Új Néplap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-18 / 41. szám
6 2014. FEBRUÁR 18., KEDD HÍRSÁV Hétfőn elkezdődött az aláírásgyűjtés HÉTFŐTŐL KAPHATJÁK meg a választási irodáktól a jelöltek és jelölőszervezetek az ajánlóíveket, ezzel elkezdődött az áprilisi országgyűlési választás aláírásgyűjtése. Az áprilisi országgyűlési választáson jelöltként indulni szándékozóknak ajánlóíveken kell az induláshoz szükséges 500 érvényes támogató aláírást összegyűj- teniük. Az indulni szándékozó pártoknak, jelölteknek az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnál kell igényelniük az ajánlóíveket. ■ MTI Orbán-Daul: téma volt a választás a közelgő magyarországi és európai parlamenti választásokról is egyeztetett hétfő délelőtt az Országházban Orbán Viktor miniszterelnök és Joseph Daul, az Európai Néppárt (ÉPP) elnöke. A megbeszélésen leszögezték, hogy az Európai Néppárt számára fontos a magyar jobbközép pártszövetség jó szereplése, hogy Magyar- ország újjászervezése a kontinens egésze számára előremutató példát jelenthessen. ■ MTI Matteo Renzi mától egyeztet a pártokkal Matteo Renzi reformok előtt matteo renzi, akit az olasz államfő hétfőn délelőtt megbízott az új kormány megalakításával, a találkozó után bejelentette, hogy kedden megkezdi az egyeztetést a parlamenti erőkkel. A kijelölt miniszterelnök, a Demokrata Párt főtitkára elmondta, kormánya februárban nekikezd a választási reformnak, márciusban a munkanélküliség ellen dolgoz ki intézkedéseket áprilisban megreformálja a köz- igazgatást, májusban pedig az olasz adórendszert. ■ MTI Eltérítették az etióp társaság római járatát A római Fiumicino repülőtér helyett Genfben szállt le az etiópiai légitársaság Ad- disz-Abebából indult egyik utasszállító gépe. Az Ethiopian Airlines szerint a járatot eltérítették. A rendőrség a gépeltérítőt őrizetbe vette. A légitársaság szóvivője szerint a 193, köztük 140 olasz utas, valamint a személyzet tagjai végig biztonságban voltak. ■ MTI Nem vagyunk még célország bevándorlás A menedékjogot kérők többsége továbbáll más országba A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal költségvetése (millió forint) 2013 2014 Személyi juttatások 2925,4 3264,9 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 797,5 880,3 Dologi kiadások 2496,8 3257,1 | Ellátottak pénzbeli juttatásai 78,0 78,0 Egyéb működési célú kiadások 90,0 675,9 Beruházások 66,7 205,2 Bevétel 104,4 104,4 Összes kiadás előirányzata 6454,4 8361,4 FORRÁS: PARLAMENT.HU A korábbi években nem tapasztalt mértékben növekedett tavaly az illegális migráció mértéke, Magyarország azonban még mindig inkább tranzit-, mintsem célország. Éber Sándor „A benyújtott menedékjogi kérelmek számában tavaly az EU-ban sehol nem volt akkora növekedés az előző évhez képest, mint Magyarországon” - mondta lapunknak a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) főigazgatója. Végh Zsuzsanna közölte, 18 900 menedékjogi kérelmet regisztráltak, ami 2012-höz képest (2157 kérvény) kilencszeres növekedés. A felfedett ülegális határátlépések száma megközelítette a 23 ezret, ami 25 százalékos növekedés volt 2012-höz képest. A legtöbben Koszovóból, Pakisztánból, Afganisztánból, Algériából, és Szíriából érkeztek, menedékjogi védelmet 70 százalékban ezekből az országokból érkezők kérvényeztek. Koszovóból, főként tavaly az első félévben, több mint 6000-en a gazdasági okok miatt jöttek át a zöldhatáron, a többi válságövezetből főként a polgárháborús helyzet miatt. Több mint 80 százalékuk nemzetközi védelmet kért. „Menekültügyi szempontból még mindig inkább tranzit-, mintsem célország vagyunk" - hangoztatta Végh Zsuzsanna. A kérelmek 70 százalékánál meg kellett szüntetni az eljárást, mivel a kérelmező elhagyta Magyar- országot. A többség továbbmegy Németországba, Franciaországba, Skandináviába. Miután az illegális határátlépést felfedik, idegenrendészeti eljárást indul, amely akár kiutasítással is járhat. Azonban nemzetközi védelem kérésekor az EU-s normával harmonizált jogszabályok értelmében minden menekült jogszerűen tartózkodhat az országban addig, amíg a hatóság vagy a bía menekültügyi eljárás során a kérelmezőt megilleti az alapellátás: szállás, élelmezés, egészségügyi ellátás, havi költőpénz. A védelemben részesített menekülteknek, akik nem beszélnek magyarul és többségüknek nincs megfelelő szakképesítése, nehéz az önálló életkezdés, ezért részükre támogatást biztosít a magyar róság jogerős döntést nem hoz az ügyében. Végh Zsuzsanna szerint ezzel sokan vissza is élnek, nem várják meg az akár hónapokig is elhúzódó procedúrát, és tovább mennek. A kísérő nélküli kiskorúakat nem korlátozhatják szabad mozgásukban: az eljárás idejére gyermekvédelmi intézményben helyezik el őket, amelyet sajnos közülük sokan elhagynak. Nem ritka, hogy visszaélnek a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó szabályokkal és más életkort tüntetnek fel. A BÁH tavaly mintegy 6,3 milliárd forintból gazdálkodott, s az ugrásszerű növekedés miatt több mint 1 milliárdos többlet- támogatást kaptak az államtól, ezen felül mintegy 400 milliót az állam. Megilleti őket mindazon szociális juttatás, amelyeket a magyar