Új Néplap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-12 / 36. szám
5 2014. FEBRUÁR 12., SZERDA BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ Bővíthető a norvég exportunk interjú Nyolcvan cég jelentkezett a Norvég Alap zöldipari innovációs programjára A magyar-norvég kereskedelmi forgalom bővítési lehetőségeinek feltérképezését egyik idei feladatának tartja a skandináv ország magyarországi nagykövete. Töve Skarstein a legnagyobb magyarországi norvég befektetőt, a Telenort is érintő, utóbbi évek adóváltozásaival (válságadó, telefonadó) kapcsolatban elmondta: a megfelelő üzleti környezet egyik feltétele, hogy az adórendszer hosszú távra tervezhető legyen. Tar Gábor- A magyar-norvég kereskedelmi forgalom mértéke nem túl jelentős. Bár a mérleg magyar többletet mutat, azonban a magyar kivitel értéke alacsonyabb, mint a többi skandináv országba irányuló exporté. Milyen szektorokban tudnák növelni exportjukat a magyarországi cégek?- A magyar többlet kialakulásában nagy szerepet játszik, hogy a norvég termékek igen drágák a magyarok vásárlóerejéhez viszonyítva. Ami a magyar exportot illeti: idei egyik feladatomnak tekintem, hogy megfelelő piackutatás révén feltérképezzük, milyen területeken van mód a forgalom bővítésére. Például a magyar élelmiszerek, különösen a bor exportjában, úgy vélem, vannak még lehetőségek. Emellett erősíteni kellene az export ösztönzésével foglalkozó magyar szervezetek norvégiai jelenlétét. Ez igen alacsony, aminek fő oka az, hogy Norvégia nem tagja az EU-nak. Egyszerűbb az EU-tag és népesebb Svédországot, vagy Dániát megcélozniuk a magyar exportőröknek.- A nemzetközi szervezetek gyakran megjegyzik, hogy nem kiszámítható a gazdaságpolitika. Ön az itt befektető norvég cégek, különösen a válságadóval, majd telekomadóval sújtott legnagyobb norvég befektető, a mobilszolgáltató Telenor szempontjából milyennek látja ezt a kérdést?- Megértettük, hogy amikor válságba került a magyar gazTove Skarstein: Vannak még lehetőségek a magyar élelmiszerek, a bor exportjának a bővítésében daság, a kormány a különböző szektorokra kivetett válságadókkal szerzett forrásokat. A Telenor, amely éveken át szép profiteredményekkel büszkélkedhetett, elfogadta, hogy hozzá kell járulnia a válság terheinek viseléséhez. A kormányzat azonban azt ígérte, a válságadóra csak egy átmeneti ideig lesz szükség. A válságadót kivezették, ám helyette új adót vetettek ki. ÖsszességéMagyar-norvég kereskedelem (millió norvég korona, 1 norvég korona = 37 forint) export import 2500 2000 1500 1000 500 0 2011 2012 2013 VG-GRAFIKA FORRÁS: NORVÉG STATISZTIKAI HIVATAL ben a Telenornál és szerintem a többi érintett külföldi cégnél is úgy gondolják, hogy együtt lehet élni az adókkal, csak azoknak tervezhetőnek kellene lenniük, nem egyik napról a másikra kellene bevezetni azokat.- Ennek fényében miként értékeli a Telenor és a kormány között tavaly novemberben megkötött stratégiai együttműködési megállapodást?- A megállapodás a magyar költségvetés toplO adóbefizetője között szereplő Telenor számára elismerést, biztonságot ad. A megállapodás révén külön dialógus alakulhat ki a kormány és a cég között, amit arra tud például felhasználni a társaság, hogy közvetlenül a kormányhoz fordulhat, ha bármilyen nehézsége támad a magyarországi tevékenységével kapcsolatban.- Norvégia a 2009-2014-es periódusban mintegy 40 milliárd forint támogatást nyújt különböző magyarországi fejlesztésekre. A Norvég Alap egyik —a 6,3 milliárdos zöldipari innováció elnevezésű - programja keretében vállalkozások is igényelhettek forrásokat. Mikor indulhatnak el ezek, a környezetbarát vállalati megoldások kiépítését célzó beruházások?- A pályázati felhívás tavaly ősszel zárult le, amelyre nagy volt az érdeklődés, hiszen mintegy 80 cég jelentkezett a Norvég Alap ezen programjának forrásaira. Valójában mi sem tudtuk, hány céget fog érdekelni ez a lehetőség, hiszen a korábbi, 2004-2009-es időszakban az Alapnak nem volt olyan programkifejezetten a vállalkozások számára biztosított forrásokat. Még folyik a beadott pályázatok értékelése, a sikeres pályázók reményeink Névjegy TÖVE SKARSTEIN (63) 1975-ben politológia szakon diplomázott az oslói egyetemen 2000-ben management szakon MA diplomát szerzett 1994-1996: a Norvég Menekült- ügyi Tanács igazgatóhelyettese 1996-2000: a norvég külügyminisztérium balkáni régióval foglalkozó osztályának munkatársa 2000-2003: Norvégia brüsszeli NATO-képviseletén tanácsos 2004-2006: a norvég külügyminisztériumban az emberkereskedelemmel kapcsolatos ügyek koordinátora 2007-2012: Norvégia bulgáriai nagykövete 2012 októberétől Norvégia magyarországi és szlovéniai nagykövete szerint nyáron kezdhetik majd megvalósítani a támogatott projekteket.