Új Néplap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-17 / 14. szám

2014. JANUÁR 17., PÉNTEK 5 TÖRÖKSZENTMIKLÓS ÉS KÖRNYÉKE HÍRSÁV Az emlékpark a város történetét is bemutatja emlékparkot és városkaput építenek a Fegyvernek ka­puját jelentő közterületen. A funkció nélküli terület­ből kikapcsolódást, rekre­ációt nyújtó megújított par­kot alakítanak ki. Ennek keretében parkolót, közle- kedőutakat alakítanak ki, fásítanak és zöldterületet fejlesztenek, mindezek mellett emlékkapukon ke­resztül mutatják be a tele­pülés múltját, történelmét. A kivitelezés elkezdődött, a tervek szerint a parkot az idei esztendő tavaszán adják át. A vasútállomás környéke is megszépül a páneurópai vasútfejlesz­tés keretében nem csupán a vasúti pályákat, illetve a vasútállomást újítják fel, hanem végre a vasútállo­más környéke is rendezet­tebb lesz Törökszentmik- lóson. A helyi buszjáratok körforgalomszerűen köz­lekednek majd, az állomás közvetlen környéke szép térburkolatot kap, és mint­egy 30 parkolóhelyet is kialakítanak majd. Érde­kesség, hogy egy mozdony „érkezik” majd a vasúttör- téneti múzeumtól, amelyet az Almásy út bal oldalán állítanak fel. A beruházás után a városhoz méltó kör­nyezet fogadhatja majd a közlekedőket, a városháza felújítása után Törökszent- miklós belső főútjának, az Almásy út másik vége meg­szépül. Munkát teremtett a fafeldolgozó üzem már huszonötén dolgoznak abban az olasz befektető ál­tal működtetett törökszent­miklósi fafeldolgozó üzem­ben, ahol bútorgyártáshoz gyártanak funérlapokat és más alapanyagokat. Az üzemben gyártott ter­mékekre külföldről, többek közt Marokkóból is nagy az érdeklődés, így újabb gépe­ket állítanak majd üzembe a jövőben, ami egyben azt is jelenti, hogy újabb em­bereknek biztosíthatnak olyan típusú munkát és ez­zel együtt megélhetést. Walesben készül az érettségire tervek A tiszapüspöki Liza gyermekpszichológusként fiatalokkal foglalkozna a jövőben gyekre. Minden perce be van osztva, rengeteg elfoglaltsága van, ami leköti a figyelmét. És persze a társaság, melyben gyorsan telik az idő.- A napjaink meglehetősen elfoglaltak. Reggel nyolctól dél­után kettőig suliban vagyunk, ebédszünet után jönnek a kö­telező délutáni elfoglaltságok. Mindenkinek van egy-egy úgynevezett „faculty”-je, ami heti kétszer két óra. Én termé­szetvédelmi dolgokkal foglal­kozom, egy kertben dolgozom, de vannak életmentők, gyerek- úszás-tanítók, idősekkel foglal­kozók. Jön a vacsora, aztán az „activity”, ami magyarul szak­kört jelent (ebből is heti kettő van), ott lehet sportolni, kö­zösségi munkát végezni. Este nyolc körül leszünk szabadok, amikor tanulunk, ezután, ha bírjuk, közösségi életet élünk a nappaliban... A hétvégék sza­badok, ilyenkor vásárolni me­gyünk a közeli faluba, vagy átugrunk Cardiffba, vagy kö­zösségi programot szervezünk. Sosem unatkozunk - mesél a mindennapjairól Liza. És ez így lesz jövő tavaszig. Liza 2015 májusában teszi le a nemzetközi érettségit, hogy utána mit csinál, merre indul, még nem tudja.- Hogy mikor jövök haza? Nem tudom. Egyetemre biz­tosan nem jövök haza, a leg­nagyobb álmom most egy amerikai egyetem. Sokat kell érte tenni, nehéz lesz, de el­határoztam, megcsinálom. Azt, hogy dolgozni hazajö­vök-e, szintén sok mindentől függ! El tudom képzelni a jö- vőmet egy másik országban, de itthon is. A pszichológiai pálya érdekel, főleg a gyerek­pszichológia. Mindenképp gyerekekkel szeretnék foglal­kozni, már egészen kicsi ko­rom óta, legjobban a magyar cigány fiatalsággal szeretnék foglalkozni, megmutatni ne­kik, hogy mi is várhat rájuk a világban - beszél a tervekről. Mint mondja, mivel ő is ci­gány származású, szeretne pozitív példa lenni, és meg­mutatni, van más is, mint amit ők látnak.