Új Néplap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-13 / 61. szám
2014. MÁRCIUS 13., CSÜTÖRTÖK ELETMOD - EGESZSEG 9 Visszatérni valóságos csoda „újraélesztési üssük ki»” Vizsgálták a klinikai halálból megmenekülő emberek emlékeit Lélekmelegítő fényesség, szeretteink szelleme, isteni hang vagy csak megnyugtató sötétség és a szeretet érzése. Ilyen érzésekről és látomásokról szoktak beszámolni azok, akiket visz- szahoztak a halálból. Vajon mennyiben valósak ezek a történetek? AS-összeállítás „Újraélesztés! Üssük ki!" Ezek a mondatok gyakorta elhangzanak a kórházsorozatokban. A filmek nézői sűrűn találkoznak újraélesztésekkel és lassan már szinte természetes lesz, hogy aki meghal, visszatérhet. De vajon milyen érzés visszatérni a klinikai halál állapotából? Az embereknek körülbelül 10 százalék tudott beszámolni halál utáni élményekről. Bár nem egyformák a történetek, mindegyikben szerepelnek olyan elemek, amelyek hasonlítanak egymásra. Ezek: a saját test és a környezet felülről való szemlélése, az alagútszerű sötétség végén váró fény, illetve a már elhunyt családtagok, rokonok viszontlátása. Többen arra is emlékeztek, hogy egy fényes alak jelent meg előttük és az életükről kérdezgette őket, azt firtatva, hogy jó emberek vol- tak-e itt, a Földön. ezekről az emlékekről jelentetett meg Raymond Moody 1975-ben egy könyvet, Élet az élet után címmel, amelyben először nevezte nevén a jelenséget. Ő kezdte halál közeli élménynek hívni a beszámolókban szereplő motívumokat. A különös esemény első leírását még 1892-ben vetette papírra egy svájci geológus profesz- szor, Albert Heim, aki zuhanás közben élte át a halál közeli élményt. Miután megtapasztalta ezt a furcsa dolgot, kiderült, hogy az alpinisták körében nem is olyan ritka ez a jelenség, hiszen ott gyakoriak a balesetek. A téma pontos leírását csak 1930-ban hozták nyilvánosságra, és akkor a kutatók a halálfélelem elleni védőmechanizmus részének tartották a dolgot. VAN RÁ TUDOMÁNYOS MAGYARÁZAT? A racionálisan gondolkozók szerint e történetek a fantázia Amiről az életbe visszatértek mesélnek, az lehet álom, képzelgés, hallucináció. De élettani folyamatokról van szó, az agy oxigénhiányos reakciójáról szüleményei. A megtapasztalt jelenségek alighanem csak álmok, vagy éppen hallucináci- ók, esetleg egyszerű, szenzáció- hajhász hazugságok. Az idők során azonban kiderült, hogy akik ilyen élményről számolnak be, nem hazudnak. Természettudományos és élettani vizsgálatok alapján kiderült, hogy a halál közeli élményt fizikailag a klinikai halál idején fellépő élettani folyamatok hívják elő. A halál közeli, vagy utáni élmény így nem más, mint az agy reakciója az oxigénhiányra, és az ezáltal kialakuló széndioxid-túlsúlyra. Ilyenkor szabadul fel az endopszichozin nevű polipeptid, amely az agy védelméért felel oxigénhiányos állapotban. A peptid hatására kialakuló izgalmi állapot emlékképek előhívását eredményezi, míg a limbikus rendszer aktivitása eufóriát okoz. Az is kiderült, hogy ha agyműtétek alatt ingerelnek bizonyos területeket, szintén kiváltható a testen kívüli érzés. A nyolcvanas években a tudósok kísérleteket folytattak a témában. Önkéntes jelentkezőkkel lélegeztettek be széndioxidban gazdag levegőt, akiknek az agya a halál közeli élménnyel reagált. BONYOLULT KÉRDÉSEK Sokak számára megnyugtató volt, hogy tudományosan is megmagyarázható, leírható az élmény, de valójában a dolog ennél mégis bonyolultabb. Éppen amiatt, amiről a visszatérők