Új Néplap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-25 / 47. szám
2 MEGYEI TŰKOR 2014. FEBRUÁR 25., KEDD Megyénk kincsei lesznek az értéktárban kezdeményezés A szolnoki csipke és a Mira víz már felkerült a listára, de még várják a javaslatokat A Szolnoki Művésztelep már szerepel az értéktárban. Fazekas Magdolna festőművész (képünkön) már számos alkotással gyarapította a művésztelep kincsestárát az elmúlt évtizedekben folytatott munkássága során. A legtöbb településen igazi különlegességek kerülnek az értéktárba. Kevés szebb feladatot lehet elképzelni, mint a birtokunkban lévő kincsek megőrzését, sőt, sok esetben felkutatásukat. A nemrégiben megalakult települési és megyei értéktárbizottságoknak pontosan ez a feladatuk. Munkatársainktól Vajon ki mit tart igazi értéknek? Bár szubjektív, a megítélés, azért szép számmal akadnak olyan kuriózumok megyénkben, amelyekről mindenkinek ugyanaz a véleménye: helyük van a települések, illetve a megye értéktárában. Annak érdekében azonban, hogy ezek az értéktárak megteljenek igazi kincsekkel, épp ezekben a hetekben-hóna- pokban várják a javaslatokat az egyes települések. A Szolnoki Értéktár például jelenleg csupán két elemet tartalmaz: a szolnoki csipkét és az évszázados múltra visszatekintő Szolnoki Művésztelepet. Egy adatlap kitöltésével azonban bárki javasolhat további kin- | cseket, melyekre minden szol- 1 noki büszke lehet. így akár a J Tisza-Zagyva torkolat, az In- | dóház, a Gulyásfesztivál vagy £ épp a szolnoki kosárlabda egyaránt bekerülhet a megye- székhely értéktárába. Települési értéktárt és az ehhez szükséges szakmai bizottságot Martfűn is létrehoztak. A helyi növényolaj- gyár már kezdeményezte is, agrár- és élelmiszer-gazdaság ágazathoz tartozó tájjellegű értékként, a Vénusz napraforgóolaj települési értéktárba történő nyilvántartásba vételét. Hasonló bizottság alakult Túrkevén is. Kapás János elnök elmondta, hogy folyamatban van annak a listának a szűkítése, melyet már az elmúlt évben összeállítottak.- Felvesszük az értéktárba például a túrkevei birkapörköltet, a Finta Múzeum gyűjteményét, a helyi fürdőt, a Kevi Juhászfesztivált vagy a Kevi Kör alkotóinak munkáit is. Igyekeztünk figyelembe venni az értékek felvételénél, hogy azok az egész város számára fontosak legyenek - tette hozzá Kapás János. Zagyvarékason két hete alakult meg a helyi értéktár bizottság. Az ülésen meghatározták az első félévben elvégzendő tennivalókat, névre szólóan kiosztották a feladatokat. Cinka István, a bizottság elnöke elmondta, hogy a gyűjtőmunka folyamatban van. Rékasi sajátosság például a régi házakon ma is megfigyelhető népi díszítésű - pont-, csillag- és kakasmintázattal ellátott - fűrészelt deszkahomlokzat; szeretnék összeírni ezeket az épületeket. Emellett elsősorban a helyi hagyományokat, azon belül a népi hiedelmeket gyűjtik, de számos régi dokumentum, fénykép is fellelhető. A karcagi képviselő-testület év végén hozta létre a helyi értéktár bizottságot, melynek elnökévé Györfi Sándor Mun- kácsy-díjas szobrászművészt, Magyarország Érdemes művészét választották meg. Mint a települési és megyei értéktárak arra hivatottak, hogy a nemzeti értékeinkhez köthető, tehát a magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi értékeket, termékeket gyűjtsék össze. Kiemelkedő szellemi, kulturális és sport értékeink, természeti értékeink, növény- és állatvilágunk, helyi hagyományaink, épített környezetőle megtudtuk, a bizottság munkájában részt vesz dr. Bárfha Júlia néprajzkutató és dr. Nagy Molnár Miklós, a Györffy István Nagykun Múzeum igazgatója is. Eddigi két tünk kimagasló produktumai, helyi specialitású gasztronómiánk, egyedi termékeink és minden további, a felsoroltak között nem szereplő, de kiemelkedőnek tartott egyedi értékünk megőrzése érdekében a települési bizottságok elbírálják a beérkező javaslatokat. Ha érdemesnek találják őket, felveszik a helyi értéktárba, s ha olyan kiemelkedő jelentőségű, a megyei értéktárba is javasolják. A megyei értéktár bizottság pedig legfontosabb értékeket a Magyar Értéktárba is javasolja. ülésükön javaslatot tettek a karcagi vert csipke és a karcagi kun hímzés, mint hagyomány felvételére. A város neves szülöttei közül pedig három turkológust dr. Mándoky Kongur Istvánt, Gaál Lászlót és Németh Gyulát javasolták ugyanide. Ám az értéktárba szeretnének felvenni még több neves karcagi születésű tudóst, így például Györffy Istvánt, valamint értékként a kunhalmokat is.- Újszász önkormányzati képviselő-testülete még tavaly júniusban döntött arról, hogy felvállalják a helyi értékek összegyűjtését, de külön értéktár bizottság létrehozását nem tartották indokoltnak. Az Oktatási, Sport és Kulturális Bizottság feladatkörét bővítették az értéktárral kapcsolatos tennivalókkal - tájékoztatta lapunkat Udud Róza jegyző. Ám az értéktár■ Szinte minden településen lázasan dolgoznak az értéktárakon. Települési bizottságok bírálják el a javaslatokat ba való bekerülésre a mai napig még nem érkezett hozzájuk javaslat. Az értéktár bizottság Kun- szentmártonban is megalakult. Mint dr. Czuczi Mihály polgármestertől megtudtuk, a bizottság vezetője a helybéli születésű, Szegeden dolgozó dr. Barna Gábor egyetemi tanár lett. A település számos kulturális és gasztronómiai „kinccsel” büszkélkedik. Az első, biztosan bekerülő érték a Bozsik-kerámia. A kunszenti születésű művész Bozsik Kálmán különleges színű és motívumvilágú munkái világhíressé tették a kunszenti fazekasságot.- Javaslat érkezett még a helyben készült parti szőrmék és a Szent Márton sajt értéktárba vételére is. Kimagasló munkái vannak Országit Lászlónak, aki a fehér hímzést tette ismertté, de ott van Bállá Tibor tekerőlantos muzsikája vagy a lovas íjászok páratlan hagyományőrző tevékenysége is - emelte ki a polgármester.- A megyei értéktárban jelenleg csupán egyetlen kincsünk, a tiszajenői Mira gyógyvíz szerepel - mondta el Mészáros János megyei főépítész, aki a megyei értéktár bizottság munkáját koordinálja. - Remélhetőleg a közeljövőben sok-sok javaslat érkezik majd az egyes településekről, melyekből a bizottságunk döntése alapján tovább bővülhet a megye kincsestára. A megyei közgyűlés novemberi döntése értelmében a bizottságunk elnöke Sebestyén László, tagjai pedig dr. Bartha Júlia, dr. Fülöp Tamás, Hortiné dr. Bathó Edit és dr. Horváth László. Az ő szakmai hozzáértésük a biztosítéka annak, hogy valóban térségünket méltó módon bemutató dolgokat sikerül majd összegyűjteni - mondta. ■ Ön szerint van létjogosultságuk az értéktáraknak? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: SZ0U0N.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. On mit javasolna a helyi értéktárba? megkérdeztük A válaszadók jó ötletnek tartják a kezdeményezést Ismét munkában a kőtelki önkéntesek KÖKÉNY SÁNDORNÉ, JÁSZBERÉNY: - A települési, térségi értéktárban szerintem mindenképp szerepelnie kellene a jászok kürtjének, hiszen az jelképezi a jászok, a Jászság nevezetes történelmét. Ezzel együtt szerintem egy ilyen fontos értéktárban feltétlenül helyet kaphatna a néhány évvel ezelőtt állított Jász-emlékmű szobra is. NAGY ISTVÁNNÉ, SZOLNOK:- A Tiszaligeta legszebb része Szolnoknak, ezt tudnám javasolni az értéktárba. A Tisza Szálló elég öreg és szép épület, hogy bekerüljön, talán még a Technika Háza is ilyen. Szerintem Szolnoknak épp az az egyik problémája, hogy nem nagyon maradtak régi értékei, ami viszont van, azt mindenképpen érdemes megbecsülni. KOVÁCS RICHÁRD, TISZAFÖLD- VÁR: - Földváron, a Balogh saroknál lévő parkban áll egy nagyon idős fa, ez a természeti érték jó lenne, ha megmaradna. A Beniczky-kastélyt tudnám még javasolni, ahol ma már gyógypedagógiai iskola működik. Jónak tartom ezt az értéktár-kezdeményezést, fontos, hogy bizonyos dolgokat akarjunk megőrizni az utókornak. NAGY MELINDA, KARCAG:- Én a kun hímzést és a karcagi vertcsipke-készítést felvenném az értéktárba éppúgy mint a ferdinánd, a birkapörkölt, a vízenkullogó és a kötöttgaluska-leves készítését. Az épületek közül a városházát, a templomokat, a szélmalmot, a kövesdarálót, a múzeumot, a tájházakat, valamint a város jeles szülötteit is. erer Együttműködési megállapodás szentesíti a Kőtelek Önkéntes Tűzoltó Egyesület és a Szolnoki Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság közös munkáját. A két fél február közepén írta alá a dokumentumot, amely alapján a kőtelki önkéntesek ismét bekapcsolódhatnak településük mentő-tűzvédelmi tevékenységébe. Az egyesület az elmúlt év végén döntött úgy, hogy egy személyautóval, és a meglévő eszközökkel, felszerelésekkel, a hivatásos tűzoltóknak segítséget nyújtva, részt vállal a település biztonságának őrzésében. Mindez azért is fontos, mert Nagykörű, Kőtelek, Csataszög, Hunyad- falva és Tiszasüly térségébe a legnehézkesebb a hivatásos erők kivonulása, a Szolnoktól való távolság és a rossz útviszonyok miatt ez a megye legkritikusabb térsége mentő-tűzvédelmi szempontból. Kézai Zsolt elnök tájékoztatása szerint a jelenleg tizenhárom tagot számláló egyesület várja soraiba azokat a lelkes önkénteseket - akár diákokat is - akik e térség biztonságáért készek időt, energiát áldozni, és akik számára a tűzoltó munka vonzó kötelezettséget jelent önkéntesként is. A negyven órás tűzoltó alapképzés egyébként a közösségi szolgálat „terhére” is elszámolható, így már a fiatal korosztály is bekapcsolódhat az egyesületi munkába. ■ * V
