Új Néplap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-08 / 57. szám
?Ó«-GY EGYHÄZMEGÄI www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu ft f XT V. ívfolyam, 3. szám 2014. március ", ■■:***- ' Á Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK MÁRCIUS ÜZENETE: „Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged! Mert szent kereszted által megváltottad a világot ” (Keresztúti fohász) . Ötödik évébe lépett az Egyházmegyei Hírek A Heves Megyei Hírlap és az Egri Érsekség együttműködése nyomán 2010 márciusában jelent meg először az Egyházmegyei Hírek. Akkor azt ígértük, hogy minden hónap első szombatján betekintést adunk az Egri Főegyházmegye életébe. Az első számunkban írt beköszöntő cikkében Temyák Csaba egri érsek úgy fogalmazott „Célunk, hogy azok a katolikus hívők és családok is jobban megismerhessék egyházuk életét, akiknek a hétköznapokban csak laza kapcsolatuk van a helyi egyház- községgel, viszont kultúrájukban és hagyományaikban kötődnek a katolikus egyházhoz. Természetesen az itt olvasható írások minden nyitott és érdeklődő emberhez is szólnak, akik szeretnének tájékozottak lenni a helyi katolikus egyház életéről és köznapjairól. A vallásukat gyakorló hívek pedig hónapról hónapra megtalálják a lappt a főegyházmegye templomaiban.” Azóta az Egyházmegyei Hírek megjelenik a Jász-NagykunSzolnok megyei Új Néplapban, a Heves Megyei Tükörben és a Borsod-Abaúj Zemplén megyei Kulcs című magazinban is. Összpéldányszáma megközelíti a négyszázezret. A nyomtatott formán túl, a főegyházmegye internetes honlapján is elérhető (www.eger.egyhazmegye.hu). Cikkeinkben beszámoltunk a legfontosabb egyházmegyei összejövetelekről, többek között az egyházmegyei képviselőtestületi találkozóról, az egerszalóki ifjúsági találkozóról, az árvízkárosultaknak nyújtott segítségről, az érseki palota felújításáról. Bemutattunk számos jeles egyházi személyt, szóltunk az egyházmegye 40 nevelési-oktatási intézményében folyó munkáról, e mellett jegyzetíróink igyekeztek lelki útravalóval is szolgálni. Mindig örömmel vettük olvasóink észrevételeit, kérjük, az Egyházmegyei Híreket fogadják továbbra is érdeklődéssel! Homa János felelős szerkesztő A betegek világnapja Katona István nyugalmazott segédpüspök a betegek szentségét adja fel A lourdes-i Boldogságos Szűz Mária emléknapján, február 11-én a betegekért, orvosokért, ápolókért mutatott be szentmisét Katona István nyugalmazott egri segédpüspök az egri Fájdalmas Anya templomban. Katona püspök szentbeszédében kiemelte, hogy a gyógyító, vigasztaló Szűzanya Isten legszebb teremtménye. Együtt érez a szenvedőkkel, közbenjár értük, mert maga is a legnagyobb kínokat élte át. A lourdes-i eseményekre is emlékeztetett a szentbeszéd, hiszen a Mária-jelenések után a gyógyulások sora következett a francia kegyhelyen. „A betegek szentségében bízzuk rá magunkat Isten kegyelmére, Szűz Máriára pedig gyermeki lélekkel hagyatkozhatunk” - zárta szavait Katona püspök. Aznap ünnepi összejövetelt tartottak Gyöngyösön, a Bugát Pál Kórház dísztermében is, mert öt évvel ezelőtt kezdte meg működését az a beteglátogató csoport, amely a térség felváltva itt szolgálatot tevő lelkipásztorainak nyújt támogatást. Már az első évben megkapták a kórház kitüntető emlékplakettjét, a Wiltner Sándor-díjat. Az ünnepi összejövetelen részt vettek a beteglátogatók és a lelkipásztorok mellett a kórház dolgozói is. Az egészségügyi intézmény nevében Weisz Péter főigazgató mondott köszönetét azért, hogy hozzájárulnak a betegek testi és lelki gyógyításához. A tiszafüredi egyházközség 2008 óta köszönti szentmise keretében a helyi orvosokat, gyógyszerészeket és más egészségügyi dolgozókat. Idén harminchármán