Új Néplap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-28 / 50. szám

2014. FEBRUÁR 28., PÉNTEK BELFÖLD - KÜLFÖLD Adósságátvállalás: többe, 456 milliárdba került az utolsó kör önkormányzatok „Történelmi léptékű az adósságátvállalás az önkormányzati rendszer életében, a települések az idei költségvetésüket már úgy ter­vezték, hogy a tőke- és kamat- törlesztés alól felszabaduló forrásokat településeikre for­dítják” - jelentette ki tegnap a Belügyminisztérium önkor­mányzati államtitkára. Tállai András közölte, hogy február 28-ával lezárul az adósságkon­szolidáció negyedik szakasza is. Az állam idén, az utolsó ütemben 456,75 mjlliárd forin­tot (korábban 420-430 milliár- dot terveztek) vállalt át 509 ön- kormányzattól 1874 ügylet so­rán. Ebből az összegből 447,3 milliárdot tett ki 281, ötezer fő feletti település adóssága vett át az állam, 214 kistelepüléstől - amelyek újból hitelt vehet­tek fel - 6,5 milliárdot, míg 14 önkormányzati társulástól 2,2 milliárdot vállalták át. Az idén átvett adósságállomány nagy­jából egyenlő arányban svájci frankban, euróbán és forint­ban van. Az adósságátvállalás legelső körében 2011-ben a megyei önkormányzatok adósságát vették át 189 milliárd forint ér­tékben. Ezt az ötezer lakosúnál kisebb települések kompenzá­ciója követte 2012-ben (ekkor még mintegy 1200 milliárdnyi volt az önkormányzatok össz- adóssága), ami 1720 települést és 10 társulást érintett 85 mil­liárdos értékben. Tavaly, az év első felében 279, ötezer lakosú­nál nagyobb települést adóssá­gának 40-70 százalékát vették át, összesen 614,4 milliárdot. A konszolidációból kimaradt (jól gazdálkodó vagy hitelre esélytelen) 1176 település (1,1 millió lakossal) március 6-ig kompenzációként fejlesztési támogatásokra jelentkezhet. Idén ennek kerete 12,5 mil­liárd, négy évre összesen 50 milliárd forint. Tállai közölte, hogy az első körben a 2000 lakosúnál kisebb települések (1018 önkormányzat 600 ezer fővel) kapnak támogatást. Ez­után kaphatnak támogatást a nagyobb települések (a Magyar Faluszövetség szerint idén erre nincs sok esély), amelyeknek idén nem jut, azok jövőre kap­ják meg a nekik járó összeget. ■ Éber Sándor Folytatódott a növekedés GYiA A makrogazdasági részindexek alig javultak februárban A szlogennel, hogy Magyarország jobban teljesít, szinte mindenhol találkozni lehet. A gazdaság most növekszik Az év második hónapjában 1,87 százalékkal növekedett a magyar gazdaság a Gyor­sulási Irányadó szerint az előző év azonos időszakához képest, vagyis négy hónap után ismét 2 százalék alá süllyedt a bővülési ütem. A Világgazdaság mutató- száma januárhoz viszonyítva mindössze 0,06 százalékos növekedést mutat. Hornyák József Februárban 1,87 százalékos növekedésről tanúskodik a Vi­lággazdaság mutatószáma, a Gyorsulási Irányadó (GYIA). Az év második hónapjában nem bővült gyorsabban a magyar gazdaság, ugyanakkor fennma­radt a 2 százalék körüli növe­kedés. A havi index sem mutat érdemi bővülést, hiszen mind­össze 0,06 százalékkal nőtt az mutató. A GYIA tíz részindexe közül négy csökkentette, míg hat növelte a februári indexet. A pénzügyi indikátorok kedve­zőbb, míg a makrogazdaságiak inkább negatív képet mutatnak. Az öt pénzügyi indexből négy növelte és egy rontotta a főindexet. Egyedül a reálka­mat növekedése húzta lefelé a GYIA-t. A pénzkínálat reál­értékének növekedése - amit nagyrészt az MNB Növekedési Hitelprogramja (NHP) okozhat -, az Info-index javulása, a Bu­dapesti Értéktőzsde vezető in­dexének reálértéken számított emelkedése, valamint a rövid és liusszú lejáratú''kötvények közötti kamatkülönbség mér­séklődése segítette a GYIA-t. Az öt makrogazdasági rész­index közül kettő javította, míg három rontotta a GYIA-t. A reálkeresetek növekedése és a munkakeresés átlagos időtar­tamának mérsékelt csökkenése - 19,7 hónnapról 19,5 hónapra - pozitívan hatott. A fogyasztási hitelek állományának zsugoro­dása, az ipari termelés volume­nindexének csökkenése, vala­mint az ipari rendelésállomány esése lefelé húzta a mutatót. A GYIA összességében ve­gyes képet mutat a gazdaság teljesítményéről: a 2 százalék közeli növekedés fennmaradá­sa kedvező jel, ugyanakkor a makrogazdasági indexek rom­lása nem ad okot túlzott biza­kodásra. A következő hónapok­ban új lendületre Jesz szükség ahhoz, hogy teljesüljenek a 2 százalék körüli GDP-növekedé- si előrejelzések, hiszen a bá2is folyamatosan javul. Az idei növekedésben szere­pet játszhat a belföldi kereslet javulása. A háztartások rendel­kezésre álló jövedelmét növelik a rezsicsökkentések is, ami a fogyasztásra gyakorolhat ked­vező hatást. A beruházások nö­vekedési üteme viszont nagy­ban függ attól, hogy az MNB így készül a Gyorsulási Irányadó a gyorsulási irányadó nem­zetközi módszereken alapu­ló, a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor tí­pusú mutató, amelyet a GDP-t jól előre jelző részindi­kátorokból hoztak létre. A GYIA az adott hónap reál­gazdasági teljesítményét jel­lemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetett­jeit szerepelteti. A súlyok a legjobban illeszkedő model­lel lettek meghatározva, az index így azonnali képet'ad a gazdasági folyamatokról. mennyi hitelt szór ki az NHP keretében. Egyelőre óvatosság­ra intő jeleket láthatunk. Az ipari termelés is érdem­ben segítheti a GDP növeke­dését az év egészében. A Ko- pint-Tárki konjunktúratesztje szerint az idei év határozottan kedvező lehet a magyar feldol­gozóipar számára. Az ágazat ipari termelésének volumenét éves átlagban 6-8 százalék körüli értékre becsli a kutató- intézet. A növekedésre nézve tovább­ra is kockázatot jelent a forint árfolyamának ingadozása, hi­szen jelenleg is gyengének tű­nő 310-es árfolyamszintekről könnyedén kerülhet új törté­nelmi mélységbe - 324 fölé - a hazai deviza egy kockázatke­rülő környezetben. Mindez az állam és a lakosság devizahite­lei miatt növekvő terhet jelent­hetne, fokozná a bizonytalan­ságot, óvatosságra inthetné a vállalatokat és a háztartásokat fogyasztási és beruházási szán­dékaikban. Mindent egybevetve a gaz­dasági növekedést kockázatok övezik, a kilábalás törékeny­nek tűnik és a potenciális nőve-, kedési ütem továbbra is vissza­fogott lehet. Vállalati kapcsolatokra épít a Pannon Egyetem minőség Csökkenő állami normatíva mellett is nő a projektállomány Friedler Ferenc rektor szerint Nem tartható a hallgató- létszám maximalizálását megcélzó modell - mondta lapunknak Friedler Ferenc, a veszprémi Pannon Egyetem rektora.- Jelentősen megváltozott a felső- oktatás finanszírozása. Hogyan al­kalmazkodott a Pannon Egyetem?- A gyakran alkalmazott mű­ködési modell, amely elsődlege­sen a hallgatólétszám maxima­lizálását célozza meg, nem tart­ható fenn. A gazdaság igényeitől részben vagy teljesen eltávolodó működés elfogadhatatlan, de a hallgatók érdekét sem szolgálja. Ezért a Pannon Egyetem az elő­ző években újraértelmezte céljait és kidolgozta az ezekhez igazodó működési modelljét, amely a mi­nőséget és a fenntarthatóságot egyszerre biztosítja. Ez leegysze­rűsítve azt jelenti, hogy a három alapfeladat - oktatás, kutatás és innovációs projekttevékenység - szervezeti garanciával, egyen­rangú módon, egymást erősítve működik. Figyelemreméltó az, hogy a Pannon Egyetemen na­gyobb mértékben emelkedett a projektállomány, mint amilyen mértékben csökkent az állami normatív finanszírozás. Utóbbi a teljes költségvetés egyharmadá- ra csökkent. A projektállomány egyúttal a képzéseink minőségét is erősíti. így például a mérnök­hallgatók nemcsak a tananyagot Friedler Ferenc sajátítják el, de részt vehetnek kutatás-fejlesztési projektek megvalósításában is. Mindezt a hagyományos tanszéki „óra­rendes” formában nem érhettük volna el.- Sikerült bevonni pótlólagos forrá­sokat a vállalati szférából?- Az egyetem költségvetésé­nek kétharmadát kitevő projekt­állomány EU-s és hazai finanszí­rozású pályázatokból, valamint ipari projektekből származik. A projektteljesítés és -elszámo­lás is különleges struktúrában történik. Fontos, hogy minden projektből olyan szakmai teljesít­ményt kell kihozni, amely meg­felel a nemzetközi versenyképes­ségnek és megalapozza az újabb projekteket. Erre is van különle­ges példa. Az IBM-mel és a Gene­ral Electric Healthcare-rel olyan projekteken dolgozunk, amelyek a cégek nemzetközi hálózatán hasznosulhatnak.- Milyen vállalati együttműködé­seik vannak?- Például az IBM-mel közösen alapított kutató-fejlesztő közpon­tunk olyan matematikai és in­formatikai eszközök fejlesztésén dolgozik, amelyek a világ mai és közeljövőben várható alapvető problémáinak - megbízhatóság, biztonság és fenntarthatóság- megoldásához járulnak hoz­zá. A General Electric Health­7 HÍRSÁV Szőlő- és borágazat: nő a támogatás jelentősen nő a magyar sző­lő- és borágazat támogatása, míg a 2012/2013-as borpiaci évben a támogatás összege 6.5 milliárd forint volt, addig a következő öt évben évi 29 millió eurót, vagyis mintegy 8.5 milliárd forintot használ­hat fel az ágazat - mondta Kardeván Endre csütörtö­kön. A Vidékfejlesztési Mi­nisztérium államtitkára akö­zölte, hogy a magyar borok ügyét és a magyar borászok érdekeit az elmúlt három és fél évben a magyar kormány kiemelt nemzeti ügyként képviselte. ■ MTI Euróövezet: javult a gazdasági hangulat FEBRUÁRBAN JAVULTAK a gaz­dasági hangulat megítélését tükröző indexek, miközben csökkent a fogyasztói bi­zalom az euróövezetben. A fogyasztói bizalmi index feb­ruárban mínusz 12,7 pontra csökkent a januári mínusz 11,7 pontról. A gazdasági hangulatindex februárban 101,2 pontra, 2011 júliusa óta a legmagasabbra javult. ■ MTI Emelkedtek az ipari termelői árak az ipari termelői árak átla­gosan 0,7 százalékkal emel­kedtek 2014 januárjában az előző hónaphoz képest a belföldi és az exportárváito- zás eredőjeként - közölte, a Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön. A feldolgozóipa­ri ágazatok árnövekedését ellensúlyozta az energia- szektorban bekövetkezett árcsökkenés. Ebben a hónap­ban főként az új szerződések és az év eleji árképzések voltak hatással az árak ala­kulására. ■ MTI Az ipar árai (változás az előző év azonos hónapjához képest, százalék) 2010.jan.-2014.jan. VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH care által koordinált projektben egészségügyi rendszerek haté­kony irányítását végző eszközök fejlesztésében veszünk részt. A Siemens-szel kötött szerződés alapján korszerű műszaki ter­melő rendszerek tervezésére al­kalmas módszerek fejlesztésén dolgozunk. A MOL-lal folytatott több évtizedes együttműködés a kutatás-fejlesztés és a termelés széles spektrumát fedi le.- Több intézmény külföldi, fizetős hallgatókat csábít.- Emelkedett ugyan a külföldi hallgatók száma, de ez markán­san nem befolyásolhatja költség- vetésünket. ■ Braunmüller Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents