Új Néplap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-13 / 37. szám
2014. FEBRUÁR 13.. CSÜTÖRTÖK 5 BELFÖLD - KÜLFÖLD Adósságfaragás katonás módra honvédkórház Több mint másfél éve miniszteri biztos irányítja a gigaintézményt Borbíró Zoltán miniszteri biztos. Nyolcmilliárdos adósságból faragtak le, közben a bevételt is növelték, és még nem értek a racionalizálás végére Az ésszerűsítő és hatékonyságnövelő intézkedések eredményeként a két évvel ezelőtti több mint 8 milliárdról 3,9 milliárd forintra sikerült mérsékelni a Honvédkórház adósságát. Az ország egyik legnagyobb egészségügyi intézményének miniszteri biztosa szerint ez csak látszólag kórház, valójában laktanya. Haiman Éva Több mint másfél éve felügyeli miniszteri biztos az ország egyik legnagyobb, nyolc telephelyen csaknem 1200 aktív és négyszáz krónikus ággyal működő giga egészségügyi intézményét, a 2013 óta az MH Egészségügyi Központ nevet viselő egykori Honvédkórházat. A jelenleg is a Honvédelmi Minisztérium fenntartásában működő intézmény 2007-ben, a Központi MÁV Kórház, a BM Központi Kórháza, valamint a korábbi Szabolcs utcai Kórház Honvédkórházhoz csatolásával duzzadt méretében és - 2011 végére - az adósságát tekintve is hatalmasra: akkora már több mint nyolcmüliárd forint kifizetetlen számlát halmozott fel. Jkz intézmény hatalmas betegforgalmat bonyolít le: a katonák, rendőrök, vasutasok mellett a XIII. kerület lakossága is a kórházhoz került. Tizenkilenc szakmában pedig ennél is szélesebb az ellátási területe, az égési sérültek ellátásában például 4,5 millió ember, gyakorlatilag a fél ország hozzánk tartozik, és itt működik az ország legnagyobb sürgősségi centruma - mondja Borbíró Zoltán miniszteri biztos. - A széles és sok tekintetben igen drága szolgáltatási paletta azonban nem állt, és részben ma sem áll arányban a finanszírozási forrásokkal. Nagyjából a felét kaptuk meg az összevonás után annak a keretnek, amiből a négy intézmény összesen gazdálkodott.” A tetemes deficitnek azonban nem csak ez volt az oka. Amint arra a kormányváltást követően készült egészségügyi államtitkársági jelentés, majd a miniszteri biztosi átvüágítás is rámutatott: az intézmény nem működött gazdaságosan. Sok apróságon is elfolyt a pénz, így került többek között a telefonközpont a HM központi üzemeltetésébe, illetve bontották fel azt a szerződést, amelynek alapján korábban évi hárommillió forintért bérelte a betegszéfeket a kórház a HM saját cégétől 2012-ben azután a korábbi vezetést is menesztették, újfajta vezetési struktúrát hozva létre, ami három „dandárszerű” szervezeti egységet jelent: a Honvédkórházat a civil egészségüggyel, egy speciális katona-egészségügyet, valamint a mindezektől független gazdasági vezetést. Ez utóbbi szükségességét Borbíró Zoltán így érzékelteti: „Ez a honvédség. Itt parancsok fogalmazódnak meg, amit feszes bokázással illik végrehajtani. Egy ilyen organikus szervezet esetében azonban, ahol számos kapcsolat van HM-en kívüli szervezetekkel, amilyen például az OEP, ez nem mindig jó.” Borbíró Zoltán (49) BORBÍRÓ ZOLTÁN jogász, a honvédelmi tárca védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkára, a kormányváltás után a honvédelmi miniszter titkárságvezetője, illetve kabinetfőnöke. Először 2012 közepén bízott meg a honvédelmi miniszter a Honvédkórház Az első körben végrehajtott ésszerűsítési intézkedéseket újabbak követték, miután osztályokra lebontva is átnézték a működést. Ennek során kiderült: míg az osztályok egy része nem működött teljes kapacitással, mások bőven túllépték az egészségbiztosító által megszabott volumenkorlátot: egyik is, másik is veszteséget termelt. „Az idegsebészet azóta kibővítette a tevékenységi körét, és ezzel jelentősen növelte a bevételét. Ahhoz viszont, hogy minden szakmában elérjék a lehető legnagyobb bevételt, összkórházi szinten több műtétet kellene végezni. Ehhez viszont több aneszteziológus kell, és a beavatkozásokhoz szükséges képalkotó eljárások kapacitását is növelni szükséges” - magyarázza Borbíró Zoltán. Az működésének átfogó felülvizsgálatával, valamint a racionalizálásra vonatkozó javaslatok kidolgozásával. A kinevezést ezt követően félévente megújították, így a közelmúltban mára negyedik ciklusát kezdte mega Honvédkórház miniszteri biztosaként. előbbi érdekében megkezdték külsős vállalkozó altató orvosok foglalkoztatását, az utóbbit pedig egy ez évre tervezett többlépcsős gép-műszerbeszerzéssel szándékoznak orvosolni. Többek között új CT-t, valamint vérrögoldásra is alkalmas érfestő eszközöket vásárolnak, modernizálják az MRI-t, digitalizálják a teljes röntgen-gépparkot, alkalmassá téve ezzel a rendszert a teleradiológiá- ra. További bevételi forrás lehet a magánbetegek ellátása: a kórház ebben éppúgy számít a csípőprotézisre szorulókra, mint a plasztikai beavatkozásokat tervezőkre. Jelentős fejlesztés előtt áll az egykori MÁV-kórház Podma- niczky utcai épületében található gasztroenteorológia, de ezzel párhuzamosan telephelyeket is racionalizálnak - mondja a miniszteri biztos. Az intézmény a tavalyi évet 3,9 milliárd forint adóssággal zárta - volna, de az intézmény is részesült a novemberi adósságkonszolidációban. Az ennek során kapott 728 millió forinttal az év végére végül valamivel 2 milliárd forint alá sikerült szorítani a tartozásokat. „Tisztában vagyok azzal, hogy ez az összeg még mindig nagyon magas. De a kormány 2011-es határozata „csak” 1,5 milliárd Nem kórház, laktanya AZZAL KAPCSOLATBAN, hogy a Honvédkórház nem kerül-e a jövőben az Egészségügyi Állam- titkársághoz és ezzel a többi állami kórházhoz hasonlóan a Gyemszi kezelésébe, Borbíró Zoltánnak határozottan fogalmaz. A magyar Honvédség Egészség- ügyi Központja „hadrendi elem”, látszólag kórház, valójában egy laktanya. „A honvédségnek háború vagy katasztrófa esetén is biztosítani kell a köz- igazgatás, a közlekedés működését, vagy az egészségügyi ellátást, vagy éppen a rendfenntartást. Ezért minden országban szükség van egy, a katonaság által működtetett kórházra, és mindenütt van is egy ilyen.” forintos csökkentést írta elő, azt pedig jócskán túlteljesítettük. Azt is fontos látni, hogy az intézmény továbbra sem kapta meg a kapacitásához mért finanszírozási keretet. Végül, de nem utolsó sorban az adósságot úgy tudtuk mérsékelni, hogy eközben 17 százalékkal több bevételre tettünk szert, a dologi kiadások emelkedése nélkül, folyamatos működés mellett.” HÍRSÁV Negatív betéti kamat az euróövezetben? AZ európai Központi Bank (EKB) „komolyan” foglalkozik a negatív betéti kamatláb bevezetésének a gondolatával - közölte Benoit Coeuré, az EKB igazgatóságának tagja a Reuters hírügynökséggel. Megjegyzése tápot adott annak a piaci találgatásnak, hogy az EKB következő monetáris döntéshozó ülésén hoz újabb intézkedést a lanyha euróövezeti gazdasági növekedés fellendítésére. A bejelentés mintegy 0,5 százalékos esést idézett elő az euró dollár- árfolyamában. «MTI Jelentősen nőtt az FDI Romániában tavaly csaknem 27 százalékkal, 2,71 milliárd euróra nőttek a külföldi közvetlen tőkeberuházások (FDI) Romániában, ez az elmúlt négy év legmagasabb összege. A Román Nemzeti Bank közlése szerint 2012-ben 2,138 milliárd euró volt a külföldi közvetlen tőkeberuházások értéke. A jegybank eredetileg 1,6 milliárd értéket közölt, ami 11 százalékos visszaesést jelentett volna. Romániában 2008- ban ért el rekordmagasságot a külföldi beruházások értéke, amely akkor 9,4 milliárd euró volt, ezt követően drasztikus csökkenés következett. ■ MTI Adósságlimit washingtoni szavazás botrány nélkül John Boehner, az alsóház elnöke az amerikai képviselőház megszavazta az adósságlimit 2015 márciusáig szóló megemelését. A republikánus többségű szövetségi alsóház döntése szakítást jelent az ellenzéki párt konfrontativ taktikájával, amely októberben a szövetségi kormányzat 16 napig tartó részleges megbénulásához vezetett. John Boehner, az alsóház republikánus elnöke korábban bejelentette: párttársai beleegyeztek abba, hogy nem akadályozzák feltételekkel az adósságlimit megemelését. ■ MTI Most örülhetnek az állattartók agrárárak Javult a hizlalók helyzete, a burgonya viszont nagyon megdrágult Egyoldalú iparszerkezet alakul ki Magyarországon A mezőgazdasági termelői árak tavaly decemberben összességében 13,2 százalékkal voltak alacsonyabbak 2012 decemberéhez viszonyítva. Ezen belül különösen a növényi termékek árai zuhantak, itt 20,1 százalékos a csökkenés, az élő állatok és állati termékek ára lényegében nem változott, 0,1 százalékkal nőtt. Az ötödével olcsó növényi árszint és a csak kevéssé változó, egyes állatok esetében növekvő vágóállat-ár összességében az állattartás pozícióinak javulását eredményezi. 2013 decemberben a gabonafélék ára 29,0 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbi nagyon magas bázisnál. A búza és kukorica felvásárlási ára ugyan október óta némileg növekedett, de éves alapon előbbi 26, utóbbinál 33,3 százalékkal olcsóbb. Ez, párosulva az 1,3 százalékkal magasabb vágósertésárakkal, azt jelenti, hogy a hizlalással foglalkozó termelők a tavaly javíthat- tak.pozícióikon, és egy állaton - hatékony technológia használata esetén - akár 5-6 ezer forintnyi hasznot is elkönyvelhettek. A vágóbaromfinál még kedvezőbb a termelők helyzete, az év átlagában 6,1, csak decemberen pedig 12,9 százalékkal volt magasabb a termelői ár, mint egy évvel korábban. Ez az olcsóbb takarmány felhasználása mellett sokat pótol az ágazat által korábban elszenvedett veszteségekből, amelyeket a 2011-ben és 2012-ben jellemző, kirívóan magas globális gabonaárak okoztak. A szarvasmarha-tartók már nem örülhetnek ennyire: az olcsóbb takarmány jelentette kedvező változásokat nem tudták kihasználni, a vágómarha ára tavaly 19,9 százalékkal csökkent. A tej felvásárlási ára viszont egész évben nőtt, ezért a tehenészetek árbevétele is emelkedett. Az ipari növények ára 16,8 százalékkal mérséklődött a 2012. decemberihez képest, ezen belül az olajos növényeké 22,4 százalékkal csökkent. A zöldségfélék ára 5,6 százalékkal emelkedett, míg a gyümölcs- féléké összességében nem változott. A burgonya viszont tavaly drasztikusan, 64,4 százalékkal drágult az egész Európára jellemző termésmennyiség-visszaesés hatására, jóllehet már 2012-ben is drágának bizonyult. ■ B. L. Mezőgazdasági termelői árak (változás az előző év azonos hónapjához viszonyítva, %) VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH növekedés Tavaly 1,4 százalékkal nőtt az ipari termelés 2012- höz képest - erősítette meg a KSH az előzetes adatokat. Az ipar szerkezetátalakulása folytatódott 2013-ban, és úgy tűnik, hogy egyre inkább egyoldalúvá válik a termelés. A bányászat közel 14 százalékkal, az energiaipar pedig 7,7 százalékkal zuhant. A feldolgozóipar 2 százalékos bővülése tudta pozitív tartományba húzni az ipari termelést, ám ezen belül is eltérően teljesítettek az egyes ágak. A járműgyártás közel 20 százalékkal növekedett, miközben az elektronikai szektor termelése 12,3 százalékkal visszaesett. Szakértők szerint idén is az autógyártás lehet a húzóerő, ám az elektronikai termékek előállításában már kisebb lesz a csökkenés. A kivitel 4,9 százalékos tavalyi növekedésében kulcsszerepe volt az autóexportnak, miközben a belföldi értékesítés 1,8 százalékkal visszaesett. Az ipar belföldi értékesítésének trendje a KSH szerint az utóbbi hónapokban romlott, amit az exportértékesítés felfutása kompenzálhat. Az új megrendelési adatok biztatóak. Az összes rendelésállomány tavaly decemberben 12,8 százalékkal növekedett, ami azt sugallja, hogy az ipari termelés az idei év elején kedvező teljesítményt mutathat. ■ H. J.