fogadták el meghívásukat. A köszöntőt Török József, a Salkaházi Sára Karitász Csoport vezetője mondta, utána a csoport tagjai egy-egy szál rózsát adtak át az ünnepeiteknek. Bereczkei Miklós plébános áldásával fejeződött be az ünnepi szentmise. (g. I.) Uj főszerkesztő a Szent István Rádió élén Az Egyház üzenetét közvetítik A Szent István Rádió a „jó hír hangja”. Huszonnégy órás műsoridejében főként közszolgálati műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét Hazánk egyik legnagyobb regionális közösségi adójaként a miskolci FM 95,1 MHz-es, az egri FM 91,8 MHz-es, a sátoraljaújhelyi FM 90,6 MHz-es, a hatvani FM 94,0 MHz-es, a tokaji 101,8 MHz-es frekvencián, a törökszentmiklósi 96,4 MHz-es, az encsi 95,4, illetve gyöngyösi 102, 2 MHz-en sugároz. Eddigi főszerkesztője, Simon György tavaly év végén nyugdíjba vonult, helyét Bérczessy András vette át.- Miért döntött a Szent István Rádió mellett?- Fontos és hitemhez illő kihívás számomra. Nagy lehetőség, mivel jelentős területet fog át a rádió, immár 8 frekvencián sugároz. A jövője is biztosított, hiszen a püspöki kar döntése szerint feladata túlmutat a regi- onalitáson: a katolikus rádiózás feladatát látja el ebben a nagy térségben.- Hogyan látja a médium küldetését?- A rádió igazgatója, Szarvas István atya pontosan megfogalmazta a „pre evangelizációs” célját, azaz mintegy előkészíti azok számára az Egyházzal való találkozást, akik eltávolodtak tőle, vagy még nem kerültek hozzá közel. Ilyen módon a társadalomban az új evangelizáció eszköze, mert el lehet vele juttatni a „jó hír hangját” az emberekhez. Az sem elhanyagolható, hogy az Egyház üzenetét elvigyük azok otthonába, akik A Szent István Rádió új főszerkesztője, Bérczessy András kollégájával, Klész Beátával a stúdióban Névjegy BÉRCZESSY ANDRÁS (38) Budapesten született, nős, két gyermek apja. Egerben hittanárszakon végzett, majd tanulmányait közgazdasági és kommunikációs területeken, levelezőn a Pécsi Tudomány- egyetemen folytatta, jelenleg doktori iskolába jár. A főiskola elvégzése után az egri városi tévéhez került, végül a Média Eger Kft. ügyvezető igazgatója lett Mintegy húsz évet töltött az írott és az elektronikus sajtóban. 2014. január 1-től a Szent István Rádió főszerkesztője. öregségük, betegségük miatt ritkán vagy egyáltalán nem képesek eljutni a templomokba.- Nem régen vette át a szerkesztőségirányítását, miként látott a célok megvalósításához?- A legsürgősebb a műsor- szerkezet átalakítása, hogy az eddiginél is jobban megfeleljen a hallgatóknak. A tartalmat is finomítani kell, pontosabbá tenni. A hallgatók igényeit legjobban figyelembe vevő, közszolgálati módon, mégis katolikus lelkiséggel kell elkészítenünk a műsorainkat. Nagy szeretettel, igazi helyi rádióként tekintenek minden településen ránk. Azért is erősíteni kell a lokális témák szerepét, hogy még jobban figyeljenek mondanivalónkra. Fontos a magas szintű kultúraközvetítés és az ízlésformálás is. Kitűnő a rádió szlogenje, mely szerint a „jó hír hangja", szerkesztőtársaimmal most azon dolgozunk, hogy információink még frissebbek és hitelesebbek legyenek.- Hogyan látja a rádió jövőjét, lehet-e növelni hallgatottságát?- Ez a rádió soha nem fog szólni a turkálókban és gyorsbüfékben. A társadalomban mégis egyre nagyobb az igény erre a hangvételre és lelkiségre. Az Egyház egyre nagyobb közszerepet vállal, sok iskolát átvett, sok szociális kezdeményezést visz végbe. Szerencsés, hogy ezzel együtt bővültek sugárzási lehetőségeink is. Ha figyelünk a hallgatókra, olyan értékeket közvetíthetünk számukra, amelyek segítenek gondjaik megoldásában. Pozitív életpéldákat, követhető modelleket kell felmutatnunk.- Mennyi időt ad magának e változások elindításához?- Egy új vezetőnek - legalábbis a politika világában - száz nap áll rendelkezésére, hogy bizonyítson. A műsor átformálása mellett el kell indulnunk a másik nagy feladat, az intenzív kapcsolatépítés felé is a térség önkormányzataival, a kultúra, a közélet és gazdaság szereplőivel, összhangban az egyházi közösségekkel és intézményekkel. Terveim végrehajtásához adottak mind a technikai, mind az emberi feltételek, a siker elsősorban rajtunk múlik. Ehhez kérem a jelenlegi és leendő hallgatók imáit. Gábor László héten hamvazószerdával megkezdődött a nagyböjt, a húsvétra való lelki előkészület ideje. A magyar elnevezés nem szerencsés, mert ennek az időszaknak nem a böjtölés a lényege. Ráadásul, mostanában már nem olyan szigorú Egyházunk böjti fegyelme, mint a II. Vatikáni zsinat (1962-1965) előtt. Szent negyven napnak is nevezzük, mégpedig azért, hogy hangsúlyozzuk ennek az időszaknak a jelentőségét. A szent szó, és a negyven nap is erre akar ráébreszteni bennünket. A Bibliában és a keresztény hagyományban a negyvenes szám mindig az egyes események jelentőségét, fontosságát emeli ki. Gondoljunk csak arra, hogy negyven napig tartotta vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a választott nép, és Mózes negyven napig tartózkodott a Sinai hegyen. Az olasz katolikusok azt mondják, hogy a nagyböjt az Egyház életében: „tempó forte”, vagyis egy erős, intenzív időszak, minden intézménynél szervezetten foglalkoznak a minőségbiztosítással. Azt is mondhatjuk, hogy a lelki életben a nagyböjt a minőségjavítás időszaka. Olyan idő, amikor tökéletesítjük a lelki életünket és a megváltó Jézussal való kapcsolatunkat. A nagyböjt szükségességéről maga a mi Urunk Jézus Krisztus győz meg bennünket: a megváltó Jézus a nyilvános működése előtt kivonult a pusztába, ott 40 napig böjtölt, imádkozott és elmélkedett. Nyugodtan mondhatjuk, hogy Jézust nemcsak a mennyei Atya iránti szeretetés az irántunk való szeretetet tette képessé arra, hogy kitartson megváltó küldetésében, hanem a negyven napos böjt is. És ha a megváltó Jézusnak szüksége volt a pusztai böjtre, önmegtagadásra, akkor mennyivel inkább kell nekünk, gyarló embereknek. Talán saját tapasztalatunk is meggyőz bennünket arról, hogy valóban szükségünk van mindarra, amiről szól a nagyböjt Kénytelenek vagyunk megtapasztalni, hogy az ősbűn következtében az emberi természet nem tökéletes, mert mindnyájunkban ott van a bűnre való hajlam. Látjuk a jót és mégis a rosszat tesszük Sokszor megtapasztaljuk, hogy igaza van Jézusnak: „a lélek kész, a test azonban gyenge” (Mt 26,41). Pál apostol szerint örömünket leljük Isten törvényében, de sajnos mégis saját törvényeink, elgondolásaink szerint rendezzük be az életünket. Sokszor nem vagyunk urai ösztöneinknek, mert az ősbűn következtében értelmünk elhomályosult, akaratunk pedig meggyengült. Az antik görög idők egyik jellegzetes oltára volt a Pergamon oltár, melynek faragásai az istenek és a gonosz titánok harcát örökítették meg. A mi lelkünk, lelki életünk is olyan, mintegy Pergamon oltár, mert állandóan ott van a harc, a küzdelem a lelkűnkben a jó és a rossz, a hit és a hitetlenség, az erények és a bűnök között. Y Tftmrazoszerddn azért f—# imádkoztunk, hogy a JL JL „szent böjt elkezdése adjon erőt nekünk keresztény életünk minden küzdelmére, a bűnök ellen vívott harcainkban az önmegtagadás legyen a biztoserőforrásunk.” Dolhai Lajos Böjt és önmegtagadás H I l amikor többet törődünk a lelkűnkkel és a vallásosságunkkal. A hamvazkodás pedig arra akar rádöbbenteni bennünket, hogy ha más nem, legalább a múlandóság figyelmeztessen bennünket, hogy vegyük komolyabban az életünket. Mostanában szinte
