Új Néplap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-14 / 62. szám
2014. MÁRCIUS 14., PÉNTEK GAZDASAG 7 Öngyilkosság a rögzített ár gyógyszer A patikahitel nem segítette a fiatalok tulajdonhoz jutását Mikola Bálint szerint a mai végzősöknek alig több mint hatvan százaléka képzeli el a jövőt a gyógyszertárban Milliárdos bírság a drágító bankoknak szankció Közel 1,2 milliárd forintnyi bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 35 hazai hitelintézetre, mivel azok a jegybank álláspontja szerint jogszerűtlen módon emelték a díjaikat. Az MNB ceruzája vastagon fogott, a legnagyobb bírságok összege 98 millió forint volt, ekkora büntetést kapott az Erste, az MKB és a Raiffeisen Bank, a maximálisan kiszabható bírság egyébként 100 millió forint lehetett volna. Azok a szolgáltatók kaptak nagyobb bírságot, amelyeknél az ügyfelek széles körét érintette a jogsértés. További 140 pénzügyi szolgáltató díjszabásával kapcsolatban még folyik a vizsgálat. A jegybank az eddig vizsgált hitelintézetek mindegyikénél talált kifogást. A jogszabálysértések között előfordult, hogy hiányzott a díjmódosításokra lehetőséget adó, meghirdetett oklista az üzletszabályzatban vagy az általános szerződési feltételekben. Az is megtörtént, hogy a kedvezőtlen szerződés- módosítást annak hatályba lépése előtt kevesebb, mint két hónappal hirdették meg, vagy pedig nem tájékozatták a fogyasztókat arról, hogy a kedvezőtlen szerződésmódosítás hatályba lépése előtt ingyenesen felmondhatják a szerződést. Az is előfordult, hogy a hitelintézetek elmulasztották közölni az ügyfelekkel a szerződésmódosítás okát, az egyoldalú szerződésmódosítás új, díjfajta bevezetésével történt, volt, hogy egy korábbi ingyenes tranzakciót fizetőssé tettek, és az is megtörtént, hogy változott a díjszámítás módja. A jegybank álláspontja szerint a bankok a hirdetményekben korábban 0 forintosnak meghirdetett tranzakciókat nem tehetik később fizetőssé - magyarázta Windisch László, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztó- védelemért felelős alelnöke. A jegybank szakértői szerint ez is új díjfajtának minősül. Lehetséges, hogy a bankok ezt nem így látják, és megtámadják a határozatokat. A büntetést be kell fizetniük, 33 hitelintézetnek az ügyfeleknek jogosulatlanul kiszámlázott díjat meg kell térítenie. ■ H. B. Nemcsak a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően, de főleg lakosság gyógyszerkiadások növekedése miatt javult tavaly a patikák jövedelmezősége - állítja Mikola Bálint. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége újjáválasztott elnöke szerint ezért öngyilkosság lenne a vény nélküli orvosságoknál a! rögzített ár bevezetése. Haiman Éva Míg a gyógyszertárak 2012-ben 10-12 százalékos forgalomvesztést voltak kénytelenek elköny- 1 vélni, 2013-ban ezt már fél-egy százalékos forgalomnövekedés követte. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) napokban újraválasztott elnöke szerint ez döntően a tb-támogatásból kikerülő, vény nélkül kapható orvosságok, az étrend-kiegészítők, valamint a kozmetikumok iránti kereslet jelentős növekedésének köszönhető. Mikola Bálint úgy fogalmazott: az ilyen készítményekből származó patikai árbevétel azért is nőtt meg jelentős mértékben, mert áruk szinte hétről-hétre emelkedik. Ezekben a termékkörökben tavaly 22 milliárd forintot tett ki a lakossági kiadások növekedése, miközben az állam mind- összesen 8,5 milliárd forinttal kompenzálta a gyógyszertáraknak a Széli Kálmán-terv okozta bevételkiesését. Ez utóbbi tétel messze nem ellensúlyozza azt a mintegy 30 milliárd forintos árréstömeget, amely patikaliberalizációs időszak hagyaté- kaképj^s, a kormányaiig-, szorító intézkedések hatására kiesett a gyógyszer-kiskereskedelemből. Csak a tavalyi utolsó árcsökkentő vaklicit patikánként átlagosan 100-120 ezer forintos készlet-értékvesztést eredményezett - mondta Mia PHARMORiENT gyógyszer- piaci szaklap adatai szerint a magyar gyógyszerpiac a patikai forgalomban 2013- ban fogyasztói áron meghaladta az 576 milliárd forintot. Ehhez még hozzájön a - szintén fogyasztói áron - 5-6 milliárd forintra tehető patikán kívüli értékesítés, valamint a termelői áron 144-146 milliárd forintosra becsült kórházi gyógyszer- forgalom. A vény nélküli forkola Bálint, aki szerint ezt a kiesést nem lehet oly módon kompenzálni, hogy éppen a vaklicit által érintett, kurrens orvosságokat nem tartanak nagyobb mennyiséget készleten. Felmérések szerint a betegek 30 százaléka már most sem kapja meg aznap a gyógyszerét, amikor ki szeretné váltani, mert a patikák nem képesek mindenből készleten tartani. Ez az ar^.J^áfpm éve ipég csak ló százalék volt. A MOSZ elnöke úgy látja: ebben a helyzetben a gyógyszer- tárak jövedelmezősége nagymértékben a tb látókörén kívül eső, főként recept nélküli orvosságok és egyéb készítmények galom 2008 óta folyamatosan növekszik, 2013-ban ez értékben 10,8, dobozszámban 7,7 százalékos volt, részaránya pedig értékben 19,6, dobozszámban pedig 29,1 százalékot tett ki. TAVALY ÁTLAGOSAN 1948 forintért lehetett megvásárolni egy doboz gyógyszert a patikákban, a recept nélkül beszerezhető készítmények esetében ez az átlagár 1322 forint volt. forgalmától függ, az egyedül termékcsoportétól, amelynek árát ma még a piac szabályozza. Ezért öngyilkossággal ér fel, hogy a Magyar Gyógyszerészi Kamara ezen készítményeknek esetében rögzített árat szorgalmaz, mégpedig önként. Mikola Bálint az idei nehézségek között említette az online pénztárgépek bevezetését, az ÁNTSZ által elvárt minimum- feltétel^ .^ztosítását^ vajajgup^t, az új létszámrendeletnék való megfelelést, amelyek több százezer forintos többletkiadással járnak patikánként. A nagy port felvert tulajdonosváltást és az ahhoz kapcsolódó patikahitelt „nagy csalódásként” jellemezte a MOSZ elnöke, aki a konkrét hitelhez jutás adminisztratív nehézségei mellett különösen azt ne- hezményezje, hogy a tulajdonosi kör fiatalítását mindez jottányit sem segített előmozdítani. Mikola Bálint szerint ezért nem is csoda,- hogy míg három évvel ezelőtt a végzős gyógyszerész-hallgatók több mint 80 százaléka képzelte el a jövőjét a tára mögött, mára ez az arány alij* több mint 60 százalék, és egyre több fiatal lát nagyobb lehetőséget a gyógyszer-, vagy az élelmiszeriparban, s mind több külföldön. . Növekedő OTC-forgalom I JÓ TANÁCS J Vegyek vagy ne vegyek üdülési jogot? ELŐVIGYÁZATOSSÁG Olvasóink leggyakoribb panaszai a témában: csábító ajánlat, felnagyított előnyök, elhallgatott hátrányok, későbbi fizetési kötelezettségek, nehezen értékesíthető befektetés. A Budapesti Békéltető Testület tanácsai segíthetnek a megelőzésben. A fogyasztó mérje fel, szüksége van-e egyáltalán rá, és ha igen, képes-e fedezni a költségvetést - tudtuk meg a Budapesti Békéltető Testülettől. Az üdülési jogon ugyanis nagyon nehezen lehet túladni. a szerződést alaposan át kell tanulmányozni. Ne hagyják siettetni magukat - hiszen hosszú távra terveznek, illetve vállalnak kötelezettséget. Ha már megkötötték a