állampolgárok is igényelhetnek, továbbá az új jogszabályok szerint integrációs szerződés alapján a beilleszkedést segítő, személyre szabott két éves támogatás is. Ennek célja, hogy az érintettek mielőbb lakhatást és munkalehetőséget találjanak. EU-tól. Idén 8,3 milliárd a keret. Korábban évente mintegy 1 milli- árdot kellett közvetlenül fordítani a menekültekre, tavaly ennek a duplájára volt szükség. „A korábbi befogadó intézményekben, Debrecenben, Bicskén sokszorosára kellett növelni a férőhelyek számát” - mondta a BÁH főigazgatója. Balassagyarmaton korábban azokat helyezték el, akik idegenrendészeti eljárás alatt álltak, de itt is befogadóhelyeket alakítottak ki. Az országban több helyen, például Nyírbátorban, rendőrségi objektumot alakítottak át nyitott befogadó állomásokká. Vámosszabadiban új befogadó intézményt létesítettek. Békéscsabán, Debrecenben és Nyírbátorban a júliustól hatályos jogszabályi változásoknak megfelelően menekültügyi őrzött befogadó központokat (zárt intézményt) hoztak létre. Jelenleg mintegy 2000 főt tudnak az országban együttesen fogadni megfelelő ellátással. Végh Zsuzsanna kiemelte, a befogadó intézmények környezetében élők között nem jellemzőek a konfliktusok, az állomások lakói nem jelentenek a lakosságnak közbiztonsági kockázatot, tavaly csupán a táborokon belül volt néhány incidens. Van Rompuy: erős többségük lesz az Európa pártiaknak válságkezelés Még sosem voltak olyan erősek az unióellenes pártok az Európai Parlamentben, mint a májusi választás után lehetnek, mégis az EU mellett elkötelezett pártok lesznek erős többségben - véli Herman Van Rompuy a La Libre Belgique francia nyelvű belga napilap hétfő számában megjelent interjúban. „Őrizzük meg az arányérzékünket”- húzza alá Van Rompuy, aki szerint ha az euroszkeptikus erők 25 százalékos eredményt szereznek, az azt jelenti, hogy az emberek 75 százaléka másként gondolkodik, sőt, azok, akik ténylegesen ki is lépnének az EU-ból, a kisebbségen belül is kisebbségben vannak- hangoztatja az Európai Tanács november végén távozó elnöke. Arra a felvetésre, hogy az EU a válságkezelésben túl keveset és túl későn tett, valamint, hogy túlerőltette a megszorításokat, a volt belga kormányfő felhívja a figyelmet, hogy az unió nem egy állam, az eurózó- nában 18, uniós szinten pedig 28 országnak kell egyetértésre jutnia, az uniós segítségben részesülő, úgynevezett programországok pedig csak akkor kértek segítséget, amikor már nem volt más választásuk. „Ha Európáról van szó, mindig mintha az uniós intézményeké lenne a felelősség, holott a hatáskörök tagállami szinten vannak. A pénzügyi segítségben részesülő országok kiigazító programjait az adott országok kormányai tárgyalták ki, a trojka pedig az intézkedések tartalmára összpontosított” - fogalmaz Van Rompuy, aki arra is rámutat, hogy Görögország esetében 15 százalékpontot kellett lefaragni a hiányból. Van Rompuy kijelenti, annak tükrében, hogy a többi tagállam a kockázatok ellenére a görög GDP-t meghaladó 240 milliárd eurót adott kölcsön Athénnak, hazugság azt mondani, hogy nem voltak szolidárisak. ■ MTI Alapellátás jár minden menekültnek Kiaknázatlan lehetőségek a kapcsolatokban magyar-török A kétoldalú befektetések terén zászlóshajó projekteket jelöl majd ki a két ország Magyarország termelési központ lett, az újabb cél pedig az, hogy európai innovációs területté váljon, amihez partnerek is kellenek, Törökország pedig ilyen ország - mondta Orbán Viktor kormányfő a III. Magyar-Török Üzleti Fórumot megnyitó beszédében. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HI- TA) által szervezett budapesti eseményen - amelyre mintegy 400 magyar, illetve török üzletember regisztrált - a miniszterelnök elmondta: Abdullah Gül török államfővel tartott tegnapi tárgyalásain egyetértettek abban, hogy a kétoldalú befektetések volumene igen alacsony. „Ennek oka, hogy Emrullah isler, Semjén Zsolt, (mögöttük) Abdullah Gül és Orbán Viktor nincsen olyan nagy, zászlóshajónak nevezhető projekt, befektetés, amelynek oldalvízén a kisebb magyar, illetve török cégek is megjelenhetnének a másik országban” - mondta. Abban állapodtak meg a török államfővel, hogy következő hetekben, hónapokban a két fél kijelöli majd azokat a területeket, ahol ilyen zászlóshajó projektek jöhetnek létre. A HITA adatai szerint tavaly mintegy 35 millió dollárnyi török tőke- befektetés érkezett az országba, ami több mint ötszöröse volt a 2012-es 7 milliós török tőke- befektetési állománynak. Abdullah Gül is azt emelte ki beszédében, hogy van még lehetőség a kétoldalú befektetések, illetve a kereskedelmi forgalom növelésére. „Nem tudtuk még kihasználni a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban lévő potenciát” -mondta. A török államfő szerint a két ország cégei közösen jelenhetnének meg a keleti piacokon. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszédében elmondta: Törökország hazánk ötödik legfontosabb EU-n kívüli kereskedelmi partnere. A kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke tavaly január és november között közel 2,5 milliárd dollárt tett ki. A cél, hogy 2015-re megduplázódjon a forgalom értéke - mondta. ■ T. G.
