Új Néplap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-11 / 59. szám
2014. MÁRCIUS 11., KEDD KOZELET Csökkent a támogatás tb A gyógyszerkiadások egyre nagyobb hányadát zsebből fizetik Gyógyszerkiadások alakulása (milliárd forint) M állami WM lakossági 2008 2009 2010 2011 2012 2013 VG-GRAFIKA FORRÁS: FEKETE TIBO& j Egyre több szabadon megvásárolható gyógyszer fogy, tavaly az összforgalomban ezek részesedése majdnem elérte a 20 százalékot HÍRSÁV Jogerősek az országos listák VALAMENNYI ORSZÁGOS lista nyilvántartásba vételéről szóló határozat jogerőre emelkedett hétfő délután, miután nem érkezett jogorvoslati kérelem ellenük. A Nemzeti Választási Bizottság 18 pártlistát és 13 nemzetiségi listát vett nyilvántartásba az országgyűlési választásra. Április 6-án egy 18 pártlistát tartalmazó országos listás szavazólapot kapnak a választópolgárok az egyéni képviselők szavazólapja mellé. ■ MTI Őrizetbe vették Simon Gábort ÚJABB BŰNCSELEKMÉNYEK elkövetésével gyanúsította meg Simon Gábor volt MSZP-s országgyűlési képviselőt a Központi Nyomozó Főügyészség hétfőn. Simon Gábort a kihallgatása után őrizetbe vették - közölte Keresztes Imre főügyész. Az újonnan közölt megalapozott gyanú szerint Simon Gábor egy saját személyi adatait tartalmazó, hamis, egy dél-afrikai országban kiállított útlevelet szerzett, majd megkereste egy koráb- biismerősét, aki a hamis,,,,/ útlevél felhasználásával ké-, résére egy magyar banknál! bankszámlát nyitott. Simon tagadta a bűncselekmények elkövetését, és panasszal élt. A Magyar Nemzet február 4-én forrásmegjelölés nélkül írt arról, hogy egy bécsi számlán Simon Gábornak több száz millió forintja van, amit nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában. ■ MTI Tariceanu lett a román szenátus elnöke CALiN popescu Tariceanu volt liberális miniszterelnök lett a román szenátus elnöke. A második közjogi méltóságnak számító funkció azt követően üresedett meg, hogy a múlt héten lemondott a szenátus éléről Crin Anto- nescu. ■ MTI A vény nélkül kapható orvosságokkal együtt a betegek tavaly csaknem ugyanany- nyit költöttek gyógyszerekre, mint a biztosító. Csakhogy amíg a tb-támogatás aránya folyamatosan csökken, a be- tegterhek évek óta nőnek. 'iidTiilAC í iib / iii./jiu.j 1' Haiman Éva ~I TfTrl Egy doboz gyógyszer fogyasztói ára tavaly átlagosan 1948 forint volt, ami 3,3 százalékos csökkenést jelentett az egy évvel korábbihoz képest úgy, hogy közben bővült a termékpaletta. Az árcsökkenés döntően a gyógyszergyártók kényszerű árcsökkentése, a vaklicit miatt következett be - tájékoztatta a Világgazdaságot a tavalyi évet összegző megállapításairól Fekete Tibor. A gyógyszerpiac alakulását évek óta elemző szakértő rámutatott: miután a támogatásra fordítható összeg jelentősen visszaesett - a 2011-es 361 milliárd forintról 2013-ra 296 milliárdra -, és a támogatott orvosságok köre is szűkült, összességében nem hogy csökkentek volna, tovább emelkedtek a lakossági gyógyszerkiadások. A betegterhek 2001 és 2005 között még kis mértékben, de folyamatosan csökkentek. Ezt követően, egészen 2009-ig, eleinte enyhébb, majd jelentős tehernövekedésnek lehettünk tanúi. Öt évvel ezelőtt már a teljes gyógyszerforgalom 40 százalékát voltak kénytelenek zsebből fizetni a betegek. A magánráfordítások aránya azóta is egyfolytában emelkedett, és 2013-ra már meghaladta a 48 százalékot. Más oldalról nézve ez azt jelenti, hogy a közforgalmú gyógyszerek körében a támogatás ma már mindössze a teljes gyógyszerkiadás 51-52 százalékát teszi csak ki. A gyógyszerköltségeken belül az állami és a magánA GYÓGYSZERKÖLTSÉGEK ÖSZ- szességében a szakértők szerint mindenképpen növekedni fognak a következő években, egyrészt az új terápiák elterjedése, másrészt a lakosság elöregedése, harmadrészt a régi készítmények alkalmazásával új terápiás területeken, negyedfinanszírozás meglehetősen hektikusan alakult az elmúlt években - magyarázta Fekete Tibor. 2008-ban a lakossági terhek elérték az állami ráfordítás 44 százalékát, ez egy évvel később 40 százalékra mérséklődött, sőt, 2010-re ez alá került. 2011-ben,^újra 42 százalék körül alakult, 2013-ra pedig,a szakértő beastóae szerint az 56,4 százalékra rúgott a lakossági gyógyszerkiadás állami támogatáshoz viszonyított szintje. Ez nem kevesebb, mint 9 százalékpontos romlás az előző évhez képest. A szakértő elmondása szerint a lakossági gyógyszerkiadások belső összetétele is jelentősen megváltozott az elmúlt évekrészt a lakossági szűrések ki- terjesztésével. Ehhez képest Magyarországon egyértelműen alacsony a gyógyszertámogatás mértéke: 2013-ban ez alig haladta meg a dobozonkénti 7 eurót, szemben azEU-17 tíz-tizenöt évvel ezelőtti 25 eurós átlagával. ben. Míg 1998-ban nagyjából fele-fele arányban oszlott ez meg a receptköteles és a szabadon megvásárolható készítmények között, addig az évek során ez fokozatosan eltolódott a vényre kapható patikaszerek irányába. Tavaly a betegek már ezekre költötték gyógyszerkiadásaik 60 százalékát. Mindezt úgy, hogy a teljes gyógyszerforgalmon belül jelentősen, 10,8 százalékkal nőtt, és 2013-ban elérte a 19,6 százalékot a recept nélkül kapható orvosságok piaci részesedése. Az eladott dobozok számában 7,7 százalékos bővülést mértek, ami az összes eladott orvosság tekintetében 29,1 százalékos részesedést eredményezett. A szabadon megvásárolható készítményekért tavaly átlagosan 1322 forintot kellett fizetni. Ami az egy főre jutó gyógyszerfogyasztást illeti, ez tavaly értékben - 297 forintos euró- árfolyam mellett - átlagosan 195, a vényköteles orvosságok körében pedig 161 euró volt. Ez lényegesen elmarad az EU-tag- országok egy főre jutó gyógyszerköltésétől, ami már tíz évvel ezelőtt is 250 euró volt. Ukrajna már áprilisban IMF-pénzhez juthat hitel Ukrajna áprilisra várja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) első hitelrészletét, ami már csak azért is sürgős, mert az ország devizatartaléka nem elegendő az idén esedékes valamennyi adósság teljes rendezésére. Olekszandr Slapak ukrán pénzügyminiszter hétfőn azt mondta, hogy Ukrajnának az idén 10 milliárd dollárnyi adósságot kell rendeznie. „Abban az esetben, ha ehhez még hozzávesszük a Naftogaz állami gázipari cég kifizetetlen orosz gázszámláját, valamint az állami autópálya-építő társaság adósságát, az ország devizatartaléka nem lesz elegendő” - figyelmeztetett a pénzügyminiszter. Nem csupán az ukrán gazdasági helyzet nehéz, a politikai viszonyok sem látszanak rendeződni. A Krím-félsziget a közelmúltban vitatott megítélésű szándéknyilatkozatot tett arról, hogy csatlakozna Oroszországhoz, és hamarosan a rubelövezethez is. A csatlakozásról vasárnap népszavazást tartanak a Krímben. A tatárok nyelvhasználatát semmiben sem akarják korlátozni, ám a speciális jogállású Szewaszto- pol állami közigazgatási hivatala betiltotta az ukrán nyelv használatát a hivatali ügyintézésben, és az orosz nyelv alkalmazására tér át. lohn Kerrynek hétfőn kellett volna Moszkvába érkeznie orosz kollégája meghívására, hogy az ukrajnai rendezést megvitassák, de az amerikai külügyminiszter elhalasztotta útját - erről Szergej Lavrov tájékoztatta Vlagyimir Putyin államfőt Szocsiban. Az orosz diplomácia vezetője azt mondta: úgy érzékelte, hogy Kerry előzőleg hajlott arra, hogy elfogadja a meghívást. Barack Obama amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök egyetértett, hogy fontos Ukrajna szuverenitásának és területi egységének fenntartása - közölte a Fehér Ház a két vezető telefonbeszélgetésé után. ■ VG Ugyanannyi kellene, de jóval kevesebb jut Milliárdok jöhetnek vissza a „föld alól” a büdzsébe Budapest Az idén 80,89 milliárd forintot szánnak a közlekedés fejlesztésére, ebből 73,4 milliárdot a 4-es metró visz el Az idén Budapesten 80,89 milliárdot szánnak a közlekedés fejlesztésére a főváros 123,4 milliárd forintos fejlesztési tervén belül. A közlekedés fejlesztésére 21,8 milliárdos saját forrás van Budapest 2014-es költségvetésében, 59 milliárdos fejlesztést hitelből és uniós forrásokból szereznének. A közlekedést érintő legjelentősebb beruházás a 4-es metró építésének erre az évre eső 73,4 milliárdos költsége. Az uniós támogatású, 1997-ben kezdődő projekt összköltsége 4552,53 milliárd, jövőre 71,6 milliárdot terveznek erre a célra. A központi büdzsé idén 15 milliárd- dal támogatja a beruházást. A főváros ezt a beruházást kockázatnak tekinti költségnövekedési és elszámolási szempontból is. A büdzsé készítői abban is reménykednek, hogy a 2014-2015-re tervezett 6,4 milliárdos kiadás bekerül az államilag finanszírozott tételek közé és a második félévi többletműködést is központi büdzséből pénzelik. Uniós támogatásból valósul meg például a Csepeli gerincűt (idén 176,5 millió forint, összköltség 10,2 milliárd), vagy a Károly körúton a Budapest Szíve program keretében a reprezentatív kaputérség kiépítése (idén 52,6 millió, összköltség 3,79 milliárd). Alstom-szerelvény A hitelből fedezett fejlesztések a 2-es metróvonallal kapcsolatosak. A felújítás összköltsége 2003-2014 között 43,19 milliárd, az idei költség (az új szerelvények biztosító berendezéssel való felszerelése) 2,39 milliárd. A járművek 2005-től húzódó cseréjének (új Als- tom-szerelvények) teljes költsége 23,4 milliárd forint, idén erre 1,5 milliárd esik. Az önkormányzat abban reménykedik, hogy a járműcsere bevonható az unió által támogatott projektek közé, így 12-13 milliárdos forrás is felszabadulhat. A saját beruházások közül P+R rendszerű parkolók előkészítésére és kivitelezésére (Örs vezér tere, Pillangó park, Akadémia utca) idén 943 millió jut (2012-2015 között 1,74 milliárd). Forgalomirányító jelzőlámpákra 2017-ig 2,16 milliárdot szánnak. A Széli Kálmán tér rendezésére az idén 1,15 milliárdot terveznek (2015-ig 2,9 milliárdot). Ennek keretein belül Budán észak-déli villamoskapcsolatot építenek ki, fejlesztenék a káposztásmegyeri csomópontot, a fogaskerekűt a Városmajortól a Széli Kálmán térig tervezik kivinni a Normafán tervezett beruházásokkal összefüggésben. A Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) büdzséjén a közlekedés fejlesztésre 7,6 mii liárdot terveznek. Ezen belül is áldoznak a Széli Kálmán térrel, Káposztásmegyerrel, fogaskerekűvel (2015-ig 3,9 milliárdot) kapcsolatos beruházásokra. Az 1-3 villamos vonalak fejlesztésére idén 1,7 milliárd (2011- 2015 között 2,69 milliárd) jut. Az elektronikus jegyrendszer előkészítésére, kivitelezésére 2016-ig 5,3 milliárdot költenek - főként hitelből. A BKK saját keretein belül fejleszti a jegyautomata és utastájékoztatási rendszert, jegytértékesítés informatikai rendszerét, a dunai hajózást. A fővárosi közösségi közlekedés működtetésére idén 73,9 milliárdot terveztek. ■ É. S.