szerződést, utólag is kérjenek tanácsot elsősorban szakemberektől, így például a fővárosi és a megyei békéltető testületektől, vagy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületektől. Ennek tükrében még egyszer gondolják át a vásárlást. a fogyasztók a tizennégy napos indokolás nélküli elállási joguk gyakorlásakor azt írásban tegyék meg, akár a formanyomtat- pnyon, akár más, enn$y megfelelő tartalmú magánokiratban (saját kezűleg,írva és aláírva, vagy aláírva és két tanúval ellátva). Az elállási nyilatkozat elküldésének vagy átvételének későbbi igazolhatóságára alkalmas módon (postai úton ajánlott tértivevényes levélben). Az elállási jog gyakorlása csak írásban érvényes. A TIZENNÉGY napos indokolás nélküli elállási jog gyakorlására nyitva álló határidő előtt semmilyen címen nem követelhetnek és fogadhatnak el a fogyasztótól fizetést. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Lendületben a forint árfolyama KAMAT Hamarosan megállhat a ciklus - Az ukrajnai válságra is hivatkoznak Lufthansa: tovább javult a költségszerkezet A kétéves mélyponthoz közeli 313,5-313 közötti árfolyamról 312-es szintig erősödött a forint az euróval szemben csütörtökön, miután Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a tizenkilenc hónapja tartó kamatcsökkentési ciklus megállítására utalt. Az alacsony infláció miatt tovább csökkent- hetnénk a kamatot, de megváltozott a helyzet a globális piacokon - mondta Balog az Ml Ma reggel című műsorában. Kiemelte, hogy az ukrán válság nehezíti a helyzetet. A februári infláció mindösz- sze 0,1 százalékos volt éves alapon, ami jelentősen elmaradt az elemzői prognózisoktól, így Balog Ádám: megváltozott a helyzet a globális piacokon felerősödött a spekuláció, hogy az MNB akár 2,5 százalék alá is csökkentheti a jelenleg 2,7 százalékos kamatot. Balog most ezeket a várakozásokat hűtötte. Úgy tűnik, hogy a Monetáris Tanács az ukrajnai helyzetre hivatkozva hamarosan akár le is állíthatja a kamatvágási ciklust, nem szabad elfelejteni, hogy a forinteszközök már az év elején, az ukrán feszültségek kiéleződése előtt is sérülékenyek voltak. Balog jelzésére lendületesen erősödött a forint, ám jóval 310 felett maradt. Az árfolyamszint nem túl biztató, hiszen 2012 augusztusában, a kamatvágás kezdetén 280 körül hullámzott a kurzus. ■ H. ]. közel 700 millió eurós üzemi eredményt ért el 2013-ban a német Lufthansa-csoport elsősorban a személyszállítási üzletág jó eredményeinek köszönhetően, ugyanakkor nettó nyeresége 2012-höz képest 17 százalékkal csökkent. A Lufthansa részben azzal magyarázta 697 milliós, az előző évinél alacsonyabb üzemi eredményt, hogy 2012-ben több egyszeri tétel is hozzájárult a 839 millió eurós többlethez, míg 2013-ban az újjászervezés és a business osztályú ülések beszerelésének költsége is negatívan hatott. A társaság 45 eurócentes részvényenkénti osztalékfizetést fog kezdeményezni. A cégcsoport árbevétele 30 milliárd euró volt, azonos a 2012-es szinttel, nettó eredménye pedig 313 millió eurós nyereséget mutat a 2013-as évre. Egy évvel korábban a Lufthansa 1,2 milliárdos nettó nyereséggel zárta az évet nagyobb részben az Amadeus IT Holding eladása miatt. Christoph Franz, a cégcsoport vezérigazgatója azt mondta, a személyszállítási üzletág jó teljesítményének köszönhetően tovább erősítették pozíciójukat és ez trend tovább folytatódhat. Ennek alapja a költségstruktúra folyamatos javítása és az a több milliárd euró, amelyet kutatás-fejlesztési projektekre szántak. ■ MTI «