beszámoltak. NEM MINDENKI ÉLI ÁT a halál közeli élményt a klinikai halál állapotában. A családtagok megjelenését még meg lehet magyarázni az emlékképek önkéntelen előhívásával, de a gyakran emlegetett „fénylényt” és az életúttal felmerült kérdéseket aligha! C. G. Jung jött rá arra, hogy a halál közeli élmmam Jung: a kollektív tudattalan a születéshez teszi hasonlóvá a halál érkeztét mények beszámolói szerte a világon tartalmaznak hasonló elemeket. Véleménye szerint az emberiség kollektív tudattalanja a születéshez teszi hasonlóvá a halál érkeztét, hiszen itt is egy sötét alagút végén találkozik az ember a fénnyel. Ezért van sok hasonlóság a beszámolókban, míg az egyéni életút emlékei egyedivé teszik a látottakat. ARRA is RÁJÖTTEK nemrégiben, hogy kétféle halál közeli és utáni élmény létezik. Az egyik, ha valaki hirtelen kerül a klinikai halál állapotába, például szívroham miatt. Ilyenkor a visszatérők többsége arról számolt be, hogy a teste felett lebegett és onnan figyelte az életmentő tevékenységet. Azoknál azonban, akik hosszabb időn át tartó betegség után haltak meg rövid időre, gyakoribb a „klasz- szikus” élmény a fénnyel, és a rokonokkal. Ha megúszta, sok minden megváltozik valamilyen szinten megváltoztatják az ember életét a klinikai halál állapotában tapasztaltak. Sokan ágy érzik, hogy a mennyország egy szeletét látták és ezt bizonyítékként kezelik a halál utáni boldogsághoz. Mások egy életre megváltoznak, sokan kezdenek el foglalkozni a halál közeli élmény nyomán jótékonykodással, a rászorulók megsegítésével. a régi életvitel, a gazdagság hajszolása értéktelenné válik, sokkal fontosabb lesz a szeretet és a tudás. Sokan a vallás felé fordulnak. Még nincs itt az ideje az elmúlásnak olyan eseteket is feljegyeztek, hogy a halál közeli élmény során megtapasztalták az igazi boldogságot, és már nem érzik jól magukat a való életben. A beszámolókban olvasni lehet arról, hogy sokan vonakodnak visszatérni a testükbe, miután a hang, amit a „túlvilág küszöbén” hallottak, visszaküldi őket, mondván: még nincs itt az ideje a haláluknak. legújabb kutatások azt is kimutatták, hogy az öngyilkossági kísérlet során átélt halál közeli élmény hatására az illető nem próbálkozik többet élete eldobásával. HÍRSÁV Újdonság: selyemből sebészet csavar FORRADALMASÍTHATJA A sebészetet egy új eljárás, amelyben selyemből készült csavarokat használtak törések rögzítéséhez. A jövőben az eddigi fémcsavarokat a természetes fonálból készült csavarokra és lapocskákra lehet lecserélni, amelyek egy idő után felszívódnak a testben. Az eljárást eddig csak rágcsálókon tesztelték. A selymet korábban is használták orvosi varratokhoz, de az utóbbi időben a korszerű orvosi implantátumokban is alkalmazzák. ■ Veszélyes lehet a túl sok állati fehérje KÖZÉPKORÚAKNÁL RÁKKELTŐ lehet a túl sok állati fehérje egy nagy létszámú amerikai kutatás szerint. Ha a kevesebb állati eredetű fehérjét fogyasztó középkorúakhoz hasonlították a hasonló korú, de sok húst és tejterméket evő személyeket, az derült ki, hogy az utóbbiaknál négyszer nagyobb a rák kockázata. A fehérje befolyásolja a növekedési hormont, de összefüggésbe hozták a rák kockázatával is. A tanulmány szerint azonban a sok állati fehérjének 65 év felett védő szerepe van: azokat az időseket, akik fehérjegazdag étrenden éltek, kevésbé sújtották a betegségek. ■ Amikor a gyerek artériái korán öregednek a passzív dohányzás maradandó károkat okoz a gyerekek artériáiban, idejekorán