei jövedelemkiegészítő intézkedésre a szociális ágazatban” - nyilatkozta lapunknak a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság ügyvivője. Szűcs Viktória elmondta: december óta a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság több kérdésben is kompromisszumra tudott jutni a kormányzattal a tárgyalásokon, de egy idei jövedelemkiegészítő intézkedést elengedhetetlennek tartanak a sztrájkkészültség megszüntetése érdekében. Ebben még nem tudtak megegyezni az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális államtitkárságával. A Sztrájkbizottság egyhavi jövedelemkiegészítő juttatást várna 2014-re a kormányzattól. Szűcs arra emlékeztetett, hogy az utóbbi öt évben kéthavi keresetet vettek el az ágazatban dolgozóktól, először a 13. havi bért, majd 2012-ben a továbbképzésekért járó egyhavi illetményt és az egykulcsos adó - a kompenzáció bevezetése ellenére - is a dolgozók jelentős részénél nettó kereset- csökkenést okozott, A 92 ezer szociális dolgozó részére bevezetett pótlékot (9,2 milliárdos költségvetési kerettel), a bérezés első lépésének tekintik az érdekvédők. Az ágazatban alkalmazottak háromnegyede, így a bölcsődei dolgozók is jelenleg a pótlékkal együtt kevesebbet keres, mint a 2012. évi létminimum, ami kevesebb volt, mint nettó 86 ezer forint. Szűcs kiemelte: ez egyaránt igaz a pályakezdőkre, illetve a 36 éve pályán lévőkre, de a főiskolát végzett pályakezdőkre is. Ma a jelenlegi bértábla alapján a fizetéseket ki kell egészíteni a garantált minimálbérre és erre jön rá az ágazati pótlék. A 70-80 ezer nettót kereső bölcsődei dolgozók saját elmondásuk szerint legalább nettó 150 ezres fizetést tartanának elfogadhatónak. ■ É. S. Egyedül Moszkva vétózott az ENSZ BT-ben TI: civil és kabinetsegítséggel lépi túl a keretet a Fidesz választás Gulyás Gergely: betartják a törvényes utat - Február végéig kétmilliárdot költhetett kampányra a kormányoldal Február végéig a Fidesz-KDNP több mint 2 milliárd, a baloldali Kormányváltás szövetség 680 millió, a Jobbik 650 millió, az LMP pedig 310 millió forintot költött a kampányban - közölte tegnap a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója. Ligeti Miklós elmondta, hogy a Fidesz-KDNP a Civil Ösz- szefogás Fórum (CÖF) és a kormány segítségével kétszeresen lépi túl a törvény által meghatározott egymilliárdos határt a választások előtt több mint egy hónappal, és az is látszik, hogy ennek semmilyen következménye nem lesz. A TI nyomon követi a köztéri óriásplakátokat, a médiahirdetéseket, a direkt marketing eszközöket (postai levél, sms, telefon, személyes megkeresés), és a pártrendezvényeket is. Beárazták a pártok által kampánystábra, közvélemény-kutatásokra és promóciós tárgyakra fordított költéseket is. A felmérés szerint 20 forintos darab árral számolva a szórólapokat a Fidesz-KDNP 58 milliót, az Összefogás 47,5 milüót, a Jobbik 39,6 milliót míg az LMP 16,3 milliót költött csak szórólapokra. 2010- ben a TI szerint az MSZP és a Fidesz a megengedett 386 millió helyett 1,2-1,5 milliárdot költött a kampányra. Ligeti szerint a kormánypártok kampányát „civilnek tűnő” hirdetések is segítik, a CÖF november és február között erre 570 milliót szánt. A kormány november óta 540 milliót költhetett a „Magyarország jobban teljesít” és a rezsicsökkentést népszerűsítő kampányára. Ligeti szerint az új kampányfinanszírozási törvény alkalmatlan a kampánykorrupció felszámolására, például nem tiltja a kampány kiszervezését a civil szervezeteknek, nem szabnak gátat a kormányzati korteskedésnek. „Örülünk annak, hogy a TI is részt vesz a kampányban, mi az ő költségeiket nem fogjuk az MSZP költségeihez számítani” - közölte tegnap Gulyás Gergely. A Fidesz képviselője elmondta: a törvényi kereteket betartó Fidesz nem lát rá a CÖF gazdálkodására. Sérelmezte, hogy ugyanezeket a kutatásokat nem készítették el, amikor „2006-ban a Gyurcsány-kormány nagyságrendileg több pénzt költött el egyértelműen nem tájékoztatásra, hanem meghamisított adatokkal a választók félrevezetésére”. Az idén az előzetesen becsűiteknél (és a 2010-es kétfordulós voksolásnál) is drágább lesz a már egyfordulóssá vált parlamenti választás 6-6,5 milliárdos költséggel. Ligeti lapunknak ezzel kapcsolatban azt mondta: a demokrácia pénzbe kerül, nem a költségek nagysága a kérdés, hanem az, hogy ezt a pénzt mennyire átláthatóan költik el. ■ É. S. Ligeti Miklós a számításaikról számolt be
