Új Néplap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-15 / 39. szám
6 GAZDASÁG 2014. FEBRUÁR 15., SZOMBAT A BUX index alakulása (pont) 18300 18200 18100 18000 2014. február 14. VG-GRAFIKA FORRÁS: BÉT Nyertesek Részvény Utolsé ár Változás Millió (Ft) (%) Ft FHB 920 10,84 613 PANNERGY 386 6,34 103 MTELEK0M 332 5,4 2113 APPENINN 217 3,33 10 SYNERG0N 234 2,18 22 ANY 722 2,12 21 DANUBIUS 5799 1,74 13 M0L 13750 0,95 673 Vesztesek Részvény Utolsé ár Változás Millió (Ft) ___(2tt Ft CIGPANN0NIA 255-1,16 19 RICHTER 3999-0,07 930 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2014. február 14.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2014. márc. 55100 Malmi búza index 2014. márc. 55100 Takarmánybúza 2014. márc. 54000 Takarmánykukorica 2014. márc. 48400 Tak.kukorica index 2014. márc. 48400 Takarmányárpa 2014. márc. 49500 Olajnapraforgé 2014. márc. 97200 Olajnapraforgó Index 2014. márc. 97200 Repce 2014. márc. 105010 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2014. február 14-én: s €/Ft 308,80-1,89 Ft S) $/Ft 225,56-1,84 Ft 3 CHF/Ft 252,55-1,61 Ft-J €/$ 1,3689 0,0021 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2014. február 14.) VÉTELI ELADÁSI Budapest Bank 301,85 320,53 CIB Bank 299,21 324,15 Citibank 298,31 323,17 Erste Bank 302,88 320,32 FHB Bank 301,98 320,02 K&H Bank 302,52 319,94 MKBBank 301,65 320,95 OTP Bank 300,45 317,75 Raiffeisen Bank 299,80 318,34 Röghöz kötött ügyfelek tbsz Nem mindenhol vált még hordozhatóvá a tartós befektetés VG-GRAFIKA Lakossági értékpapírok megoszlása (2014. ián. 1., százalék) Állampapír 32,43 lí Egyéb kötvény, jelzáloglevél 10,54 Befektetési alap 52,2 FORRÁS: MNB A hitelintézet ígérete szerint már a CIB TBSZ-es ügyfelei is átvihetik az értékpapírjaikat másik pénzügyi szolgáltatóknál vezetett számlára Bár már másfél hónapja az adókedvezmény kockáztatása nélkül hordozhatnák az ügyfelek a tartós befektetéseiket, nem minden szolgáltató készült fel az értékpapírok transzferálására. Az ügyfelek mérgesek, az MNB intézkedett. Herman Bernadett Január 1-től elvileg hordozhatóak lennének a tartós befektetési számlák (TBSZ), vannak azonban olyan szolgáltatók, amelyek továbbra is röghöz kötik a klienseiket. A CIB Bank egyik privátbanki ügyfele egyebek között állampapírokat szeretett volna egy OTP Bankos számlára átvinni, a hitelintézetnél viszont közölték: egyelőre nem tudják kivitelezni a tranzakciót. Az ügyfél mérges, ami érthető, hiszen a késlekedés ebben az esetben pénzt jelenhet: lemarad miatta az akciós ajánlatokról, és a kiszemelt befektetési alapokat sem tudta megvásárolni. A CIB-nél az ügyfélnek azt ígérték, csütörtöktől már transzferálhatok az értékpapírok, és lapunknak is azt válaszolta a hitelintézet, hogy várhatóan február közepétől meg tudják majd oldani az ilyen tranzakciókat. A szolgáltatás előkészítése, az ahhoz kapcsolódó fejlesztés ugyanis jelentős kapacitást vesz igénybe a bank részéről. Más értékpapírszámlák esetében amúgy működik a CIB-nél is a transzferálás, csak a TBSZ-nél nem. A szolgáltatók felkészültsége ebben a témában egyébként vegyes képet mutat. Az Erste Befektetési Zrt.-nél is várhatóan csak márciusra készül el az az informatikai fejlesztés, amely a transzferálható értékpapírok fogadását és indítását lehetővé teszi. Addig manuálisan ugyanis működik a folyamat, ami így lényegesen időigényesebb - nyilatkozta lapunknak a brókercég. A lapunknak nyilatkozó piaci szereplők közül az OTP, az FHB, a K&H, a Budapest Bank és az UniCredit is meg tudja oldani a papírok transzferálását, az UniCredit ugyanakkor utalt rá: a szolgáltatók közötti technikai folyamategyeztetések - hogy például kinek, mikor, milyen nyomtatványokat kell ilyenkor kitölteni, és elküldeni - csak nemrég fejeződtek be. Az ügyfeleknek persze mindezt nem muszáj elfogadniuk, ha a szolgáltató akadályozza őket a váltásban, bepanaszolhatják a Magyar Nemzeti Banknál (MNB). A jegybankhoz érkezett is számos fogyasztóvédelmi megkeresés az év elején a számlahordozás megtagadása miatt, ami kapcsán a hatóság intézkedett. Az MNB közlése szerint az utóbbi időszakban az ilyen megkeresések száma egyébként csökkent, sőt megszűnt. Tavaly év végén a pénzügyi cégek arra számítottak, kevés ügyfél fogja egyik bankból vagy brókercégből egy másikhoz átvinni a tartós befektetéseit. Az újesztendő első másfél hónapjában is voltak azonban már, akik váltottak. Elsősorban az értékpapíros befektetéseket hordozzák az ügyfelek, az Ersténél például betétes TBSZ-nél is voltak már érdeklődők, de ebből a körből még egyetlen ügyfél sem váltott. Az UniCreditnél is főleg az értékpapírszámlák esetében tapasztalnak mozgást, és az új kliensek jellemzően a befektetési alapokat keresik. A TBSZ-számlák piacán vezetőnek számító OTP eddig nyertesnek számít a számla- mozgásokat illetően, csak kevés ügyfél vitte el tőlük a befektetéseit, annál többen éltek viszont azzal a lehetőséggel, hogy átvigyék hozzájuk. A bank beszámolói szerint sokan egyszerre több különböző évben nyitott TBSZ-t is átvisznek hozzájuk. Jelentős piaci átrendeződésre viszont az OTP sem számít, mivel a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben olyan minimális a különbség az egyes ajánlatok között, hogy keveseknek éri meg hordozni a számlákat. Betét feltörve, alap eladva vihető a TBSZ-T hordozó ügyfeleknek nem árt odafigyelni arra, hogy transzferálni általában csak olyan értékpapírokat tudnak az egyik szolgáltatótól a másikhoz, amelyeket az új helyen is forgalmaznak. Ezek jellemzően részvények vagy állampapírok. A befektetési alapokat, banki kötvényeket általában előbb el kell adni, és csak a pénzt tudják az új helyre átvinni, ahol más értékpapírokat vásárolhatnak belőle. A betéteknél arra kell ügyelni, hogy a bankváltásnál a lekötést feltörik, így a kamat elveszhet Hosszú távon is meggyőzően teljesítettek a nyugdíjpénztárak öngondoskodás Kiváló évet zártak a Stabilitás Pénztár- szövetség tagjai közé tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak - közölte Lehoczky László, a szövetség elnöke az eredményeket ismertető sajtótájékoztatón. A tagok száma ugyan csökkent, az év végén a teljes szektorban valószínűleg 1,2 millió alatt maradt. A vagyon viszont nőtt, a pénztárszövetség tagjainak körében 70 milliárd forint körüli volt a gyarapodás főleg a hozamoknak köszönhetően. A teljes önkéntes nyugdíjpénztári szektor a becslések szerint valamivel kevesebb mint 1000 milliárd forintot kezelhetett tavaly év végén. A tagdíjbefizetések körülbelül a 2012-es szinten maradtak 2013-ban is, a munkáltatói és egyéni befizetések aránya viszont változott, a tagok egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá az adózott jövedelmükből a számlájuk gyarapításához. 2013-ban a stabilitásos pénztárak tagjai után a munkáltatók 36,07 milliárd, maguk a tagok pedig 50,85 milliárd forintot fizettek be a kasszákba. A szolgáltatási kiadások 2012-höz képest csökkentek, ez Lehoczky László szerint azt igazolja, hogy a tagság elégedett a pénztárak által elért magas hozamokkal. Működési szinten papíron ugyan veszteségesek lehetnek a pénztárak, mivel viszont a kasszáknak lehetőségük van arra, hogy a nem fizető tagok megtakarításainak hozamából a működésükre valamennyi pénzt elvonjanak, tavaly végül 200 millió forint körüli pozitív tartalékkal zárhatott a szektor - hangsúlyozta Lehoczky. A hozamok is meggyőzőek voltak, a vagyonnal súlyozott éves átlaghozam a szövetség tagjainál 8 százalék körül volt, miközben az infláció 1,7 százalékos volt tavaly, vagyis az átlagos reálhozam meghaladta a 6 százalékot. A kép azért vegyes, a legrosszabb portfolió 1,54, a legjobb 16,39 százalékos hozamot ért el tavaly. Hosz- szabb távon is van reálhozam a pénztáraknál. A tízéves átlaghozam az önkéntes kasszáknál 7,7 százalékos lett, miközben az infláció csak 4,87 százalékos volt. ■ VG Eltűnőben a lakossági állampapírok eddig kamatelőnye fordulat Másfél év folyamatos csökkentés után a hét elején emelni kezdte a bónuszokat az Államadósság Kezelő Központ A hét elején 25 bázisponttal emelte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) öt lakossági állampapír kamatát. A Kamatozó Kincstárjegy, a kétéves Kincstári Takarékjegy és a Kincstári Takarékjegy Plusz új kamata 3,75 százalékos lett, a Féléves Kincstárjegyé és az egyéves Kincstári Takarékjegyé 3,5 százalékra nőtt. Ez fordulatot jelent, utoljára ugyanis pontosan két évvel ezelőtt, 2012 februárjában fordult elő, hogy az ÁKK növelte a kisbefektetőknek szánt értékpapírokon a bónuszt. A kamatcsökkentés fél évvel később, 2012 augusztusában kezdődött, és az idén januárig tartott, ez idő alatt az államadósság-kezelő összesen 450 bázispontot vágott a lakossági állampapírkamatokból. A mostani kamatemelés oka az állampapírhozamok emelkedése volt, az ÁKK ugyanis a diszkont kincstárjegyekhez (dkj) igazítja a lakossági állampapírok kamatát - mondta lapunknak Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese. A dkj-hozamok pedig az elmúlt hetekben látványosan emelkedni kezdtek, a január 16-i aukción az egyéves állampapír még 2,84 százalékos átlaghozammal fogyott el, január 30-án viszont már 3,51 százalékos lett az aukciós átlaghozam. Az intézmények által is vásárolható állampapírok hozama ezen az aukción beérte a lakossági állampapírokét, az ÁKK-nak pedig szemmel láthatóan mindig is az volt a célja, hogy a kisbefektetőknek a nagyokhoz képest prémiummal kínálja az értékpapírokat. Ennek jegyében a lakossági állampapírok kamatelőnye az intézményiekkel szemben volt, hogy a 100 bázispontot is meghaladta. Jelenleg viszont ez a prémium még a 25 bázispontos kamatemelések ellenére is jóval kisebb ennél, sőt bizonyos futamidőknél már a hagyományos állampapírok hozama a magasabb. Ennek az egyik oka, hogy a hosszabb futamidejű lakossági állampapírok kamata az inflációhoz igazodik, ami az utóbbi időszakban évtizedek óta nem látott rekord mélységbe süllyedt. Jelenleg kétféle Prémium Magyar Államkötvényt (PMÁK) jegyezhetnek a befektetők, mindkettő kamata 3 százalékponttal magasabb a pénzromlás mértékénél, ami egyébként reálhozamként egyáltalán nem rossz. A 2016- ban lejáró sorozat aktuális bonusza jelenleg 5,2 százalékos, az új kamatperiódus májusban kezdődik majd a márciusi éves inflációs adat alapján, ami egyebek között a rezsicsökkentésnek is köszönhetően a tavalyinál alacsonyabb is lehet. A hároméves állampapírok hozama most 4,8 százalék körül van, ha tehát a pénzromlás üteme 1,8 százalék alatt marad, akkor ezzel a 2016- os PMÁK-kal könnyen felveheti a versenyt a normál állampapír. Az ötéves lejáratnál már meg is történt a trónfosztás. A mindössze néhány napja indított 2019-es PMÁK-sorozat aktuális kamata mindössze 4,7 százalék, miközben az ötéves államkötvények referenciahozama már 5 százalék fölött van. A jelenlegi kamatszint a 2013-as 1,7 százalékos infláció alapján alakult ki, a következő kamatperiódus pedig 2015 februárjában kezdődik. Hogy akkorra a PMÁK kamata beéri-e az intézményi papírokét, még nem lehet persze megjósolni, de az értékpapírok megvásárlóit csalódás érheti, ha beigazolódnak azok a várakozások, amelyek szerint a gyengülő forint ellenére is az év végére defláció várhat Magyarországra. ■ H. B. A Kamatozó Kincstárjegy kamata (százalék) VOGRAFIKA FORRÁS: ÁKK