öregítve a vérereiket - állapították meg ausztrál szakemberek. A passzív dohányzás okozta kár, vagyis az artéria érfalának megvastagodása, a későbbiekben növeli a szívroham és az agyi érkatasztrófa kockázatát. A több mint kétezer, három és 18 éves fiatal bevonásával készült vizsgálat szerint e káros elváltozás akkor következett be, ha mindkét szülő dohányzott. ■ Kávéval esélyesebb lehet megelőzni az elbutulást bár bizonyosan van néhány káros hatása (izgathatja a gyomor nyálkahártyáját, megemelheti a vérnyomást), mégis sokan esküdnek arra, hogy a reggeli kávéjuk nélkül nem tudnak felébredni. Kávé nélkül nem kezdődhet el a nap. Szerte a nagyvilágban több kutatást is végeztek, hogy kiderítsék, vajon csupán legenda-e a kávé agyműködést serkentő hatása, avagy van ennek tudományos magyarázata is. A Floridai Egyetem kutatói egereken vizsgálták a koffein hatását és újabb összefüggésekre bukkantak: az elbutulás és az Alzheimer-kór kialakulása is megelőzhető rendszeres kávézással. Ausztriában, az Innsbrucki Egyetemen önkéntesekkel végeztek kísérleteket. Úgy találták, hogy napi 100 mg kávé elfogyasztása megnöveli a homloklebeny aktivitását, ezáltal az alanyok sokkal jobban tudtak koncentrálni, és új ismereteket elsajátítani. Ugyanerre a következtetésre jutottak az Arizonai Egyetem kutatói is. Francia tudósok idősebb hölgyeket vizsgáltak: megállapításaik szerint azok a 64 év feletti nők, akik négy éven át napi 3 csésze kávét ittak, jobb memória teszteket írtak, mint nem kávézó társaik. Majdnem bizonyos tehát, hogy napi néhány csésze finom kávé jót tesz. De mint mindent, ezt is módjával fogyasszák! ■ Minden nő fél tőle, elkeriilni mégsem lehet klimax Hőhullámoktól, nyugtalan éjszakáktól szenvednek a változókorban Változókor elől nincs menekvés. A klimax kinél előbb, kinél később, de biztosan jelentkezik. Semmi esetre sem szabad feltett kezekkel várni. Meg lehet köny- nyíteni a nehéz időszakot. EGÉSZSÉGES CSONTOKKAL A menzesz elmaradásával leesik az ösztrogénszint és ezzel a csontok sűrűsége csökkenni kezd. Kalciumpótlással elejét veheti a csontritkulásnak, de legalábbis lassíthatja a folyamatot. A kalciummal együtt D-vitamint is szedni kell, hogy be tudjon épülni a csontokba a kalcium. Tüd- juk: D-vitamin napozáskor keletkezik a bőrben, de D-vitamin különféle tablettákkal is bevihető a szervezetbe.) Nem kell félni a hormonpótlástól GYAKRAN SZAUNÁZZON! A nők érrendszerét a különleges hormon, az ösztrogén védi, ezért termékeny éveikben kevésbé hajlamosak az infarktusra, mint a férfiak. Ez a védő hatás a meno- pauza beálltával elmúlik, tehát érdemes figyelni az érrendszerszer erősítésére. A szaunázás kifejezetten érregeneráló hatású, érdemes hetente egyszer-két- szer szaunában izzadni. Mivel az izzadás a bőrnek is jót teszi, a bőr öregedését is lassítja. aludjon! Az alvást megzavarják a klimax hőhullámai. Az érintett nők fele nem éri el a mély alvás szintjét, és köny- nyebben fel is ébrednek éjszaka. Este már csak könnyű ételeket fogyasszon. Végezzen relaxációs gyakorlatokat. Természetes növényi kivonatokat (macska- gyökér) tartalmazó nyugtatok szedése is segíthet. ■ Hormonpótlás? A HORMONPÓTLÁSTÓL sok nő megriad. Ilyenkor a fitoösztro- gének jelenthetnek megoldást. Ezek természetes növényi vegyültek, melyek nem raktározódnak a zsírszövetben és az öszt- rogénhez hasonlóan működnek, de gyengébb az aktivitásuk. Szójatermékeken kívül a lenmagban található jelentős mennyiségű fitoösztrogén.