- Míg a legtöbb európai ország azzal küzd, hogy miként csökkentse állami kiadásait, addig Norvégia egy teljesen más kihívással néz szembe. Azzal, hogy miként használja fel hatalmas olaj- és gázbevételeit. Az ősszel hatalomra jutott új kormány kisebbik pártja felvetette, hogy a bevételek nagyobb részét lehetne közvetlenül a gazdaságba csatornázni, ahelyett, hogy azt a világ egyik legnagyobb, mintegy 750 milliárd dollár értékű állami alapjában teszik félre. Miként dőlt el ez a vita?- Széles konszenzus van a norvég pártok között arról, hogy az olaj- és gázbevételeknek mindössze 4 százalékát használhassuk fel évente közvetlenül a gazdaság fejlesztésére - mégpedig infrastrukturális, oktatási és egészségügyi beruházások finanszírozásán keresztül -, a többit pedig hagyjuk az állami alapban. Ezzel ugyanis megakadályozható az, hogy a hirtelen nagy forrásbeáramlás az infláció megugrását okozza. Valóban, a Haladás Párt eredetileg meg szerette volna emelni ezt a 4 százalékos mértéket, azonban végül a koalíciós tárgyalásokon az a megállapodás született, hogy nem változtatnak az eddigi gyakorlaton. Hiperérzékeny a forint a külpiac hangulati változásaira Kedd reggel 312 forint felett is járt az euró jegyzése, amelyre a hétfői 307 forint alatti árfolyamról gyengült a hazai deviza. A hét első napján á világ legtöbbet gyengülő feltörekvő piaci devizája volt a forint, és kedden is csak átmenetileg tudott 310-es kurzus alá erősödni. A forint továbbra is nagy kilengéseket mutat, amit táplálhat, hogy a legtöbb feltörekvő ország jegybankja már kamatot emel, miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tovább vághatja a rekordalacsony, 2,85 százalékos rátát. A Goldman Sachs szerint a forint gyengélkedése ellenére az MNB csökkenteni fogja a kamatot. Az elemzők úgy vélik, hogy egy erőteljes eladási hullám és a betétek külföldre menekítése vezethetne „vészkamatemeléshez’’. Bámli Károly, a Commerzbank elemzője úgy véli, ha az MNB jövő kedden tovább vágja a kamatot, az sérülékenyebbé teheti a forintot. A piac a lépést akár úgy is értékelheti, mintha az felhívás lenne keringőre, vagyis a forint gyengítésén keresztül próbálja meg kicsikarni a kamatemelést, mint ahogy Törökországban történt - hangsúlyozta. Az MNB kamatvágási törekvéseinek és így a forintnak nem kedvez, hogy az USA jegybankjának új elnöke, Janet Yellen tegnapi szavai alapján a Federal Reserve a gyengébb amerikai munkaerő-piaci adatok ellenére is folytathatja az eszközvásárlások csökkentését. A Fed decemberben és januárban már 10-10 milliárd dollárdal mérsékelte a pénznyomtatási keretösszeget, így havonta már csak 65 milliárdnyi pénzt nyomtatnak. így pedig akár folytatódhat is a tőkekivonás a kockázatosabb eszközökből. ■ H. J. Az euró ára (formt) VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS Egy év múlva épül az uszodakomplexum világbajnokság Mintegy 8 milliárdba kerülhet az új, hatemeletes létesítmény Újabb milliárdokkal csökkent a tartalék Egy év múlva kezdődhet a kivitelezése a Dagály strandon az új, fővárosi uszodakomplexumnak - mondta a VG-nek Vígh László kormánybiztos. A létesítmény a 2017-es junior és a 2021-es vizes vb helyszíne, beruházásási költsége mintegy 8 milliárd forint lesz. A költségeket növelhetik más fejlesztések, felújítják a Csá- szár-Komjádi és a Hajós-Széchy uszodákat is. Az új 5000 férőhelyes (a vb-re mobillelátókkal bővítve 18 ezres) uszoda 2016 végére készülhet el. A bemutatott látványtermek alapján a hatemeletes, elhúzható tetős uszoda alapterülete 25 ezer négyzetméter lesz verseny-, bemelegítő- és tanmedencékkel. ■ É. S. Gyárfás Tamás, az úszószövetség elnöke és Vígh László kormánybiztos bemutatja az uszoda látványterveit büdzsé Mintegy 7,5 milliárd- dal tovább csökkentette a kormányzat a rendkívüli tartalékok keretét - derül ki a friss Magyar Közlönyből. A kormányrendelet szerint egy 3,65 és egy 3,18 milliárdos tételt csoportosítottak át. Külön szerepel a Veszprémi Aréna építésével kapcsolatos hitel állami átvállalása 605,8 millió forint értékben. A legnagyobb tétel a szigetszentmiklósi iskolafejlesztés 2,9 milliárddal. A veszprémi állatkert 718,8 milliós támogatást kapott, a vidékfejlesztési tárca környezetvédelmi, természetvédelmi kiadásokra 262,4 milliót, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 636,9 milliót, a fejlesztési tárca közlekedési beruházásokra 495 milliót. Az Emminek felsőoktatási működésre 152,8 millió, a köz- gyűjteményekre 60, sportágfejlesztésre (a kajak-kenu szövetségnek) 78 millió jutott. A Miniszterelnökségnek beruházásokra 800, a Nemzeti Sírkerthez és Emlékhelyekre 250, a kommunizmus áldozatai emlékmúzeumára 183,8 millió jutott. A Rubik kocka kiállítás létrehozására 190,0 milliót adtak. Tavaly 120 milliárdosra tervezték a rendkívüli tartalékot, decemberben ez 113 milli- árdra csökkent. Az átcsoportosításokkal 100 milliárd körül áll a tartalék. ■ É. S.
