Új Néplap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-17 / 40. szám
2014. FEBRUÁR 17., HÉTFŐ MEGYEI TŰKOR 3 Tőle tanultak a franciák eredeti A földvári hadifogoly kötőtűvel készítette az alföldi csigatésztát HÍREK A lakó zavarta meg a betörőt Szolnokon lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást egy rákóczi- falvai lakossal szemben a szolnoki kapitányság. A rendelkezésre álló adatok alapján a húsz éves férfi péntek este ment be egy szolnoki társasházba, majd az egyik emeleten, a folyosó védőrácsán lévő lakatot levágta, mely közben az egyik lakó megzavarta, és a rendőrök kiérkezéséig a helyszínen visszatartotta. A járőrök a férfit előállították a rendőrkapitányságra, ahol a nyomozók gyanúsítottként kihallgatták. ■ Farsangi álarcokat lehet készíteni a könyvtárban bővült a tiszafóldvári gyermekkönyvtár tevékenységi köre: farsang időszakában kreatív kézműves foglalkozásokat szerveznek a dolgozók az alsó tagozatos gyermekeknek. Ezeken az összejöveteleken főleg álarcokat készítenek közösen, melyet aztán mindenki hazavihet. Anyák napja közeledtével újabb osztályoknak lesz lehetőségük ellátogatni a kreatív foglalkozásokra. ■ J. ZS. Elbontotta a cserepeket a tetőről lopás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást a karcagi kapitányság egy nyírmárton- falvai lakos ellen. A huszonkét éves férfi múlt hét végén ment be egy karcagi lakatlan ingatlanra, ahol a mellék- épület fa tetőszerkezetét, és a cserepeket lebontotta és eltulajdonította. A rendőrök a beszerzett adatok és információk alapján azonosították a férfit, akit elfogtak és a rendőrkapitányságon gyanúsítottként kihallgattak. ■ Adományokat osztottak a községben csataszögre a minap szállítottak lisztet, tésztát, kekszet az EU-élelmiszersegély mostani fordulója keretében. A település polgármesteri hivatalának munkatársa elmondta: százhetven fő rászoruló között osztották szét a tartós élelmiszert. ■ B. B. Gondolták volna, hogy egy tiszafóldvári hadifogolynak köszönhetik a franciák, hogy megismerhették a csigatésztát? Egy különleges, vécépapírra íródott napló feljegyzései bizonyítják, hogy Danku Károly tette népszerűvé a nyugat-európai országban a mutatós, alföldi levesbetétet. loó Zsuzsa- Ez lenne az! - Karcsi bácsi megsimogatja megsárgult, szakadt naplóját, mely másfél év történéseit tartalmazza.- Hadifogságom idején írtam. Mivel akkoriban nem volt mire jegyzetelnem, így jobb híján vécépapírra vetettem le gondolataimat. Van ebben minden: versek, imák, egy német-magyar szótár és persze a csiga- tésztás történet is. Az egész úgy kezdődött, hogy... A ma már 90 esztendős férfi elmeséli, 1944-ben kapta kézhez a behívóparancsot. Kalandos, szomorú másfél éve Kolozsváron kezdődött, majd Tor- dán, Bécsújhelyen folytatódott. 1- Aschaffenburgban az- | tán hadifogságba kerültem, | hamarosan Franciaországba £ szállítottak bennünket egy hatalmas táborba. Hogyan telt egy napunk? Járkáltunk, beszélgettünk. Nem volt itt más, csak sivárság, drót, meg ezer és ezer ember. A napi menü egyszerű volt: reggelre fél bögre tea, ebédre fél liter víz-leves egy falat kenyérrel és egy szem zöldborsóval, vacsorára 15 deka kenyér. így amikor kiderült, hogy elmehetünk a lágerből dolgozni a szomszédos Lamballe nevű falucskába, szinte örültem a változatosságnak. És annak, hogy talán nem halok ott éhen. Az akkor még csak huszonéves Karcsi egy fakereskedő majorságában kapott munkát. Fát kellett vágnia, reggeltől, estig. Végre kapott rendes ellátást is, ehető, bár furcsa ebédet.- Szószt ettünk sokszor, amit friss vérrel főztek meg, hozzá összetört krumpli járt. Később a kenyérhordás is az ő feladata lett. A magyar fiatalember mindig elkísérte a háziasszonyt a pékségbe, így kerülhetett Karcsi hamarosan a konyha közelébe.- Egyszer az asszony levest főzött. Készített hozzá tésztát. Mint a nokedlit, úgy szaggatta, tépdeste bele kanállal a forró levesbe. Néztem én, hát mit csinál ez a nő? Odamentem hozzá, majd elmagyaráztam, előbb ki kell nyújtani azt a tésztát. Majd eszembe jutottak az otthoni csigatészták, na, a csigatészta (ha hiszik a franciák, ha nem) igazi alföldi étel, mely sosem hiányozhatott a lakodalmak étrendjéből. A tészta készítése fontos része volt a menyegzői előkészületeknek. Az eseménynek még külön nevet is adtak: hívták csigapergetőnek vagy csi- ga-végtaposásnak. Az Alföldön a tészta készítéséhez fáazoknál nincsen jobb! Mondtam is az asszonynak, ha már szépen kinyújtottuk a tésztát, készítsen belőle csigát! Hát az meg micsoda? - kérdezte. Karcsi bácsi elmeséli, ekkor körülnézett, min lehetne megmutatni a fortélyokat. Látott az udvaron egy bordázott ablaküveget, lekoppintott belőle egy darabot. Majd kötőtűket kért a családtól, ezzel pederte meg a tésztát az üvegen. bál, kerámiából, fémből, szaruból készültek a „pergetők". Az első talált darab 1782-ből, Debrecenből származik. Népi díszítőművészetünk jellegzetes eszközei ezek a „csigacsiná- lók”, melyek főleg a tiszántúli nép táplálkozási hagyományának hírmondói. Sok esetben a díszes, míves eszközök szerelmi ajándékként is szolgáltak.- Elkerekedett szemmel figyelt az asszony, nagyon tetszett neki a „magyar-csiga”. Onnantól kezdve gyakran láttam ilyen tésztát a levesekben. Karcsi hét hónapig dolgozott Lamballeben, ez idő alatt egyre népszerűbb lett e „hun- garikum”. Először csak e családnál, később a környéken is.- Telt-múlt az idő. 1946 májusában végre hazatérhettem Tiszaföldvárra. Amikor a háborús emlékek már kezdtek homályba veszni, kaptam egy levelet Franciaországból. Az egykori munkaadóm felesége írt, aki elárulta, hogy az egész falu megtanult csigatésztát készíteni, sőt, a környékbeli településeken is kipróbálták már. Úgy véli, pár év múlva az egész ország megismeri ezt a különleges levesbetétet. Nos, lehet, hogy így kezdődött a magyar csigatészta pályafutása a híres francia konyhákban - bólogat rejtélyesen Karcsi bácsi. NÉZŐPONT Mr -***• IS Pl , SZILVÁSI 0: - ZSUZSA Nem sajnáljuk a pénzt NAGYJÁBÓL NYOLCVANEZER forintot költünk egy évben az egészségünkre, ennek is legalább felét gyógyszerekre. A másik negyvenezerből finanszírozzuk a magánorvosi vizsgálatokat, ilyen-olyan vény nélkül kapható csodaszereket, a Magyarországon kipusz- títhatatlannak tűnő hálapénzt, s ebből költenénk még megelőzésre is. Már ha maradna rá. csak egy kicsit kell számolni, s gyorsan kiderül, hogy egészséges ételekre, vitaminokra, testmozgásra ebből a keretből már nemigen futja. Széttárjuk hát a kezünket, s egyfajta önigazolásként vékonyodó pénztárcánkra fogjuk, hogy nem eszünk elég zöldséget és gyümölcsöt, hogy nem csak időnk, de pénzünk sincs uszodába járni, s nem hogy edzőtermi bérletet, de egy szimpla futócipőt sem tudunk kigazdálkodni. Közben persze zsíros lakomákra, napi néhány doboz cigarettára, esetleg alkoholra - tisztelet a kivételnek - hajlandóak vagyunk csillagászati összegeket költeni. Egészségünk megőrzésére egészen addig felesleges pénzkidobásnak tűnik költeni, amíg nem érezzük, hogy valami baj van. Ám amikor valami komolyabb betegséggel jelzi a szervezetünk, hogy túlzottan visszaéltünk a teherbíró képességünkkel, pánikszerűen kapkodjuk be a gyógyszereket, orvostól orvosig járunk és dugdos- suk a zsebekbe a borítékokat, hátha azon vissza tudjunk vásárolni leromlott, sokszor teljesen tönkretett egészségünket. sajnos azonban rossz hírem van: ugyan manapság már szinte mindent megvehetünk, elveszett egészségünk azonban még mindig a ritka kivételek közé tartozik. A csigatészta az Alföldről származik Tízmilliót fordíthatnak a parlagfű irtására az idén KEZDEMÉNYEZÉS Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a megyei önkormányzat ebben az esztendőben is kezdeményezi a Megyei Parlagfűmentesítési Alap létrehozását. A korábbi évekhez hasonlóan ennek elsődleges célja, hogy segítséget és támogatást nyújtson az egyes településeknek a parlagfű-mentesítéshez, a tiszta, élhető települési környezet kialakításához. Mint ismeretes, a parlagfű az egyik legagresszívabb gyomnövény, amely a legtöbb allergiás reakciót okozza a pollenjeire érzékeny emberek körében. Ebben az esztendőben Jász-Nagykun-Szolnok megye ötvenöt települése csatlakozott az alaphoz, melybe a lakosságszám arányában összesen 2 millió 765 ezer forintot fizetnek be. A megyei önkormányzat közel négy millió forinttal járul hozzá az összeghez, melyet a Vidékfejlesztési Minisztérium további három millióval egészít ki. Miután a megyei közgyűlés képviselői legutóbbi ülésükön megszavazták az erről szóló határozatot, összességében így a parlagfű-mentesítésre ebben az esztendőben pontosan 9 millió 580 ezer forintot fordíthatnak ily módon Jász-Nagykun-Szolnok megye települései. ■ SZ. ZS. Fánkot zsűriztek, a besenyszögi Wesniczky Antal Művelődési Ház és Könyvtár rendezte az „Eleink élete” hagyományismereti vetélkedőt az intézmény nagytermében. Képünkön a vetélkedő zsűrije, dr. Madaras László (balról) Kiszely Imréné és Boros Lajos a fánksütő verseny munkáit értékelte. Figyelemfelhívó táblákat tettek ki az iskolánál biztonság A közelmúltban figyelemfelhívó táblákat helyeztek ki Szajolban a Kölcsey Ferenc úton, az általános iskola közelében. Ez az intézkedés egy pályázat segítségével valósult meg, melyet a Szajoli Polgárőr Egyesület nyújtott be. A beadvány száz százalékosan sikeres lett, közel hétmillió forintot nyertek, ennek keretében több, a település közbiztonságára irányuló beruházás valósulhatott meg. Egy évvel ezelőtt már telepítettek egy térfigyelő kamerarendszert, melyet üzembe is helyeztek, s jól működik. A most kitett táblákkal tovább nőhet a biztonság a településen. ■ R. Á. Tetten érték a kőteleki betörőket akció Egy szemfüles polgárőr értesítette a rendőrséget, miszerint péntek késő este észlelte, hogy egy lakatlan kőteleki ingatlanba ismeretlenek betörtek. A helyszínre érkező járőrök a gyors riasztásnak köszönhetően még az épületben tetten érték és elfogták az elkövetőket, négy kőteleki férfit, illetve budapesti társukat. A rendőrök az öt férfit lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt állították elő a rendőrségre, ahol gyanúsítottként ki is hallgatták őket. A gyanúsítottak ellen a szolnoki rendőrkapitányság folytatja le az eljárást. ■ Ez az a vécépapírra íródott napló, melybe a tlszaföldvárí Danku Károly mindent lejegyzett hadifogsága idején