- Ha lehet változtatni a vi­lágon, azt a gyerekeken ke­resztül lehet megtenni. Sze­retném ezt elérni..! Rimóczi Ágnes- A legnehezebb, ugyanak­kor, azt hiszem, a legszebb évet hagytam itthon - kez­di Tóvizi Eliza, amikor nem mindennapi történetéről kér­dezzük. A tiszapüspöki lány a valamit valamiért elvet kö­vette, amikor jelentkezett a United World Colleges (UWC) kétéves, nemzetközi érettsé­git adó ösztöndíjra. Sikeresen pályázott, augusztus óta Wa­lesben tanul, a Cardifftól har­minc kilométerre lévő Atlan­tic College falai között.- Nagyon szeretem a Ver- seghyt, ahol utolsó éves len­nék, de amikor értesültem er­ről a pályázatról, tudtam: meg kell próbálnom, mert óriási lehetőség. Az osztályfőnököm hívta fel rá a figyelmemet, a folyosón a kezembe nyomott egy papírt a pályázatról, nem sejtettem, hogy a jövőmet adja a kezembe - meséli Liza. Családja, bár féltette, félti, mindenben maximálisan tá­mogatja.- A jelentkezésemet átbe­széltük otthon, átgondolva, hogy biztosan szeretném-e, hogy tisztában vagyok-e az­zal, mivel jár. Természetesen először csak a szépet, a jót láttam. A szüleim rávilágítot­tak arra, hogy ha sikerül, két évre messze kerülök minden­től, egyedül kell megállnom a lábamon. Én kitartottam dön­tésem mellett, és együtt végig csináltuk. Mindenben támo­gattak, segítettek, mellettem álltak. Amikor megnyertem, hihetetlenül büszkék vol­tak, anyukám napokig sírt, a büszkeségtől, és persze azért, hogy elutazom - emlékszik vissza Liza. Történt mindez néhány hó­napja, azóta walesi diák lett a lány. Ez óriási élmény, de nagy kihívás is számára. Tóvizi Eliza a walesi érettségi után Amerikában szeretne egyetemre járni, később pedig gyerekekkel foglalkozna- Nem úgy megy, mint ott­hon, hogy a szüleim azonnal segítenek, ha bármi bajom van. Óriási a távolság köz­tünk. Idővel persze ők is megnyugodtak, látták, jobb helyen nem is lehetnék, meg­állóm a helyem. Hullámvöl­gyek persze vannak, akkor hazatelefonálok, s pár perc beszélgetés után újra megta­lálom magam - mondja. Lizának egyébként nem na­gyon van ideje a hullámvöl­Kanadától Szingapúrig, Indiától Hongkongig a united World Colleges (UWC) egy olyan, 1962 óta működő nemzetközi szervezet, amely céljául választotta, hogy fiatal világpolgárokat nevel, akik megteremtik a kul­túrákon átívelő, azok sokszí­nűségét tisztelő nemzetközi egyetértés alapjait. A UWC-há- lózat ma tizennégy iskolát tart fenn világszerte. Magyar diá­kokat fogadtak már Walesben, Kanadában, Olaszországban, az Egyesült Államokban, Hongkongban, Indiában, Nor­végiában, Costa Ricán és Szin­gapúrban is. az iskolákba több mint nyolc­van országból érkeznek érettsé­gi előtt álló diákok, hogy két évig együtt tanuljanak angol nyelven a nemzetközi kapcsola­tok fejlesztése, a kultúrák har­móniája jegyében. Amikor osztályfőnöke egy papírt nyomott a kezébe, nem gondolta, hogy a jövő­je „áll” azon. A verseghys Tóvizi Eliza megfontolta a nyomtatvány tartalmát, s ma már Walesben tanul. A tiszapüspöki lány nemzet­közi érettségire készül. A mopedautót már a KRESZ-tankönyvekben is megemlítik jogszabály A törökszentmiklósi Bander Ferenc felülvizsgálati kérelemmel fordult a köztársasági elnökhöz a közelmúltban Visszatért Németországból Ma­gyarországra Bander Ferenc, a törökszentmiklósi vállalkozó, aki a mopedautók hazai, segéd- motoros kerékpárként való hi­vatalos elfogadtatását szeretné elérni. Célját nem adta fel: levelet írt az államfőnek. „Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! A lányom KRESZ-tankönyve került a minap a kezembe, amely­ben a mopedautó kifejezésre, mint jármű meghatározásra buk­kantam. 2001-ben ismerkedtem meg az általam mopedautónak elnevezett jármű kategória egyik példányával. Hazánk 2004-es EU-hoz történő csatlakozására felkészültem, az érintett gyár ter­mékeinek magyarországi forgal­mazásához fogtam. Az akkor és azóta átvett uniós jogszabályok nem változtak. Internetes oldalt indítottam, és megalapítottam két hazai márkaképviseletet is. Munkámat a mopedautókra össz­pontosítottam, és a mopedautót használó magyar állampolgárok védelmére keltem. A Közlekedé­si Minisztérium nem fogadta el az általam képviselt járműveket, most pedig a KRESZ-könyvben olvasom, hogy az általam kitalált „mopedautó” szót használja az érintett járművekre, az általam mindig is képviselt jogi meghatá­rozással. A Közlekedési Minisz­térium üldözését más hivatalok is sérelmezték, két ombudsmani vizsgálat, egy országgyűlés elnö­Bander Ferenc két évvel ezelőtt Budapestig húzta mopedautóját ki vizsgálat, több tucat megnyert bírósági végzés bizonyította mind hiába az igazamat. Meg­hurcoltak, zaklattak a rendőrök (tisztelet a kivételnek), a Közleke­dési Minisztérium alkotmányel­lenes állásfoglalása miatt. A szol­noki bíróság alkotmányellenes végzése miatt börtönbe zártak, amelyet a Magyar Köztársaság nevében adott ki. Meghurcoltak, megaláztak, emberi jogaimat el­tiporták, anyagilag, erkölcsileg tönkre tettek. Ezért segítség ké­réssel fordulok a köztársasági elnök úrhoz, vizsgálja ki a mo­pedautók miatt 2004 és 2011 kö­zött ért atrocitásokat, és jóvátétel lehetőségével éljen.” - fogalmazta meg és küldte el felülvizsgálati kérelmét az államfőhöz a török­szentmiklósi „Don Quijote”. Bander Ferenc 2011-ben el­hagyta Magyarországot - Német­országba költözött és vállalt mun­kát, 2012-ben Svájcban, a Ticino kantoni határőrségnél, a mope­dautók miatt politikai menekült státusban megpróbált segítséget kérni. - Felvettek volna mene­kült státusba, ám jelezték, hogy 3 évig biztos nem hagyhatom el Svájcot, 1 évig a menekült szál­lást sem. Elálltam szándékomtól, mivel édesapámat itthon közleke­dési baleset érte, ami után 5 élet­mentő és 12 kiegészítő műtétje volt. Apám állapota és a három gyermekem miatt visszatértem Magyarországra. A kecskeméti Mercedes-gyárban gyártástech- nológusi munkát kaptam, felvé­teliztem a Kecskeméti Főiskola járműmémök szakára, ahová állami ösztöndíjasként felvettek. Hamarosan megkezdem tanul­mányaimat, ahol a főiskola segít­ségével, a számos járműipari ta­lálmányomat is kifejleszthetem. S mivel olvasható a mopedautó meghatározás, az új KRESZ-tan- könyvben, ahol már zárt utas­terű négykerekű segédmoto­ros-kerékpárként tartják számon azt a járművet, amelynek jogos használatáért Szolnokon engem börtönbe zártak. Ezért is kérem az államfő segítségét, a hosszú évek veszteségeinek enyhítését - hangsúlyozta Bander Ferenc. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents